Filatorigát
| Filatorigát | |
 | |
| HÉV indul Békásmegyer felé az 1978-ban átadott megállóból | |
| Közigazgatás | |
| Kerület | Budapest III. kerülete |
| Irányítószám | 1033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8738 fő (2001)[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Filatorigát
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 59″, k. h. 19° 02′ 37″47.549722°N 19.043572°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 59″, k. h. 19° 02′ 37″47.549722°N 19.043572°E | |
Filatorigát Budapest egyik volt városrésze a III. kerületben. 2012-ben megszüntették, nagyobbrészt Kaszásdűlő, kisebbrészt Óbuda városrészek közt osztva szét a területét.
Fekvése
[szerkesztés]Határai: Orbán Balázs utca a Bécsi úttól – Gyógyszergyár utca – Sereg utca – Bründl árok – Szőlőkert utca – Huszti út – Búza utca – Köles utca – Szentendrei út – Bogdáni út – Vihar utca – Vörösvári út – Bécsi út az Orbán Balázs utcáig.
Története
[szerkesztés]Neve eredetileg Filatoridűlő volt. II. József uralkodása idején, 1780-ban az olasz Zanesi Bertalan egy selyemcérnázó üzemet (olaszul filatore, fonó) hozott itt létre, amely ugyan már 1789-ben tönkrement, ám a későbbiekben a környéket németül Filatori Felden néven emlegették. Az első árvízvédelmi gátat a területen az Aranyhegyi-patak felhagyott dunai torkolata körül egykor futó és a Duna által gyakran visszaduzzasztott négy patak (Aranyhegyi-, a Bründl-, a Rádl- és a Filatori-árok) árvizei ellen 1881–1882 telén építettek a Bogdáni út és a Hévizi út mentén. Ezt 1884-re hosszabbították meg a Duna jobb partján, déli irányban a Császárfűrdőig.[2] Később a patakokat befedték, majd az 1950-es években a területet feltöltötték, így mára a létesítmény gyakorlatilag eltűnt. Az 1970-es évek végén a Szentendrei HÉV két kis sugarú ívből álló Bogdáni úti pályaszakaszának kiváltására nyomvonal-korrekciót végeztek. A négy patak felhagyott dunai torkolata helyén 1978 decemberében elkészült[3] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették a Benedek Elek utca megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.[4][5]
A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én beolvasztotta a Hévizi út-Bogdáni út vonalától északra levő részeit Kaszásdűlő, az attól délieket pedig Óbuda városrészbe.[6][7]
Intézmények és látnivalók a városrész területén
[szerkesztés]A hajdani városrész meglehetősen szegény látnivalókban, területén annál több ipari és kereskedelmi létesítmény üzemel. Ezzel együtt működik itt néhány oktatási intézmény is, mint a Krúdy Gyula Általános Iskola a Gyógyszergyár utcában, az Első Óbudai Általános Iskola a Vörösvári úton és a Márton Áron Szakkollégium a Kunigunda útján, továbbá itt található a III. Kerületi TVE sporttelepe. Ugyancsak a városrész területén található a BKV Bécsi úti, illetve a Bogdáni úti buszvégállomása, valamint itt volt a már megszüntetett Óbudai kocsiszín is.
A kis számú látnivalók egyike egy ókeresztény templom romja a Kunigunda útja, a Raktár utca, a Hunor utca és a Körte utca kereszteződésénél, valamint egy bábjátékost ábrázoló szobor a Hévízi út és a Kalap utca kereszteződése közelében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország helységnévtára, 2012 (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Miről mesél az Aranyhegyi-patak régi torkolata? (Dunai Szigetek blog, 2021.05.23.)
- ↑ Szávoszt-Vass Dániel - A csillaghegyi Ősbuda lábát nem mosta a Duna (Dunai Szigetek blog, 2020.05.09.)
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
- ↑ a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.
Források
[szerkesztés]- Budapest teljes utcanévlexikona, Budapest, Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, 1998 ISBN 963-657-176-7
- A gát építéséről az egykor.hu-n
