Ugrás a tartalomhoz

Cigándi református templom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cigándi református templom
Valláskeresztény
Felekezetreformátus
EgyházkerületTiszáninneni
EgyházmegyeZempléni
EgyházközségCigándi
LelkészKristóf István[1]
Építési adatok
Építése1793 majd 1835 és 1839 között
Rekonstrukciók évei1887, 1923, 1948, 1967, 1993, 2000, 2015
Alapadatok
Befogadóképesség1 211 [2]
Építőanyagtégla
Elérhetőség
Település
HelyPetőfi Sándor u. 85.
Elhelyezkedése
Cigándi református templom (Magyarország)
Cigándi református templom
Cigándi református templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 33″, k. h. 21° 53′ 25″48.259278°N 21.890194°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 33″, k. h. 21° 53′ 25″48.259278°N 21.890194°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigándi református templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A cigándi (nagycigándi) református templom körítőfallal övezett, dombtetőn álló épület a település központjában. Középkori eredetű gótikus templom keleti szentélyének és nyugati homlokfalának felhasználásával épült 1793-ban és 1835-1839 között. A műemlék törzsszáma: 1278, helyrajzi száma: 1128. KÖH azonosítója: 2712 [3]

A templom melletti parókiát 1894-ben építették.

Története

[szerkesztés]

Előzmények

[szerkesztés]

A helyi hagyomány szerint, a templom keleti szárnyát még a husziták építették.[Mj. 1][4] A templomot a 16. század közepén a reformátussá lett lakosok vették birtokba, melyről az 1595-ös összeírás is bizonyságot tesz. Ezt a régi templomot 1793-ban kibővítették, de a megszaporodott számú lakosságnak ez is szűknek bizonyult.[5] [6] Ekkor a hívek egy új templom építésén tanakodtak, ehhez azonban nem volt elég pénzük a cigándiaknak.[7] 1798-ban a templom nagyobbítása mellett döntöttek. Kis- és Nagycigánd lakói azonban nem egyeztek, így a tervekből csak egy magtár valósult meg, amit a lelkésznek építettek.[8] Az 1806. évi egyházi vagyonfelmérés szerint a Nagy-Czigándon fekvő Parochia Fundusa beltelkén egy kőtemplom állott, mely kelet-nyugati tájolású. 9 öl és egy láb hosszú, napnyugat felé való végén és 3 öl és egy láb széles. A templomkert 208 négyzetöl nagyságú, ahol egy 12 öl magasságú erős, vastagfából készült torony állt, amelynek két harangja volt.[9]

Építése

[szerkesztés]
Cigánd Református Temploma (régi képeslap)

1832-től a gyülekezet régi templomát (amely a jelenlegi építmény keleti szárnya volt), mai alakjában kezdték el felépíteni.[10] A kelet-nyugati tengelyű középkori eredetű gótikus templomnak meghagyták a keleti szentélyét és a nyugati homlokfalát. E kettő közé építették fel a jelenlegi észak-déli hatalmas kereszthajót. A közel szimmetrikus alaprajzú épület déli homlokzatához, 1836-ban emelték a 32 méter magas tornyot, amelynek fazsindelyes tetejét 1887-ben cserélték ki bádogtetőre. A régi templom nyugati főbejáratát befalazták, és helyette a nyolcszög három oldalával záruló egykori szentélyen nyitottak új bejáratot. A 11×28 méteres belső térben, valamint a régi szentély (ma oldalhajó) 8×10 méteres terében és a karzatokon összesen mintegy ezer ülőhely van.[5] Az építkezés lassan haladt, mert csak 1837-ben nyilvánították befejezettnek.[11] Az addigi bejárat a nyugati oldalon megszűnt, helyére szószék került. A bejáratot a déli és keleti oldalra tették át. Az előbbi lett a nagycigándiak, az utóbbi a kiscigándiak bejárata. Egy ideig a főbejárat (déli oldal) melletti falban márványtábla hirdette az első világháborúban elesettek névsorát. (A tábla később átkerült a hősök emlékművére). 1924-ig festett deszkamennyezete volt a templomnak.[12]

