Gerlefalva
Gerlefalva (Girovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Varannói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1408 |
Polgármester | Jana Lešková |
Irányítószám | 094 06 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | VT |
Népesség | |
Teljes népesség | 55 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 25 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 143 m |
Terület | 2,73 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 21° 45′ 38″49.013056°N 21.760556°E | |
Gerlefalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlefalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gerlefalva (1899-ig Girócz, szlovákul: Girovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 24 km-re északkeletre, az Olyka-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1408-ban említik először. Magyar neve az erdeiben élő sok gerléről származik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIRÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kosarocz, és Giglocz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, piatza Varannón.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Girócz, orosz falu, Zemplén vármegyében, Jankócz fil. 28 római, 80 g. kath., 8 zsidó lak., 179 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Gerlefalva, azelőtt Girócz. Az Olyka folyó mellett fekszik. Tót kisközség, mindössze 81 gör. kath. vallású lakossal és 16 házzal. Eleinte hol Gerócz, hol meg Gyrócz alakban találjuk feljegyezve. Első birtokosául 1494-ben Erdődi Bakócz Miklóst ismerjük. A sztropkói vár tartozéka volt, de újabban a Jekelfalussyaké, azután a báró 'Sennyeyeké lett, végre pedig a Bukovszky családé. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis ezt a községet sem kímélte meg. A faluban gör. kath. templom van, mely 1700 körül épült. Ide tartozik Fűrésztelep is, mely azonban romokban hever. A község postája Göröginye, távírója és vasúti állomása pedig Homonna.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 132-en, többségében szlovákok lakták, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 74 lakosából 73 szlovák volt.
2011-ben 68 lakosából 66 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1741-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség