Ugrás a tartalomhoz

Benedekfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benedekfalva (Benesat)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségBenedekfalva
Rangközségközpont
Irányítószám457035
SIRUTA-kód140253
Népesség
Népesség372 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság77[1]
Népsűrűség12,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Terület28,75 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 43″, k. h. 23° 17′ 26″47.411875°N 23.290540°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 43″, k. h. 23° 17′ 26″47.411875°N 23.290540°E
Benedekfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Benedekfalva (románul: Benesat, korábban Benefalău) falu Romániában, Szilágy megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve talán a Szamos túlparti Kőd határában létezett bencés kolostor birtoklására utal. Először 1475-ben Benedfalwa, majd 1487-ben Benedekfalwa alakban említették.

Fekvése

[szerkesztés]

Zilahtól negyven kilométerre északkeletre, a Szamos folyó bal partján, Szilágy megye északi peremén fekszik.

Népessége

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

Közép-Szolnok vármegyei falu volt, amelyet 1876-ban csatoltak Szilágy vármegyéhez. A 15. században és a 16. század első felében főként a Kusalyi Jakcs család birtoka, amely ezután a Drágfi család tulajdonába került. A család kihalása után, 1572-ben Báthory István fejedelem Gyulaffy Lászlónak adományozta benedekfalvi birtokukat. 1640-ben a Gyulaffy család csehi jószágaihoz tartozott, és udvarház állt benne. 1682-ben német katonák felégették. 1720-ban lakói háromnegyedét románként, egynegyedét pedig elrománosodott magyarként vették számba. Jogállás szerint felük zsellér, egynegyedük jobbágy és egynegyedük nemes. (A nemesek 1797-es összeírásakor főként román nevekkel találkozunk.) A 18. század nagy részében a Wesselényi család volt fő birtokosa, 1797-ben már többek között a Bethlen, a Bánffy, a Teleki és a Gyulay család birtokolt benne. Román lakói 1782-ben tértek át görögkatolikusnak. Református templomát 1909-ben építették, a híveket korábban egy fatemplom szolgálta.[2] 1948-ban a bürgezdi Kaizler-kastély anyagából építettek új községházát. A Szamos 1970-es árvize nagyrészt elpusztította. Ekkor keletkezett keleti peremén a tó, amelyet 2003–2004-ben halakkal telepítettek be.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  2. 'Erdélyi Gyopár 1996, 2. sz.. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 18.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]