Felújítások

[szerkesztés]

A Cigándi Református Egyházközség protocolluma szerint, nagy anyagi nehézségek árán újították meg a templomot 1887-ben. A következő tatarozás 1923-ban[Mj. 2] volt. Ekkor kicserélték a templom teljes tetőzetét és palával fedték be. A deszkapadlás helyett tükörboltozatot létesítettek, a templom tornyát kívülről bevakolták, új karzatot építettek és a templom belső részeit kifestették.[13] A második világháború alatt több találatot kapott a templom, így szükségessé vált renoválása. A felújítási terveket Kiss József ácsmester készítette 1945-ben. A munka 1948-ban fejeződött be. 1958 decemberében szőttes kendőkkel feldíszítve húzták fel a felújított toronyra a toronygombot. 1967-ben újabb külső és belső tatarozás következett. 1993-ban a templomtetőzet cseréje, felújítása történt műemlékpalával. 2000-ben a templom és toronyának külső festése, majd a bejárati ajtó cseréje is megtörtént. 2000 óta a torony órája ismét működik. Az óraütéseket elektronikus harangozórendszer vezérli. 2001-ben a harangállványok cseréje, újravillamosítása, automatizálása, 2002-ben nyílászárók cseréje történt.[6] 2015 nyarán teljes külső renoválást végeztek a templomon. Átfestették az egész épületet és a toronysüveg is újra régi fényében pompázik.

Az épület

[szerkesztés]

Leírása

[szerkesztés]
A templom nyugati oldala
A templom orgonája

A templomot, a középkori szentély hajójának keleti kétharmadát észak és déli irányban kibővítve alakították ki. Az épület déli oldalán lévő torony, többszörösen ívelt sisakja fémlemezzel fedett, azon volutás díszítés látható. A tornyot háromszög alakú órapárkány koronázza, oldalanként egy-egy órával. A visszaugratottan élszedett sarkú torony déli oldalán, tagolt szalagkeretes záradékú ajtó, amely a templom főbejárata. A földszinttől vízszintes vakolatsávval elválasztott karzatszinten, három oldalon egy-egy, keretezés nélküli, szegmentíves záradékú ablak nyílik, míg a harangszinten oldalanként egy-egy, félköríves záradékú, vakolt szalagkeretes ablak helyezkedik el. A toronyhoz csatlakozó oromfalak lépcsős kiképzésűek. A szentély keleti oldalán a toronyajtóval megegyező formájú ajtó nyílik, felette keret nélküli körablak áll. A templom nyeregtetejét sík műpala fedi.[3]

Belső tere

[szerkesztés]

Puritán, egyszerűségében is megragadó belső terének fehér falai, kiemelik a sötétbarna karzatot, a mózesszéket és a vörösbársonnyal körülvett szószéket. Központi helyén az Úrasztala áll (1912) kovácsoltvas ráccsal körülkerítve. A főbejárattal szembeni karzaton látható, az 1907-ben Pécsről hozott 2 regiszteres orgona, melyet Angster József készített. 1989-ben és 2003-ban felújították[6] A templomban 1955 óta van villanyvilágítás, hangerősítése pedig 1992-től működik. [14][15]

Harangok

[szerkesztés]

Az 1600-as években két harangja volt az egyháznak. A nagyobbikat 1646-ban öntötték Eperjesen [16], - rajta latin felirat: „Vicem tuum audive et timui Domine” (Hallgatom szavadat s féllek téged Uram). A kisebbik egy mázsás harangon az 1750-es évszám szerepelt.[17]

Ezek a harangok az idők folyamán eltűntek. 1838-ban Kassán öntettek egyet, majd 1909-ben még kettőt. A Kassán öntött harangot az első világháború idején felajánlották a „hadvezetőség rendelkezésére”, egy másikat pedig egyszerűen elkoboztak.[18] 1937-ben rendeletet alkottak az időközben pótolt harangok használatáról:

„Sem pénzért, sem >>Isten nevében<< nem szólaltatható meg a harang, azok vagy hozzátartozóik felett, akik megtagadták a hitet, vagy bármely más formában megbizonyították hitükhöz és egyházukhoz való hűtlenségüket.”

