Ugrás a tartalomhoz

Emilia Pérez

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emilia Pérez
(Emilia Pérez)
2024-es francia film
RendezőJacques Audiard
ProducerPascal Caucheteux
Műfaj
ForgatókönyvíróJacques Audiard
Főszerepben
Zene
OperatőrPaul Guilhaume
VágóJuliette Welfling
Hangmérnök
  • Erwan Kerzanet
  • Cyril Holtz
DíszlettervezőEmmanuelle Duplay
Gyártás
Ország Franciaország
Nyelvspanyol
Játékidő130 perc
Költségvetés25 000 000 €
Képarány1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó
  • The Veterans (nemzetközi)
  • Franciaország Pathé Films
  • Magyarország Mozinet
Bemutató
Díj(ak)a főbb díjak listája
Korhatár18 V. kategória (NFT/27111/2024)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Emilia Pérez témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Emilia Pérez egy 2024-ben bemutatott francia-belga-mexikói koprodukcióban készült spanyol nyelvű zenés bűnügyi filmvígjáték, amelyet Jacques Audiard írt és rendezett. Főbb szerepeiben Zoë Saldana, Karla Sofía Gascón, Selena Gomez és Édgar Ramírez látható. A film eredeti dalait Camille (Camille Dalmais), eredeti zenéjét pedig Clément Ducol szerezte.

A film világpremierjére a 77. cannes-i filmfesztivál hivatalos válogatásában került sor, ahol elnyerte a zsűri díját, öt szereplője pedig megosztva a legjobb női alakítás díját. A 37. Európai Filmdíjátadón öt díjat nyert el, 2025-ben pedig tíz kategóriában jelölték Golden Globe-díjra.

Magyarországon 2025. február 27-én kerül a filmszínházakba a Mozinet forgalmazásában.

Rövid történet

[szerkesztés]

Rita Moro Castrót, a bűnözők védelmére szakosodott rendkívül felkészült, de fokozottan kizsákmányolt ügyvédet egy mexikói drogkartell szökésben lévő feje, Manitas del Monte megbízza saját megrendezett halálának és egy nem-átváltó műtétnek a megszervezésével, hogy kiszállhasson az üzletből, és megvalósíthassa azt a tervet, amelyről mindig is álmodott, és amelyet évek óta titkon finomított. Múltjának hátat fordítva immár Emiliaként helyrehozza mindazt a bajt, amelyet korábban Manitasként okozott: egyesületet alapítson a kartellek áldozatainak megsegítésére.

Cselekménye

[szerkesztés]

(Zárójelben az elhangzó főbb dalok és zeneművek. Lásd: tracklisták)

Mexikóváros napjainkban. A briliáns, de nem éppen jól fizetett ügyvédnő, Rita Mora Castro, erkölcsi aggályai ellenére sikerrel látja el megbízója védelmét egy nagy horderejű gyilkossági perben: a bíróság a prominens médiaszereplő feleségének halálát öngyilkosságnak minősíti, s a vádlottat felmenti („El alegato”)[1]. Miután megnyerte az ügyet, Rita névtelen hívást kap egy titokzatos, de jövedelmező ajánlattal. Beleegyezik a találkozóba („Todo y nada”), ahol kiderül, az ügyfél nem más, mint a drogkartell királya, Juan „Manitas” Del Monte. A nős, többgyermekes férfi arról álmodik, hogy titokban nemváltó műtéten essen át, és nőként kezdjen új, önálló életet („El encuentro”). Ehhez két éve megkezdett már egy hormonterápiát is.

Egy egész világra kiterjedő keresés után („La vaginoplastia”) Rita végül talál egy sebészt Tel Aviv-ban („Lady”). Dr. Wasserman, miután meghallgatja Manitas emlékeit a gyermekkori nemi diszfóriáról, beleegyezik a bonyolult beavatkozás elvégzésébe („Deseo”). Az alkut követően Manitas megbízza Ritát, hogy vigye el fiait, Angelt és Diegót, valamint feleségét, Jessit a svájci Lausanne-ba és ott helyezze őket biztonságba. Rita kétmillió dollárt kap szolgálataiért, Manitas pedig megrendezi saját halálát, hogy Emilia Pérez néven immár női identitást építhessen fel.

