Duna menti síkság
| Duna menti síkság | |
 | |
| Galériaerdő Szigetszentmiklósnál | |
| Elhelyezkedés | Alföld |
| Besorolás | középtáj |
| Fontosabb települések | Vác, Dunakeszi, Budapest, Dunaharaszti, Solt, Kalocsa, Baja, Mohács |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5235[forrás?] km² |
| Lakott terület | 12,6 % |
| Vízterület | 396 km² |
| Legmagasabb pont | 251 m |
| Folyóvizek | Duna |
| Résztájegységek | Vác–Pesti-Duna-völgy, Pesti-hordalékkúpsíkság, Csepeli-sík, Solti-sík, Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík |
 | |
A Duna menti síkságot észak felől a Dunazug-hegyvidék, a Dunakanyar hegyvidéke és a Cserhátvidék, délen a Drávaköz, keleten a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék szegélyezi, nyugaton Mezőföld, Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék alkotja határait. A terület a Duna hajdani árterét foglalja magába.
A Duna menti síkság ártéri síkság melynek kialakulása a Duna folyónak köszönhető. Tengerszint feletti magassága 84 és 251 méter között változik.[1] Domborzata hullámos síkság, melynek kialakulása a névadó folyó környezetformáló hatásának (erózió, akkumuláció) köszönhető. A tájra jellemző lápos mocsaras, ártéri területeket a Duna szabályozása és lecsapolások következtében szinte teljesen megszűntek. Mára főként mezőgazdasági területek, települések, legelők, gyepek és ártéri erdőrészek alkotják. Ez alól egyedüli kivételek a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna–Dráva Nemzeti Park területe, ez utóbbiban található az ország legnagyobb erdei ártere a Gemenc.
-
Holtág a gemenci erdőben -
Duna melletti település, mezőgazdasági terület (Szigetszentmárton) -
Duna melletti település (Kisapostag) -
Kilátás a Dunára (Dunaszekcső)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Más forrás szerint (mme.hu) tengerszint feletti magassága: 93-103 m.
Források
[szerkesztés]- Sólymosi Bettina: Dunamenti-síkság (doc). (Hozzáférés: 2019. január 27.)
- Duna-menti síkság (Magyar Madártani Egyesület)
- Dunamenti-síkság, Pannon Enciklopédia. Magyarország földje (arcanum.hu). Kertek 2000 (1997 / 1999)