– A cigándi református egyházközség szabályzatából (1937)[19]

1974-ben új harangot öntetett a gyülekezet, mellyel a második világháborúban elvitt hatmázsás harangot pótolták.[20]

  • Nagyharangja: 1015 kg-os, 125 cm átmérőjű, Szlezák László öntötte, Budapesten. Felirata: „Tebenned bíztunk Uram eleitől fogva. Isten dicsőségére öntették a cigándi református egyház hívei az Úrnak 1937. esztendejében...”
  • Kisharangja: 600 kg-os (104 cm) és Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban. Felirata: „Isten dicsőségére hívogatni öntették a cigándi református gyülekezet tagjai az Úrnak 1974. évében… „[21] [5]

Harangozás

[szerkesztés]
A református parókia Cigándon. A kép előterében a 2017-ben elkészült Kálvin János mellszobor - Czigándy Varga Sándor alkotása - látható.
  • A vasárnap délelőtt 11 órától kezdődő istentisztelet előtt háromszor kondul meg a harang (először 10.00-kor, 10.30-kor majd 10.50-kor), és 8-8 percig szólnak alkalmanként. Az első két harangozáskor egy, a harmadik harangozáskor mind a két harang működik.
  • Vasárnap délután fél háromtól kezdődik a szertartás, előtte a harangszó: 14.00-kor, 14.15-kor és 14.20-kor szól.
  • Ünnepek alkalmával a vasárnapi istentiszteletek kezdési időpontja szerint harangoznak, ideértve Nagypénteket és Áldozócsütörtököt is.
  • A szombati esti és hétköznapi istentiszteletekre, melyek 18 órától kezdődnek csak egyszer harangoznak.
  • Halottnak szól a harang az elhalálozás napján háromszor (reggel, délben, este), ha máshol történt a haláleset (pl.: kórházban), akkor a hazahozatalkor is meghúzzák a harangot.
  • Itthon elhunytak esetén párszor fordult elő, hogy a ravatalozóba kíséréskor is szólt a harang. Ez főleg egyház közeli emberek esetén volt így.
  • A temetés napján szól reggel, délben és szertartás előtt háromszor, oly módon, mint a vasárnap délutáni istentisztelet esetében is.
  • A hétköznap reggel 8 órától kezdődő istentiszteletből már csak a harangszó maradt, mely hétfőtől szombatig 7.50 perckor szól.
  • Esküvőre is háromszor kondul meg a harang a szertartás előtt.
  • Délben nincs külön harangszó a nándorfehérvári csata emlékére, mint sok helyen, mert a toronyóra is jelzi a pontos időt.

A Cigándi Református Egyház lelkészei

[szerkesztés]

A cigándi eklézsiában szolgálatot teljesítő prédikátorok nevei hiányosan maradtak fenn, különösen a kezdeti időkből.

Az alábbiak nevét, szolgálati idejét jegyezte le a krónika: [22]

Sorszám Név Cigándi lelkész volt Megjegyzés
1. Kálmáncsehi Márton 1627-1658
2. Azary Péter 1658-1661
3. Dobrai István 1661-1664
4. Musai András 1664-1667
5. Decsi Márton 1667-1668
6. Olasz Péter 1668
7. Tsernáti Sámuel 1700
8. Pányoki Mihály 1700
9. Bizmai Mihály 1700
10. Újlaki Levita 1700
11. Gönczi Izsák 1710-1730 1730-ban Géresre távozott
12. Kálnai Péter 1730-1733
13. Gönczi Izsák 1733-1736 Visszakérették Géresből.
14. Szentpéteri János 1736-1749
15. Tsákvári István 1749-1776 Királyhelmecről hívták. Ő kezdte írni 1749-től, a cigándi református egyházi anyakönyveket.[23]
16. Harsányi Mihály 1776-1816 40 éven át szolgált Cigándon.
17. Tasnádi Nagy József 1817-1826
18. Batta József 1826 káplán
19. Kovács Sz. József 1827-1829
20. Putnoki Nagy József 1829 - 1864 külföldi egyetemen tanult, művei jelentek meg
21. Váradi Dániel 1865-1867
22. Miskolczi Pál 1867-1889 költeményeket írt, Tompa Mihály barátja
23. Páricsy József 1890-1907
24. Ölbey János 1908-1915
25. Janka Károly 1916-1946 mádi születésű, országgyűlési képviselő is volt[24]
26. Réti Gyula 1947-1953
27. Szűcs Lajos 1953-1984
28. Szabó Sándor 1984-1988
29. Makatura József és Makatura Józsefné 1989-2014[25]
30. Kristóf István 2014- jelenleg is Pókakeresztúrról érkezett[26][1]
A cigándi református templom kelet felől nézve