Négy évvel később Rita találkozik Londonban Emiliával, aki elmondja neki, hogy nagyon hiányoznak gyermekei, s szeretne velük találkozni („Por casualidad”). Megkéri Ritát, hogy szervezze meg a családegyesítést Mexikóban. Rita vissza is utaztatja a családot. Jessi a két fiúval Emiliának egy dombon álló elegáns haciendájába költöznek, Mexikóváros közelében. Emilia Manitas unokatestvéreként mutatkozik be, aki segíteni akar Jessinek a gyerekek nevelésében. Jessi nem ismeri fel Emiliában egykori férjét, és nincs ínyére a közös gyermeknevelés. Ellenérzését azonban félreteszi, mivel Mexikóba való visszatérését arra használja fel, hogy újra összejöjjön egykori szeretőjével, Gustavóval, akivel házassága utolsó éveiben viszonya volt („Bienvenida”).

Egy alkalommal Emilia véletlenül összefut egy gyászoló anyával, aki eltűnt gyermekét keresi. A találkozás mélyen megérinti, s arra készteti, hogy elgondolkozzon bűnözői múltján („Mis siete hermanos y yo”). Este, amikor lefekteti az egyik álmos fiát, az felismerni véli apja illatát, ami igazán megérinti Emíliát („Papá”). Úgy dönt, hogy Ritával együtt megalapítják a La Lucecita civil szervezetet. Bűnbánó, bebörtönzött kartelltagokhoz fűződő kapcsolatait felhasználva azonosítja a korábbi áldozatok holttestét. A nonprofit szervezet jótékonysági gáláján ő és Rita adományokat kérnek a gyászolók részére Mexikó korrupt elitjétől („El mal”). Jótékonysági tevékenysége országszerte ismertté teszi Emíliát. Romantikus kapcsolatba bonyolódik Epifaníával, akinek egykori bántalmazó férjének földi maradványait a civil szervezet azonosította („El amor”). Eközben Rita egyre jobban kétségbe esik párkapcsolat nélküli élete és megrekedt karrierje miatt.

Jessi azt tervezi, hogy feleségül megy Gustavóhoz („Mi camino”), és a gyermekekkel együtt vidékre költözik. Tervét elmondja Emiliának, aki rendkívül dühös lesz. Mivel végül a gyerekeket már „enyémként” emlegeti, az agresszív viselkedés és fenyegetés ellenére Jessi éjszaka elmenekül a gyerekekkel. Emilia erre beszünteti Jessi pénzbeli támogatását, Gustavót pedig megfenyegeti, hogy elhagyja Mexikót is. A megijedt pár úgy dönt, elrabolják Emiliát, és váltságdíjat követelnek Ritától. Bizonyítékként elküldik neki Emilia három levágott ujját, amiből Rita rájön, hogy a nincstelen Jessi és Gustavo az ötletgazdák. Mindketten 30 millió dollár váltságdíjat követelnek. Rita egy fegyveres csoport segítségével tervezi kiszabadítani Emiliát. A kijelölt találkozóhelyre érve Rita megpróbál tárgyalni Gustavóval, de tűzharc alakul ki a két fegyveres csoportok között. A megkötözött Emilia végül felfedi valódi személyazonosságát Jessi előtt azzal, hogy intim részleteket mesél el első találkozásuk és esküvőjük napjáról („Perdóname”). Erre Gustavo és a teljesen megzavarodott Jessi bezárják Emiliát a csomagtartóba, és elhajtanak. Útközben Jessi kezdi felfogni, valójában mi is történt, s ez bűntudattal tölti el. Megparancsolja Gustavónak, hogy húzódjon félre, nyomatékul fegyverrel akarja kényszeríteni a megállásra. Miközben a fegyverért birkóznak, a kocsi letér az útról, és mindhárman meghalnak a balesetben.

A megdöbbent Rita könnyek között tájékoztatja Jessi gyermekeit a történtekről, és felajánlja nekik, hogy gyámjuk lesz. Epifanía pedig más nőkkel karöltve vonul az utcán Emilia arcképével, hogy dalolva emlékezzenek meg a hajdani civil szervezet alapítójának jótékony tetteiről, valamint az igazságért és a szabadságért vívott harcáról („Las damas que pasan”).

(Ez a szakasz részben vagy egészben az Emilia Pérez című angol Wikipédia-szócikk Plot című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.)

