Templom

A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.

Gyakran megkülönböztetik az imaháztól, ahol áldozatot nem mutatnak be. Az ókori felfogás szerint elsősorban az istenség lakóhelye, a magyar nyelvben is gyakran Isten háza néven nevezték.

A Héphaiszteion, Görögország legépebben fennmaradt ókori temploma.

A jáki templom

Katolikus templombelső, Maria Steinbach, Németország

Ősidőktől fogva az istenségnek szentelt épület, mely gyakran a bálványképek és az oltár helyéül, továbbá a papok munkahelyéül működött, de csak ritkán szolgált a nép gyülekező helyéül. A templom belsejében állt az istenség szobra vagy képe, melynek a templom felszentelve volt. A templom azon elrekesztett részét, ahol gyakran a szobor vagy bálvány állt, s ahova csak a papoknak volt szabad belépni, szentélynek hívták.

Etimológia

A nyugati nyelvekben, így a magyarban is használt szó a latin templum szóból származik. Ez pedig a temno, temnere, kivágni, kihasítani jelentésű latin igéből származik. Magyarázata: „elkerített terület”, „szent hely”, „a közönségesből kiszakított különleges terület”, „szentélykörzet”.

A magyarban használt szó legalább a 15. század óta használt, és jelentésében kiszorította a régi egyház szót.

A templum felszentelt helyet jelentett, amely a görög temenosz átvétele, ez pedig az É-temen-anki zikkurat nevéből származik.

A név eredetileg azt a helyet jelölte, melyet a római madárjós a jóslás céljára a földön botjával elkerített.

A keresztény vallások szakrális építményét jelölő szó eredete a római castrum főpontjára vezethető vissza: a cardo és a decumanus metszéspontjának a neve volt templum. Miután a középkori Európában – és azóta is – a templum környékére épült az istenháza, kézenfekvő volt a templum → templom elnevezés.

Elnevezései

A zoroasztrizmus tűztemploma Jazdban (Irán)

A jeruzsálemi templom Jézus idejében (makett)

Hindu templomkörzet Dél-Indiában. A magas építmények a templomkomplexum kapui (gopuram)

Kilenc emeletes pagoda Kínában

Az egyes vallások saját elnevezést használnak a templomaikra.

Kereszténység

A keresztény vallás magyar nyelven ma általánosságban a templom szót használja (az európai nyelvekben a templom megnevezésére többnyire a latin ecclesia szónak megfelelő kifejezés szolgál, mely egyszersmind az egyházat mint közösséget is jelöli). Egyes templomokat szerepüktől függően a kápolna, katedrális (székesegyház) vagy a bazilika elnevezés illet. Ilyen esetek még a szerzetesházhoz kapcsolódó kolostortemplom, és a külön névvel illetett egyházközségi főtemplom, a plébániatemplom.

A protestáns templomok neveit gyakran imaház vagy gyülekezet névvel is illetik.^[forrás?]

A Jehova Tanúi elnevezésű vallási felekezet temploma a királyságterem.

A mormonok esetén megkülönböztetik a zsinagógával analóg gyülekezeti ház és a jeruzsálemi templommal analóg Szent Templom fogalmát.

Judaizmus

Az ókori zsidó vallásban egyetlen templom létezett, a jeruzsálemi templom. Ezt azonban Titus római hadvezér seregei Kr. u. 70-ben lerombolták, és azóta nem épült újjá. Ezért az izraelita istentisztelet azóta a vallás másik típusú (áldozatbemutatásra nem használható) istentiszteleti helyein zajlik, melyeknek elnevezése zsinagóga.

A reformzsidók a templom elnevezést is használják a zsinagógára, de az ortodox zsidók egy része ezt a szóhasználatot a jeruzsálemi templom kizárólagos volta miatt elutasítja.

Iszlám

A muszlim templom neve mecset vagy dzsámi.

Zoroasztrizmus

A tűztemplom a zoroasztrizmus istentiszteleti helye; gyakran nevezik dar-e mehr (perzsa), vagy agijari (gudzsaráti) néven.

Hinduizmus

A hindu templom neve hindiül mandir, tamil nyelven kovil.

Dzsainizmus

A dzsainista templomot derazarnak hívják.

Szikhizmus

A szikh templom a gurdvára .

Buddhizmus

A korai buddhizmusban három épülettípus fejlődött ki: kolostorok (vihára), relikviák épületei (sztúpa) valamint szentélyek és imatermek (csaitja). A vihára és a szanghárám is olyan épületek, amelyben a szerzetesek az esős évszak alatt tartózkodtak.

