Árpád fejedelem útja
| Árpád fejedelem útja | |
 | |
| A Margit hídról, a 2013-as árvíz idején | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, II. kerület, III. kerület |
| Városrész | Felhévíz, Újlak, Óbuda |
| Névadó | Árpád magyar nagyfejedelem |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Árpád fejedelem útja
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 38″, k. h. 19° 02′ 24″47.527139°N 19.039944°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 38″, k. h. 19° 02′ 24″47.527139°N 19.039944°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád fejedelem útja témájú médiaállományokat. | |
Az Árpád fejedelem útja Budapesten, a II. és III. kerületben található, a Margit híd és az Árpád híd között húzódik.
Története
[szerkesztés]Az utat régen több néven ismerték. 1874-től Donau Weg, 1908-tól Óbudai rakpart, majd Rupp Imre utca, Újlaki-rakpart néven volt ismert. 1939-ben az Óbudai rakpart, a Rupp Imre utca és az Újlaki rakpart egy része kapta az Árpád fejedelem útja nevet. Az út legjelentősebb épületei a fürdők: az 5–6. szám alatt a Szent Lukács gyógyfürdő, a 7–8. szám alatt a Császár-Komjádi Béla Sportuszoda. A 94-es szám alatt működik az 1991-ben átadott Thermal Hotel Aquincum. A Textilgyár utcától északra - a néhány kivétellel - a szentendrei úti házgyár elemeiből paneles lakótelep épült 1969-1984 között.[1] Az utat hajdan szegélyező "földszintes" óbudai városrészből már csupán az óbudai zsinagóga áll, ami a párhuzamos Lajos utcára néz. A Margit híd és a Zsigmond köz között a jelenlegi szélességére az út, a Duna felőli oldalán végig párhuzamosan haladó Szentendrei HÉV Batthyány térig történő meghosszabbítása során, 1970-1972 között épült ki.[2][3] A Komjádi Uszoda és a Zsigmond tér között az új uszodával azonos időben, 1976-ra készült el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években - Óbudai anziksz, 2016
- ↑ Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magyar nyelven) (html). [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Horváth János: Budapesti gyorsvasúti tervek 2. (magyar nyelven) (html). [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 74. o. ISBN 963-05-6410-6