Szereplők

[szerkesztés]
Zoë Saldana, Karla Sofía Gascón, Selena Gomez, Adriana Paz és Édgar Ramírez
Szerep Színész Magyar hang
Rita Mora Castro Zoë Saldana
Emilia Pérez
Juan „Manitas” Del Monte		 Karla Sofía Gascón
Jessi Del Monte Selena Gomez
Epifania Flores Adriana Paz
Gustavo Brun Édgar Ramírez
Dr. Wasserman Mark Ivanir
Berlinger Eduardo Aladro
Gabriel Mendoza Emiliano Hasan
Edgar Daniel Velasco Acosta
Angel Gaël Murgia-Fur

Gyártás

[szerkesztés]

Alapötlet és fejlesztés

[szerkesztés]
A film rendezője és főszereplői a cannes-i vörös szőnyegen

2022 januárjában a francia Télérama magazin egy öt epizódból álló cikksorozatot közölt Jacques Audiard új filmtervéről, amelyből kiderült, hogy a forgatókönyvet Boris Razon 2018-ban megjelent Écoute (Lehallgatás) című regényének egyik szereplője ihlette. Audiard eredetileg operához tervezett librettót írni Emilia Pérez címmel négy felvonásban, Brecht Koldusoperájának stílusában. Végül ezt a művet dolgozta át, majd fejlesztette forgatókönyvvé.[2] Ez volt az első alkalom, hogy Audiard egyedül írt forgatókönyvet. Noha a rendező eredetileg úgy szerepelt, mint „eredeti forgatókönyv” szerzője, a film Oscar-díjra nevezéskor mégis a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriába ajánlották.[3]

A forgatás

[szerkesztés]

A gyártás 2022 őszén indult volna, de a szereplőkkel való egyeztetési problémák miatt hat hónapot késett.[4] A film eredetileg egy mexikói helyszínen készült volna, de négy terepszemle után Audiard kívánságának megfelelően végül is a Párizs melletti Bry-sur-Marne-i (Studios de Bry), illetve a Saint-Denis-i (Studios de la Montjoie) filmstúdiókban kezdték meg a munkát. A belső jelenetekhez „hiteles mexikói hátteret” építettek fel.[5] Audiard kijelentette, hogy a stúdiókörülmények lehetővé teszik számára, hogy „több formát hozzon létre”, és „több szabadságot adjon az énekelt és koreografált részek számára”.[6] Összesen 45 nap stúdiómunka volt Párizs környékén, több száz technikus bevonásával, s mindössze 10 napot forgattak Mexikóvárosban, ahol dokumentumfilm stílusú felvételeket készítettek a valóságban.[5]

A fő forgatás 2023 májusában kezdődött, és 2023. július 5-én ért véget.[5]

A film producere Pascal Caucheteux (Why Not Productions), valamint Jacques Audiard és Valérie Schermann (Page 114) volt; közreműködött a Pathé, a France 2 Cinéma és a Saint Laurent Productions, az Yves Saint-Laurent-divatház művészeti igazgatójának, Anthony Vaccarellonak a cége.

A film zenéje

[szerkesztés]
Clément Ducol és Camille a TIFF-en

A film zenéjét Camille (teljes nevén Camille Dalmais) énekesnő és élettársa, Clément Ducol szerezte. A szerzőpárost még a forgatókönyv első vázlatának megírása előtt bevonták a projektbe. 2020 januárjában kezdtek dolgozni a zenén, a dalokat Jacques Audiard forgatókönyvével összhangban fejlesztve. Olyan dallamokat terveztek, amelyek szinkronizálódtak a történettel, a szereplőkkel és az érzelmeikkel.[7][8] Ez a folyamat nagyjából két évig tartott. Bár a forgatókönyvíró-rendező eredetileg operafilmnek szánta a projektet, idővel a valóságot jobban kifejező zenés drámai vígjátékká fejlődött, tartva az egyensúlyt, hogy ne legyen se túl drámai, s ne is csússzon át burleszkbe.[5] A dalok a történetmesélés szerves részét képezik, és a szereplők legbensőbb gondolatait és érzéseit közvetítik. Audiard szerint minden egyes dal 15 oldalnyi írást spórolt meg neki.[7]