A sztúpák Ceylonban dágóba (=erelyeszekrény) néven ismertek. A japán buddhizmusban a templom neve tera.

A vallási gyakorlatok megváltozásával egyetemben a sztúpák fokozatosan beépültek a csaitja-grihákba, azaz az imatermekbe.

Az indiai építőművészet sztúpájából fejlődött ki a Távol-Keleten a pagoda. A kolostortemplomokat Thaiföldön Wat néven ismerik.

Egyéb

• A régi pogány vallások templomaira általánosságban a templom szót használjuk, például Zeusz-templom.
• Az ókori Mezopotámiában a templom egy formája volt a zikkurat.

Történelem

A közép-amerikai Teotihuacan piramiskörzete

A vallás a kezdetektől fogva az emberi élet szerves része volt. A templomok őseinek a megalitikus kultúrák építményei tekinthetők. A legkorábbi ilyen emlékeknek a mai Törökországban, Göbekli Tepe ásatási területén talált 12 000 éves körtemplomok tekinthetők.

Az ókori templomokban őrizték az istenszobrokat és a kultikus tárgyakat. Bennük vagy előttük felállított oltárokon mutatták be a különböző áldozatokat.

A zsidó vallás kultuszhelye a jeruzsálemi templom volt. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat JHVH (Isten) tiszteletére.

A keresztények kezdetben magánházaknál tartották az istentiszteleteket, illetve a keresztényüldözések idején a katakombákat is használták kultuszhelyül. Nagy Konstantin türelmi rendelete után (313 -mediolanumi ediktum) megindult a nagyobb arányú keresztény templomépítkezés. Ebben az időben (és a középkor folyamán is) számos pogány templomot, illetve európai zsinagógát is keresztény templommá alakítottak át.

Jellegzetesek a közép-amerikai templompiramisok, amelyek minél magasabbak voltak, annál "közelebb" voltak az istenekhez a rajtuk levő szentélyek és a bennük imádkozó papok.

Japán vallás

Csúmon, Hórjú-dzsi

A japán templomok az intézményesített buddhista vallásgyakorlat központjai. Kezdetben (6-8. század) építészeti és vallási szempontból egyaránt nagy hatást gyakoroltak rájuk a kínai és koreai templomrendszerek, amelyeket Japán azonban idővel a saját vallásgyakorlatához és a kialakuló szekták igényeihez igazított. A templomok rendszerint valamelyik buddhista szektához tartoznak.

Építészet

A különböző történelmi korszakokban egyes építészeti stílusok kifejezetten vallási építmények számára jöttek létre. A templomépítészeti struktúrák a katonai vagy uralkodói struktúrákhoz hasonlóan az eltanult példákon át váltak bizonyos építészeti stílusok fő túlélőivé. Például a görög és a római templomépítészet komoly hatást gyakorolt az egész nyugati építészetre. Ugyanakkor a magánerőből épült úgynevezett alapítványi templomok építészete eltérhetett a kanonikus elvektől.

Ókori építészet

• Ókori egyiptomi templomépítészet
• Az ókori Mezopotámia vallása
• Ókori görög művészet
• Jeruzsálemi templom (ókori zsidó)

Iszlám

• Iszlám templomépítészet

Buddhizmus

• Buddhista építészet
• Japán buddhista építészet
• Kínai buddhista építészet
• Thai templomépítészet
• Főbb buddhista templomok listája

Hinduizmus

• Hindu templomépítészet

Dzsainizmus

Rádzsasztánban és Gudzsarátban a dzsain templomra a "derasar" szót használják. A baszti vagy baszadi is jellemzően egy dzsain szentély vagy templom.

A szabadban épült templomaik fantasztikus szépségűek, művészi kivitelűek, építőanyaguk gyakran értékes márvány. A templomok belsejében, a szentélyben áll Dzsina szobra, körös körül kis fülkékben a kisebb tírthankara szobrok.

A dzsaina templomok Mahávíra első prédikációs csarnokáról adott korai leírásokat tükrözik, rendszerint tornyot is építenek rájuk, amelyek egyesek szerint a dzsainák kozmográfiáját jelképezi, de talán az axis mundinak tekintett Méru-hegyre utal.

