Csedreg
| Csedreg (Cidreag) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Kökényesd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kökényesd |
| Irányítószám | 447147 |
| SIRUTA-kód | 137791 |
| Népesség | |
| Népesség | 996 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 632 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 22° 57′ 43″47.986050°N 22.962082°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 10″, k. h. 22° 57′ 43″47.986050°N 22.962082°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csedreg település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Halmitól 5 km-re nyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Csedreg Árpád-kori település. Nevét 1215-ben említette először oklevél egy idevaló poroszló Cheydreh Iano nevében.
1319-ben Chudrug, 1348-ban Cedrek néven írták.
1271-ben V. István király Fehér Jan kereskedőnek adományozta, mert az sokszor segítette pénzzel és fogságot is szenvedett miatta. Ezt az adományozást IV. László király is megerősítette.
1428-ban Drág vajda fiai: György és Sandrin átiratják IV. László király Csedreg (Heydreh) birtokra vonatkozó oklevelét.
A 20. század elején Ugocsa vármegye tiszántúli járásához tartozott.
1910-ben 728 lakosából 719 magyar, 9 német volt. Ebből 75 római katolikus, 562 görögkatolikus, 52 izraelita volt.
2002-ben 1062 lakosából 632 magyar, 419 cigány, 11 román volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