Mivel a film Mexikóban játszódik, és többnyire spanyol dialógusokat tartalmazott, Camille a dalokat nem anyanyelvén, hanem spanyolul írta, kulturális kérdésekben folyamatosan konzultálva egy mexikói születésű tolmáccsal. Noha a hagyományos mexikói zenét mindvégig szem előtt tartották, a szerzőpáros a zenei stílusok széles skálájából merített a popzenétől a funkyn és a blueson át a hiphopig. „Nem akartunk egyetlen zenei stílusra összpontosítani, vagy egy neomexikói musicalt csinálni.”– nyilatkozta Ducol.[7] A zenei stílusokat a szereplők karakteréhez igyekeztek igazítani; például Ritát, a félelmetes ügyvédet „rappernek vagy hard-rock énekesnek” tekintették („Alego”, „Todo Y Nada”), ezzel szemben Emilia Gascón dalai „líraibbak, de nagyon bensőségesek voltak”; Jessi a „lázadást és a fantáziát” testesítette meg, míg Epifanía dalai inkább „népi indíttatásúak”.[7]

A film két legjobban értékelt dala, melyeket díjak sorára jelöltek, az „El Mal” és a „Mi Camino”. A nagy energiájú, széles érzelmi skálán mozgó „El Mal”-ban Rita énekel és táncol a La Lucecita szervezet részére rendezett ünnepi vacsorán, s közben rámutat a tisztviselők képmutatására, akik önelégülten úgy tesznek, mintha támogatnák az ügyet, miközben a kartellek bérjegyzékein is ott szerepel nevük. „Ez volt az a dal, amely a legtöbb munkát adta nekünk a megfelelő hangnem megtalálásában” – magyarázta Camille. „Volt egy pillanat, amikor egy kicsit líraibb volt, de aztán végül a hip-hop hangulat és a rock stílus feldühödött refrénjének egy jó kombinációja lett. Nagyon ritmikus, és technikás, Zoënak való.”[7] A Selena Gomez által énekelt „Mi Camino” egy játékos, érzelmes karaoke szám, amelyet kifejezetten a színésznő számára készítettek. Mivel személyesen nem ismerték Gomezt, s találkozót sem tudtak vele egyeztetni, Audiard azt tanácsolta a dalszerző párosnak, hogy nézzék meg a Selena Gomez: My Mind & Me című dokumentumfilmet az előadóról, mielőtt megírják a dalt neki.[8] Ducol szerint „ez egy nagyon punkos, nagyon szórakoztató dal” lett.[7]

A „Mi Camino” kivételével az Emilia Pérez dalait a film forgatása előtt vették fel, amelyre nagyrészt 2023 első hónapjaiban került sor Párizsban. Camille és Ducol szorosan együttműködött a stúdióban szereplő színészekkel mind a film forgatása előtt, mind a felvételek alatt.

A felvételek filmezése közben a műsorszámok nem a megszokott playbackről mentek, hanem Audiard kívánságára a színészek élőben lépjetek fel a forgatáson, így a filmben az eredeti felvételek és helyszíni előadások kombinációja hallatszik. A film zenei hangzását az utómunkálatok során véglegesítették: a több szólamú vokált Camille énekelte fel.[7]

A szerzőpáros munkáját már a világpremier után azonnal elismerték: a Cannes-i filmfesztiválon a legjobb filmzene (Cannes Soundtrack) díjjal jutalmazták.

A dalok közül utolsóként elhangzó Las Damas que Pasan dallamát Georges Brassens híres szerzeménye, a Les Passantes zenéje ihlette, melyet Antoine Pol eredeti versére írt.[9]

Középlemez (EP)

[szerkesztés]

Először a filmzene középlemez-válogatása (EP) jelentették meg 2024. szeptember elején minden streaming platformon Emilia Pérez (Selections from the Original Motion Picture Soundtrack) címmel. A lemez őt kulcsdalt tartalmaz a filmből.

Az összes szám szerzője Clément Ducol/Camlle (kivéve, ahol másképp van feltüntetve). 

