Enese
| Enese | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Győri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mesterházy József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9143 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1828 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 87,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 38′ 45″, k. h. 17° 25′ 14″47.645711°N 17.420539°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 45″, k. h. 17° 25′ 14″47.645711°N 17.420539°E | |||
 Enese
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Enese weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Enese témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Enese község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz–Tóköz–Hanság találkozásánál, Győrtől 17 kilométerre nyugatra, Csornától 14 kilométerre keletre helyezkedik el.
Megközelítése
[szerkesztés]A település legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 85-ös főút, illetve az M85-ös autóút: az előbbi kelet-nyugati irányban végighalad a központján, utóbbi pedig északról kerüli el azt, és egy csomópontja is van, Enese legészakibb házaitól alig fél kilométerre.
Az északi és déli szomszédságában fekvő településekkel a 8417-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Győr–Sopron-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Enese vasútállomás a község déli felében helyezkedik el, közvetlenül a 85-ös főút mellett.
Története
[szerkesztés]A község 6000 éves múlttal büszkélkedhet. 2002 nyarán Langó Péter régész végzett ásatást Enese területén honfoglalás kori leletek után kutatva. Az ásatás során kerültek elő az újkőkorszaki használati tárgyak a település legmagasabb pontján, az ún. Öregfaluban. A jelenlegi belterületen, a vasút mellett avar, római és Árpád-kori töredékek bizonyítják: folyamatosan volt élet a község területén.
Az első írásos feljegyzés 1270-ből való, amikor majorságként említik a falut. Birtokosa az Enessey család. A középkor folyamán több formában szerepel a település neve: 1368-ban Inse néven szerepel egy határjáró levélben, 1476-ban Enese. Sokat szenvedett a török hódoltság idején, a Bécs felé vonuló seregek égetik fel több alkalommal. A törökök a legnagyobb pusztítást 1553-ban okozták, a falu teljesen leégett, ekkor pusztult el az Enessey család levéltára is. Egy 1691-ben keletkezett kanonoki látogatási jegyzőkönyv Enesét még mindig az elpusztított falvak között említi.
A 16. századi jelentősebb birtokosok- természetesen az Enesseyek mellett – a gróf Cseszneky és Szapáry, valamint Iványos családok. 1526-ban a falu egyik fő birtokosa gróf Cseszneky György a tatai vár kapitánya. 1593-ban Babothy Lukácsné Cseszneky Anna és Cseszneky Jánosné a település legjelentősebb urai.
A 18. század második felében már a Hrabovszky, Mesterházy, Nagy és Székely családok szerepelnek birtokosként – az Enesseyek mellett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hírei eljutottak a faluba, a község esperese baráti és levelező viszonyban állt Kossuth Lajossal. Megalakult a Községi Honvédelmi Egylet, megrendelték Kossuth Hírlapját. A szabadságharc leverése után Enese önálló tanítói állást szerezhetett. Nagy változást jelentett a község életében Hetvényi István tanító érkezése 1860-ban. Az ő működésének eredményeként az enesei iskolát a legjobbak közé sorolták a megyében.
Fontos esemény volt a község életében a vasútállomás megnyitása 1870-ben. Enesének gőzmalma is volt, melyet 1907-ben vettek nyilvántartásba. Az első világháborúban 23 katona vesztette életét. A Nagyatádi-féle földreform következtében 42 házhelyet mértek ki. A világháborúban elesett hősök emlékét emlékmű őrzi a falu központjában.
A kiváló földrajzi adottságokkal rendelkező település a második világháború után megduplázta lakóinak számát.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Böcskei György (független)[3]
- 1994–1998: Böcskei György (független)[4]
- 1998–2002: Mesterházy József (független)[5]
- 2002–2006: Mesterházy József (MDF)[6]
- 2006–2010: Mesterházy József (MDF)[7]
- 2010–2014: Mesterházy József Tibor (független)[8]
- 2014–2019: Mesterházy József Tibor (független)[9]
- 2019–2024: Mesterházy József Tibor (független)[10]
- 2024– : Mesterházy József (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1745 | 1749 | 1734 | 1795 | 1743 | 1808 | 1828 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 1,3%, evangélikus 10%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (25,9% nem nyilatkozott).[11]
Látnivalók
[szerkesztés]- Babamúzeum
2001. június 23-án nyitotta meg kapuit Podmaniczky Miklósné. Marika évtizedeken át gyűjtötte a babákat. A kiállított babákat és jeleneteket folyamatosan megújítja, frissíti. Látogatás: bejelentkezés alapján, nyitvatartási idő nincs Hely: Petőfi u., a vasúti átjáró mellett
- Helytörténeti gyűjtemény
Az általános iskolában rendezték be 2000-ben. Alapos gyűjtés előzte meg a községben, három helyiségben mutatja be Enese múltját a kiállítás. Megtekinthetünk egy teljesen berendezett konyhát és szobát. A harmadik teremben régi használati tárgyak, régiségek és az iskola története tárul a belépő elé. Hely: Petőfi u. 24. Látogatás: kulcs az iskolában, iskolaidőben nyáron a polgármesteri hivatalban
- Három egykori kúria – Barcza, Tschurl, Kesserű – őrzi a 19. század építészetét. Ekkor jutottak birtokhoz a Dóczi, a Korn és a Bogner családok is.
- Két felekezetnek, az evangélikusnak és a katolikusnak, van temploma. A katolikus templom 1895-ben épült
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Enese települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Enese Helységnévtár