Érdekességek

[szerkesztés]

A cigándi egyházról 1595 előtt semmilyen írásos adat nem található, de az egyház birtokában lévő legrégibb kegytárgy egy fedeles keresztelőkancsó, amelynek alján 1527-es karcolás látható.[Mj. 3][27]

További kegytárgyak

[szerkesztés]

Ülésrend

[szerkesztés]

A templomban a mai napig külön megvan a kiscigándi és a nagycigándi oldal. A lányok a padsorokban, a fiúk és a gyerekek helye pedig a karzaton van. A férfiak padsorában az első sorok az elöljárókat, presbitereket illetik. A nőknél fordított az ülésrend. Itt a fiatalabbak ülnek elől, az idősebbek hátul.

A hitoktatást az államosítást követően, 1948-52-ig a hitoktató lelkipásztor végezte.

Az úr asztalán a következő szöveg olvasható

[szerkesztés]
Az úrban boldogult Tóth József jó emlékére s nagy Isten dicsőségére készítették özv. Harsányi Julianna és szülei Tóth P. Dániel s neje Bodnár Julianna 1912. május havában Készíttette: Behyna, Sátoraljaújhely

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Ezt a feltevést kételkedve fogadják el a kutatók, ugyanis a husziták észak-magyarországi betörésének kezdeti időpontja 1428 eleje. Ekkor - több oklevél tanúsága szerint is – már volt temploma Cigándnak. Egy másik ellenérv szerint, ha el is jutottak volna a Bodrogköz rejtett zugaiba – ami egyesek szerint vitatható – miért építettek volna fáradságos munkával, az akkoriban meglehetősen lápos, ingoványos mocsárvilág egy kiemelkedő szigetére templomot?
  2. Kiscigánd és Nagycigánd egyesülésének évében.
  3. hogy ez az évszám mennyire hiteles, azt még nem sikerült kideríteni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
A templom 32 méter magas tornya
  1. a b Már nem csupán a szívében magyar. Észak-Magyarország (eszak.hu), 2015. február 2. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Nagy István 2004 151. old.
  3. a b Műemlékem.hu
  4. Hajdú 1997 111. old.
  5. a b c Várady 1989
  6. a b c A cigándi református templom. a Tiszáninneni Református egyházkerület web oldala. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. Nagy 2004 148. old.
  8. Hajdú 1997 111. old.
  9. Hajdú 1997 107. old.
  10. Hajdú 1997 111. old.
  11. Hajdú 1997 111. old.
  12. Nagy 2004 149. old.
  13. Hajdú 1997 113. old.
  14. Hajdú 1997 114. old.
  15. Nagy 2004 150. old.
  16. Hajdú 1997 103. old.
  17. Nagy 2004 148. old.
  18. Hajdú 1997 114. old.
  19. Hajdú 1997 114. old.
  20. Nagy 2004 150. old.
  21. Nagy István 2004 152. old.
  22. Nagy 2004 153-154. old.
  23. Nagy István 2014
  24. Magyar Politikai Lexikon 1935. Merkantil nyomda
  25. Lelkészválasztás előtt a cigándi gyülekezet. Borsod online. [2014. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  26. Tíz éve szolgál a pókakeresztúri gyülekezetben. Vásárhelyi Hírlap 7. évfolyam 26. szám. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  27. Nagy 2004 148. old.

Források

[szerkesztés]