Emilia Pérez (Selections from the Original Motion Picture Soundtrack) tracklista  
# CímElőadó(k) Hossz
1. El AlegatoZoe Saldaña 3:35
2. ParaAitza Terán, Iván Ruiz de Velasco és A Mexikói Kórus 2:49
3. PapáJuan Pablo Monterrubio és Karla Sofia Gascón 2:21
4. El MalZoe Saldaña, Karla Sofia Gascón és Camille 3:39
5. Las Damas que Pasan (Georges Brassens/Antoine Pol)Adriana Paz és A Mexikói Kórus 4:05
16:29

Filmzene-album

[szerkesztés]

A kétlemezes filmzene-album 2024. október 31-én jelent meg, egy nappal a film Amerikai Egyesült Államokban történt korlátozott filmszínházi megjelenése előtt. Az album a Clément Ducol és Camille által komponált eredeti dalokat és partitúrát tartalmazza. 43 számból áll, teljes hossza: 92 p 18 mp. Ugyanezen a napon jelent meg egy videoklip is, amelyen Gomez a „Mi Camino” című dalt adja elő.

Az összes szám szerzője Clément Ducol/Camlle (kivéve, ahol másképp van feltüntetve). 

Emilia Pérez (Original Motion Picture Soundtrack) tracklista – 1. lemez  
# CímElőadó(k) Hossz
1. El AlegatoZoë Saldana 3:33
2. Todo y NadaZoë Saldana 2:16
3. El EncuentroKarla Sofía Gascón 1:13
4. La VaginoplastiaZoë Saldana 2:34
5. LadyZoë Saldana és Mark Ivanir 2:46
6. DeseoCamille és Karla Sofia Gascón 2:34
7. Por CasualidadCamille, Karla Sofia Gascón és Zoë Saldana 2:06
8. BienvenidaSelena Gomez 2:14
9. Mis Siete Hermanas y YoXiomara Ahumada Quito 1:49
10. PapáJuan Pablo Monterrubio és Karla Sofia Gascón 2:22
11. ParaAitza Terán, Iván Ruiz de Velasco és A Mexikói Kórus 2:49
12. El MalCamille, Zoë Saldana és Karla Sofia Gascón 3:38
13. El AmorCamille, Karla Sofia Gascón és Adriana Paz 3:26
14. Mi CaminoSelena Gomez 3:44
15. PerdónameCamille és Karla Sofia Gascón 2:14
16. Las Damas que Pasan (Georges Brassens/Antoine Pol)Adriana Paz és A Mexikói Kórus 4:07
17. Fierro Viejo (kórusváltozat)Camille és A Mexikói Kórus 1:10
18. El Alegato (zongoraváltozat)Camille, Zoë Saldana és Karla Sofia Gascón 1:30
46:05
Emilia Pérez (Original Motion Picture Soundtrack) tracklista – 2. lemez  
# CímElőadó(k) Hossz
1. Subiendo (1. rész)Camille és Clément Ducol 2:29
2. Fierro Viejo / La CiudadCamille 1:47
3. FantasmasCamille 0:25
4. El RaptoCamille és Clément Ducol 1:52
5. Claroscuro (1. rész)Clément Ducol 2:01
6. Claroscuro (2. rész)Karla Sofia Gascón és Mark Ivanir 1:54
7. El RayoClément Ducol 0:38
8. El DespertarCamille 1:44
9. Subiendo (2. rész)Camille 2:04
10. Cara a CaraClément Ducol 1:05
11. Desire (alternatív változat)Camille 1:32
12. El ReclutamientoCamille és Clément Ducol 1:44
13. Disonancia (1. rész)Camille 1:01
14. Disonancia (2. rész)Karla Sofia Gascón 2:26
15. La PeleaCamille és Clément Ducol 2:22
16. El TrioKarla Sofia Gascón és Zoë Saldana 2:04
17. 3 DedosCamille és Clément Ducol 2:04
18. Beatificación (1. rész)Camille és Clément Ducol 5:04
19. Beatificación (2. rész)Camille és Clément Ducol 2:19
20. El FuegoCamille 1:35
21. DesireCamille 2:06
22. Subiendo (vonós változat)Clément Ducol 1:05
23. Subiendo (kórusváltozat)Camille 1:01
24. Desire (vonós változat)Clément Ducol 1:53
25. DesireCamille, Yadam és Paloma Pradal 1:58
46:13

Fogadtatás

[szerkesztés]

Bevételi adatok

[szerkesztés]

