Vas vármegye története

Vas vármegye története (1910)

Vas vármegye története címere
Székhely	Szombathely
Terület	5474 km²
Népesség	435 793
Nemzetiségek	57% magyar 27% német 4% horvát 12% vend, cigány
Vas vármegye története térképe

Vas vármegye: közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.

Földrajza

Vas vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk dunántúli részén. Határai északon Alsó-Ausztria és Sopron vármegye, keleten Veszprém, délen Zala vármegye, nyugaton Stájerország.

Területe 5035,31 km2. Földtanilag Vas vármegye két részre osztható; kisebb, keleti fele lapály, amely a kis magyar alföld, vagy pozsonyi medence része,nyugati része hegyes-dombos és különösen az ország határán komolyabb magasságig emelkedik. Vas vármegye hegységei mind az Alpok rendszeréhez tartoznak és 3 csoportra oszlanak. Legmagasabbak a vármegye északnyugati részén emelkedő hegyek, melyek egyfelől a csoportos alakulatu, s a szerpentin fellépése által jellemzett Borostyánkői hegycsoportra (l. o., Kőhalom 829 m.), másfelől az ettől a vágodi nyereg (502 m.) által elválasztott gerinces kifejlődésü Kőszegi hegységre (l. o.) oszlanak; utóbbinak legmagasabb csúcsai az Irottkő (883 m., a Dunántúl legmagasabb pontja), a Szarvaskő (862 m.) és a kőszegi ezredéves emléktorony által koszorúzott Óház (609 m.). Ezen, tövükben kitünő szőllőktől övezett hegységeket a Pinka völgye választja el a vármegye második, de már jóval kisebb hegycsoportjától, a Németújvári hegycsoporttól. Ez egy messzire szétterülő és sokfelé elágazó dombvidék, mely legömbölyített tetőivel s kevésbbé meredek, részint felszántott lejtőivel lényegesen elüt az előbbi hegységtől; legmagasabb csúcsai az Óvár feletti Vashegy (415 m.) és a németújvári Kúphegy. A Rába völgyén túl a még alacsonyabb Dobrai hegycsoport (367 m.) vagy dombvidék terül el. Legmagasabb gerince a Rába jobb partját kiséri s Körmendtől kezdve tetemesen keskenyedve, a folyót északkeleti irányban, 3-4 km. széles, hosszúra elnyúló hullámos fensíkként szegélyezi s a vármegye keleti részét képező lapályba messzire benyúlva, azt két részre osztja. A lapálynak igen csekély (120-150 m.) tengerszint feletti magassága van s egyike hazánk legjobb gabonatermő vidékének. A Rába mentén, mely közepén hszeli át, messzire felnyúlik délnyugat felé, de csak Körmend és Csákány táján szűkül 3-4 km.keskeny völggyé, mely nyugat felé, főképen Szentgotthárdnál még inkább összeszorul. A lapály nagy része teljesen sík, legfeljebb kisebb földhullámok mutatkoznak rajta, de keleti részében, melyet Kemenesaljának (l. o.) neveznek, két egészen magányosan álló kúpalaku bazalthegy emelkedik ki belőle, a jó bortermő Ság (291 m.) és a Kis-Somlyó (220 m.).

Folyóvizekben elég gazdag. Fő folyója a Rába, Fehring közelében lép a vármegye területére s azt eleintén nyugat-keleti, aután délnyugat-északkeleti irányban szeli át ; keskeny völgye Szentgottárdnál szélesedik ki és Körmendnél nyílik a nagy lapályra. Mellékvizei közül legnagyobb a vármegye nyugati határát jelölő Lapincs, mely Szentgotthárdnál ömlik bele, a Pinka, melyet Körmendnél vesz fel, a Szombathely felől aláfutó Perint (Rum közelében torkollik beléje) és a borostyánkői hegységben eredő, Kőszeg és Szombathely mellett elfolyó Gyöngyös, mely Sárváron alul egyesül a Rábával. A vármegye északi határát a Répce is érinti kisebb területen; kelet felé pedig a Marcal jelöli a határt Veszprém vármegye felé. A vármegye déli részében ered még a Kerka és Zala, legdélibb szögletét pedig a Mura és Lendva is öntözi. Nagyobb állóvize nincs. Ásványvíz forrásai közül a tarcsai jód- és brómtartalmu savanyúviz, a szécsénykúti (petánci) és sóskúti savanyúforrások említendők.