Képek

• 
  Medinet Habu: az előudvar oszlopai (Egyiptom)
• 
  Középkori pagoda Mianmarban
• 
  Buddhista templom Tibetben
• 
  Nyatapola-templom (hindu), Bhaktapur (Nepál)
• 
  Akshardham-templom (hindu) Delhiben (India)
• 
  Sheth Hutheesinh nevű dzsain templom Delhiben
• 
  Hagia Sophia, Isztambul

Kereszténység

A keresztény építészetben is sokféle templomot különböztetünk meg. A katolicizmusban a már méreteivel és arányaival is kitűnő székesegyházat (katedrálist), sokszor dómnak is nevezve; a plébániatemplomot, melynek élén egy plébános áll; a kolostort, monostort vagy zárda templomot, melynek élén egy apát áll, stb.

A hagyományos katolikus templom az ókori Egyiptomban alkalmazott elvet követi. Sírhelyül is szolgáló altemploma a halottak föld alatti világát (→ kétszintes kápolna), oszlopos járószintje, képekkel díszített oldalfalai a mi világunkat szimbolizálja, a fal- és oltárképek az Úr, Jézus földi életének eseményeit, a szentek evilági cselekedeteit ábrázolják, a mennyezet csillagos mintája vagy mennyországot ábrázoló freskója az eget jelképezi. Sok egykori templom tengelyét nyugat-keleti fekvésben építették meg, hogy az épület belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló pap (papok) kelet felé fordulva imádkoznak.

A templom, mint szimbólum

Kereszténység

Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?

Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi. (I. Kor. 6:19-20)

A Biblia alapján testünk Isten tulajdona, amely a Szent Lélek temploma. Hogy megszenteltessünk és tiszták maradjunk, meg kell tisztítanunk a Lélek templomát minden tisztátalanságtól. Szükséges, hogy mértékletesek legyünk mindenben, az evésben és az ivásban. Isten azt kívánja tőlünk, hogy úgy gondozzuk a testünket, hogy az lakhelyül szolgáljon a Szent Lélek számára.

Dániel és társainak a története a Bibliában az utókor tanulságára írattak meg. Tiszta lényük, szép megjelenésük, világos érzelmeik jó szokások tanújelét mutatták, amelyekkel azokat tünteti ki a természet, akik a törvényeit betartják. A szellemi képesség, a testi erő, a hosszú élet meghatározott törvényektől függenek. Isten, aki a Természetet alkotta, nem fog közbenjárni, hogy megóvja az embereket a természeti törvények áthágásainak következményeitől.

A kéjelgő, ínyenc étvágy rabláncra fűzi az embereket. Az ártalmas anyagokkal megterhelt, tisztátalan vér elhomályosítja az erkölcsi és értelmi erőket, és felkelti s megerősíti az aljas testi szenvedélyeket. Isten Lelke nem jöhet segítségünkre és nem segíthet a meg minket a keresztényi jellem tökéletesítésében, ameddig engedve megromlott testi kívánságainknak megkárosítjuk az egészségünket.

Szeretteim, kérlek titeket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek (Péter 1. levele 2:11)

Hinduizmus

A jógában a testet a lélek templomának tekintik. Bizonyos testtartásokkal (ászana) és légzésgyakorlatokkal (pránájáma) a jóga egészségessé tesz és jó közérzetet biztosít, amivel az egyén szilárdabbá teszi a "templomát". Nyugaton a fizikai erőnlét ugyan öncélúvá vált, a tradicionális jógarendszerben azonban ez csak az első lépés az Isten-megvalósítás útján. A jógi megtanulja uralni a testét és az elméjét, hogy elérje végső célját: Isten szolgálatát.

Az indiai építészeti kézikönyvek a templomot közvetlenül a testhez hasonlítják: a templomkapu a száj, a templomkupola a fej. Ahogyan a lélek a koponyavarraton keresztül távozik a másvilágba a halál pillanatában, ugyanúgy a kupolát oromdísz fúrja át. A templom belső szentélye a lélek helye az emberi testben. Mivel a templom az emberi testet jelképezi, a templomba való belépés egyben a belső utazás kezdete is önmagunk mélyére. A templom szívében álló istenalak az istenséggel való találkozás szimbolikus mása lényünk legbelsejében.

Kapcsolódó cikkek

• Keresztény templomépítészet
• Istentisztelet
• Pagoda és sztúpa (buddhizmus)
• Mandir (hinduizmus)
• Iszlám építészet
• Zsinagóga (judaizmus)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Templom témájú médiaállományokat.

A Wikimédia Commons tartalmaz Templom témájú médiaállományokat.

• Pusztatemplom – linkgyűjtemény
• Fatemplom – linkgyűjtemény
• Zsinagóga – linkgyűjtemény
• Templom.hu – Templomok és harangok a történelmi Magyarországon Archiválva 2007. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyarország összes temploma
• Templomok a wiki.utikonyvem.hu oldalon