Gerlefalva
Gerlefalva (Girovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Varannói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1408 | ||
Polgármester | Jana Lešková | ||
Irányítószám | 094 06 | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | VT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 55 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 143 m | ||
Terület | 2,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°E | |||
Gerlefalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlefalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gerlefalva, (1899-ig Girócz, szlovákul: Girovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2001-ben 74 lakosából 73 szlovák volt.
Fekvése
Varannótól 24 km-re északkeletre fekszik.
Története
1408-ban említik először. Magyar neve az erdeiben élő sok gerléről származik.
Vályi András szerint "GIRÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kosarocz, és Giglocz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdõje van, piatza Varannón." [2]
Fényes Elek szerint "Girócz, orosz falu, Zemplén vármegyében, Jankócz fil. 28 római, 80 g. kath., 8 zsidó lak., 179 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály." [3]
1910-ben 132, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1741-ben épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.