Az Emilia Pérez világpremierje 2024. május 18-án volt a 77. Cannes-i Filmfesztivál fő versenyszekciójában.[10] A vetítés után a közönség állítólag több mint 11 percig állva tapsolta meg Audiard rendezői munkáját.[11] A következő hónapokban a film több mint egy tucat nemzetközi filmfesztivál programjában szerepelt, köztük Telluride (augusztus), Torontó, San Sebastián, Hamburg és New York (mindegyik szeptemberben).[12]

A francia forgamazó Pathé Films 2024. augusztus 21-én mutatta be az alkotást Franciaország 384 filmszínházában, ahol a nyitó héten jegyeladások tekintetében a negyedik helyen debütált, 1 606 932 dollár bevétellel.[13] Öt héttel a mozikban való bemutatása után az Emilia Pérez közel 760 000 jegyeladást jegyzett; ám kissé háttérbe szorította az akkor még mindig sikeres Monte Cristo grófja című kalandfilm, amelyet kilenc héttel korábban mutattak be, és összesen körülbelül 8 millióan nézték meg Franciaországban.[14]

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában (korlátozott mozimegjelenés: 2024. november 1.[12]), valamint az Egyesült Királyságban (korlátozott mozibemutató: 2024. október 25.[12])) való forgalmazás jogait a Netflix Streaming mediaszolgáltató szerezte meg, nem sokkal a cannes-i bemutató után 8 millió dollárért.[15] 2024. november 13-án az Emilia Pérez felkerült a Netflix amerikai streamingprogramjába.

Kritikai fogadtatás

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Fontosabb díjak, elismerések

[szerkesztés]
Díj / Fesztivál Időpont Kategória Díjazott(ak) Eredmény Megj.
77 cannes-i fesztivál 2024. 05. 25. Arany Pálma Jacques Audiard Jelölve [* 1]
A zsűri díja Elnyerte
Legjobb női alakítás díja Karla Sofía Gascón, Selena Gomez, Adriana Paz, Zoë Saldana Elnyerte
Legjobb filmzene Clément Ducol és Camille Elnyerte [* 2]
2024. 05. 24. Queer Pálma Jacques Audiard Jelölve [* 3]
Telluride-i Filmfesztivál 2024. 09. 02. Ezüst Érem díj Jacques Audiard Elnyerte [* 4]
Torontói Nemzetközi Filmfesztivál 2024. 09. 15. TIFF Variety Kézműves díj Clément Ducol és Camille Elnyerte [* 5]
Közönségdíj Emilia Pérez 2. hely [* 6]
Stockholmi Nemzetközi Filmfesztivál 2024. 11. 19. Legjobb film – FIPRESCI Emilia Pérez Elnyerte [* 7]
Közönségdíj Elnyerte
Hollywood Music in Media Awards (HMMA) 2024. 11. 20. Legjobb eredeti dal – játékfilm Camille, Clement Ducol, Jacques Audiard és Zoë Saldana („El Mal”) Jelölve [* 8]
Camille, Clement Ducol, Édgar Ramírez és Selena Gomez („Mi Camino”) Jelölve
Dal – képernyős teljesítmény (film) Zoë Saldana („El Mal”) Elnyerte