Lakói

A lakosság száma 1870-ben 331,706 volt, 1881-ben már 360,590 és 1891-ben 390,371, mihez még 1532 főnyi katonai népesség járul. Egy km2-re 77,8 lakó esik, ugy hogy Vas hazánk legsűrübben népesített vármegyéi közé tartozik. A lakosok közt van 197,389 magyar (50,6%), 125,526 német (32,2%), 18,197 horvát (4,7%) és 47,080 vend (12%). A magyarság 10 évi szaporulata 20,761 lélek, vagyis 11,8%. A nem magyar ajku lakosság közül 24,106 lélek, vagyis 12,5% beszél magyarul. A magyarság leginkább a vármegye K-i és D-i részében van elterjedve, ellenben a németség ÉNy-on, a vendség DNy-on. Érdekes magyar szigen az u. n. Őrség (l. o.). Vallásra nézve van 289,309 r. kat. (74,2%), 80,192 ág. evang. (25,5%), 11,470 helvét (2,9%) és 9335 izr. (2,4%). Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 2362, őstermelés 102,009, bányászat 284, ipar 22,709, kereskedelem 3023, hitel 119, közlekedés 1024, járadékból élő 3180, napszámos 27,329, házi cseléd 9803, háztartásban 69,768, egyéb foglalkozásu 926, foglalkozás nélküli 14 éven alul 134,279 és 14 éven felül 11,660. A lakosság fő foglalkozása a föld- és szőllőmívelés és állattenyésztés, az ipar és kereskedelem azonban szintén eléggé fejlett. A kisipar helyzete ugyan kedvezőtlen, de gyári ipara szépen fejlődik; nevezetesebb gyári vállalatai: 2 gazdasági gépgyár és vasöntő (Szombathely), 1 vashámor (Felső-Őr), 1 bőrgyár (Szombathely), több gyapjufonó-, szövő- és pokrócgyár (Pinkafő, Kőszeg, Léka), 1 gyufagyár (Szombathely), 2 sörgyár (Kőszeg, Alsó-Lövő), 1 cukorgyár (Sárvár), 1 szeszgyár (Rohonc), 1 dohánygyár (Szt.-Gotthárd, 345 munkás), 1 nagy villamos műtelep (Ikervár), mely Vas vármegye több községét és Szombathelyt is villamos árammal látja el, 6 gőzmalom (Szombathely 2, Kőszeg, Csehi, Körmend, Ikervár), 1 lenbeváltó és kikészítő ipartelep (Őri-Szt.-Péter), 1 vasúti javítóműhely (Szombathely), több tégla- és ecetgyár. A Pinka és Lapincs völgyeiben a házi ipar egyes ágai (szalmaszékfonás, faáruk készítése) is virágoznak; hasonlóképen igen elterjedt a szeszfőzés (több mint 1000 kis szeszfőző). A kereskedelem első sorban a helyi szükségletek kielégítésére szorítkozik; kivitel tárgyai a hízlalt marha, a gabonanemüek és gyümölcs; Felső-Őr vidéke deszkával és épületfával űz kereskedést. A hiteligényeket 2 bank, 28 takarékpénztár és 29 szövetkezet elégíti ki, összesen 2,6 millió frtnyi tőkével. Közlekedést igen gazdag vasúti hálózat (központja Szombathely), melynek hossza 325 km. (55 állomással), továbbá 217 km. állami, 993 km. törvényhatósági és 428 km. községi út közvetíti.

Közművelődés tekintetében Vas vármegye elég kedvező helyet foglal el: a 6 éven felüli férfilakosságnak 19,3, a női lakosságnak 25%-a nem tud irni-olvasni és a tanköteles gyermekeknek csak 3,7%-a nem jár iskolába. A vármegye területén összesen 538 tanintézet áll fenn, u. m. 1 hittani intézet (Szombathely), 4 gimnázium (Szombathely, Kőszeg, Szt.-Gotthárd, Felső-Lövő), 1 reáliskola (Felső-Lövő), 1 gazdasági (Sárvár), 16 ipari és kereskedelmi iskola, 1 katonai alreáliskola (Kőszeg), 1 tanítő- (Felső-Lövő) és 1 tanítónőképző intézet (Kőszeg), 5 polgári és 489 elemi népiskola, 15 kisdedóvó, 2 árvaház és 1 börtöniskola. A szellemi élet központja Szombathely, Kőszeg, Felső-Lövő és Szt.-Gotthárd.

Közigazgatás

• Rendezett tanácsú városok: Szombathely, Kőszeg
• Járások: celldömölki, felsőőri, körmendi, kőszegi, muraszombati, németújvári, sárvári, szentgotthárdi, szombathelyi, vasvári.