Eredeti zene – játékfilm Camille és Clément Ducol Elnyerte
Zenei témájú film, életrajzi vagy zenés film Jacques Audiard, Pascal Caucheteux, Valérie Schermann és Anthony Vaccarello Elnyerte
IndieWire Honors 2024. 12. 05. Reflektorfény díj Selena Gomez Elnyerte [* 9]
Európai Filmdíj 2024. 12. 07. Legjobb európai film Emilia Pérez Elnyerte [* 10]
Legjobb európai rendező Jacques Audiard Elnyerte
Legjobb európai forgatókönyvíró Elnyerte
Legjobb európai színésznő Karla Sofía Gascón Elnyerte
Legjobb európai vágó Juliette Welfling Elnyerte [* 11]
Camerimage 2024. 11. 23. Arany Béka Paul Guilhaume Jelölve [* 12]
Bronz Béka Elnyerte
IndieWire kritikusainak szavazása 2024. 12. 16. Legjobb rendező Jacques Audiard 8. hely [* 13]
Legjobb nemzetközi film Emilia Pérez 9. hely
Afro-amerikai Filmkritikusok Szövetségének díja 2025. 02. 19. Az év legjobb 10 filmje Emilia Pérez 6. hely [* 14]
Legjobb nemzetközi film Elnyerte
82. Golden Globe-gála 2025. 01. 03. Legjobb vígjáték vagy zenés film Emilia Pérez Függőben [* 15]
Legjobb idegen nyelvű film Függőben
Legjobb női főszereplő – vígjáték Karla Sofía Gascón Függőben
Legjobb női mellékszereplő Selena Gomez Függőben
Zoë Saldana Függőben
Legjobb rendező Jacques Audiard Függőben
Legjobb forgatókönyvíró Függőben
Legjobb filmzene Clément Ducol és Camille Függőben
Legjobb filmbetétdal Clément Ducol, Camille és Jacques Audiard („El Mal”) Függőben
Clément Ducol és Camille („Mi Camino”) Függőben
Utahi Filmkritikusok Szövetsége 2025. 01. 11. Legjobb női mellékszerelő Zoë Saldana Függőben [* 16]
Legjobb nem angol nyelvű film Emilia Pérez Függőben
Lumières-díj 2025. 01. 22. Legjobb film Emilia Pérez Függőben [* 17]
Legjobb rendező Jacques Audiard Függőben
Legjobb színésznő Karla Sofía Gascón Függőben
Legjobb forgatókönyv Jacques Audiard Függőben
Legjobb operatőr Paul Guilhaume Függőben
legjobb zeneszerző Clément Ducol és Camille Függőben
Satellite-díj 2025. 01. 29. Legjobb színésznő – zenés film, vígjáték Karla Sofía Gascón Függőben [* 18]
Legjobb női mellékszereplő – mozifilm Zoe Saldaña Függőben
Legjobb adaptált forgatókönyv Jacques Audiard Függőben
Legjobb vágás Juliette Welfling Függőben
Legjobb eredeti betétdal „Mi Camino” Függőben
„El Mal” Függőben
Legjobb eredeti filmzene Clément Ducol, Camille Függőben
Legjobb hang Emilia Pérez Függőben
Londoni Filmkritikusok Köre 2025. 02. 02. Az év filmje Emilia Pérez Függőben [* 19]
Az év idegen nyelvű filmje Függőben
Az év mellékszereplő színésznője Zoë Saldana Függőben
Az év áttörő teljesítménye Karla Sofía Gascón Függőben

Jegyzetek

[szerkesztés]
Megjegyzések
  1. ↑ Zárójelben az elhangzó főbb dalok és zeneművek. Lásd: tracklisták.
  2. ↑ Laurent Rigoulet: Dans les coulisses d’“Emilia Pérez” : la genèse du projet fou de Jacques Audiard (francia nyelven). Télérama, 2022. január 24. [2024. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
  3. ↑ Clayton Davis: ‘Emilia Pérez’ Officially Submits as Adapted Screenplay for Oscars Instead of Original, Not Eligible for WGA Awards (angol nyelven). Télérama, 2024. január 24. [2024. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 21.)
  4. ↑ Elsa Keslassy: ‘Emilia Perez,’ Starring Selena Gomez and Zoe Saldaña, to Begin Filming This Spring (angol nyelven). Variety, 2024. szeptember 15. [2024. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  5. ↑ a b c d François Reumont: Paul Guilhaume, AFC, looks back at the technical challenges of shooting Jacques Audiard’s "Emilia Perez" (angol nyelven). afcinema.com, 2024. június 6. [2024. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  6. ↑ Zoe Guy: Selena Gomez to Return to Her Musical Roots for Jacques Audiard’s Upcoming Film (angol nyelven). Vulture, 2023. január 23. [2023. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  7. ↑ a b c d e f g Jon Burlingame: Behind the Music of 'Emilia Pérez' (angol nyelven). netflix.com. Netflix, 2024. december 9. [2024. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  8. ↑ a b Michael Ordoña: It's hard to pin down the music of 'Emilia Pérez' (angol nyelven). Los Angeles Times, 2024. november 19. [2024. november 26-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  9. ↑ Camille: Bande originale du film Emilia Pérez – Las Damas que Pasan (francia nyelven). camilleofficiel.fr, 2024. december 9. [2024. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 27.)
  10. ↑ Emilia Pérez (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2024. augusztus 28. [2024. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  11. ↑ Nancy Tartaglione, Anna Smith: ‘Emilia Pérez’ Starring Zoe Saldaña And Selena Gomez Scores 11-Minute Ovation At Cannes World Premiere (angol nyelven). Deadline Hollywood, 2024. május 18. [2024. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  12. ↑ a b c Emilia Pérez - Release info (angol nyelven). IMDb, 2024. december 26. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  13. ↑ Emilia Pérez (2024) (angol nyelven). boxofficemojo.com. Box Office Mojo. [2024. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
  14. ↑ Heike Angermaier: Frankreich schickt „Emilia Pérez“ ins Oscarrennen (német nyelven). blickpunktfilm.de, 2024. szeptember 18. [2024. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  15. ↑ Owen Gleiberman: Would ‘Hit Man’ Be a Hit in Theaters? Netflix Doesn’t Want You to Know (angol nyelven). Variety, 2024. szeptember 15. [2024. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
Hivatkozások
  1. ↑ Le Palmarès 2024 (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2024. május 25. [2024. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  2. ↑ Ève Beauvallet: Festival de Cannes 2024 : la Queer Palm, fluidité à tout prix (francia nyelven). liberation.fr. Libération, 2024. május 19. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  3. ↑ Ève Beauvallet: Festival de Cannes 2024 : la Queer Palm, fluidité à tout prix (francia nyelven). liberation.fr. Libération, 2024. május 19. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  4. ↑ 51st Telluride Film Festival Announces Lineup (angol nyelven). telluridefilmfestival.org, 2024. szeptember 2. [2024. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 26.)
  5. ↑ Diego Ramos Bechara: 'Emilia Pérez's' Camille Dalmais and Clément Ducol to Receive Variety's Artisan Award at Toronto Film Festival (angol nyelven). Variety, 2024. szeptember 15. [2024. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
  6. ↑ Tom Hiddleston’s ‘The Life of Chuck’ Wins Toronto Film Festival’s People’s Choice Award (angol nyelven). Variety, 2024. szeptember 15. [2024. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
  7. ↑ The winner of Peroni 0.0% Audience Award 2024 is "Emilia Perez". mynewsdesk.com . [2024. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 19.)
  8. ↑ Paul Grein: 'Emilia Pérez' and Hans Zimmer Are Top Winners at 2024 Hollywood Music in Media Awards (angol nyelven). billboard.com. Billboard, 2024. november 21. [2024. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
  9. ↑ Kate Erbland, Marcus Jones: Selena Gomez and 'Moana 2' Songwriters to Be Awarded at IndieWire Honors, Simon Rex to Host (angol nyelven). IndieWire, 2024. december 8. [2024. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
  10. ↑ EFA: Celebrating the best of European Cinema : Here come the winners of the European Film Awards 2024! (angol nyelven). europeanfilmacademy.org. European Film Academy, 2024. december 8. [2024. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
  11. ↑ EFA: Here come the winners of the Excellence Awards 2024! (angol nyelven). europeanfilmacademy.org. European Film Academy, 2024. november 13. [2024. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  12. ↑ Giardina, Carolyn: 'The Girl With the Needle' Wins Camerimage's Golden Frog. Variety, 2024. november 23. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
  13. ↑ Blauvelt, Christian: 2023 Critics Poll: The Best Films and Performances, According to 158 Critics from Around the World (amerikai angol nyelven). IndieWire , 2023. december 11. [2023. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
  14. ↑ ‘Sing Sing’ and ‘Nickel Boys’ Lead List of AAFCA Awards 2025 Winners. [2024. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 25.)
  15. ↑ Nominations Announced for 82nd Aannual Golden Globes® (angol nyelven). goldenglobes.com, 2024. december 10. [2024. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
  16. ↑ The 2024 Utah Film Critics Association (UFCA) Nominations (angol nyelven), 2024. december 21. (Hozzáférés: 2024. december 21.)
  17. ↑ Emilia Pérez domine les nominations pour les Lumières. Cineuropa , 2024. december 12. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
  18. ↑ The 2024 Satellite Award (IPA) Nominations. Next Best Picture. (Hozzáférés: 2024. december 16.)
  19. ↑ Ford, Lily. „'The Brutalist', 'Anora' Set the Pace With 7 London Critics' Circle Film Awards Noms Each”, 2024. december 19. (Hozzáférés: 2024. december 19.) (amerikai angol nyelvű) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Emilia Pérez című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Emilia Pérez című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Emilia_Pérez&oldid=27714823”