Ugrás a tartalomhoz

„Tiba” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Nevezetességei: gótika (linkjav.)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
35. sor: 35. sor:
'''Tiba''' ({{ny-sk|Tibava}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Szobránci járás]]ában. [[2001]]-ben 565 lakosa volt.
'''Tiba''' ({{ny-sk|Tibava}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Szobránci járás]]ában. [[2001]]-ben 565 lakosa volt.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Szobránc]]tól 2 km-re keletre fekszik.
[[Szobránc]]tól 2 km-re keletre fekszik.


==Története==
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra vonalas kerámiái, a tiszapolgári kultúra települése és temetője, a hallstatt kor hamvasztásos sírjai, a [[laténi kultúra]] településének maradványai éppúgy előkerültek itt, mint a római kor, a 6. – 7. század szláv településének nyomai és a 10. – 13. század kerámiái.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra vonalas kerámiái, a tiszapolgári kultúra települése és temetője, a hallstatt kor hamvasztásos sírjai, a [[laténi kultúra]] településének maradványai éppúgy előkerültek itt, mint a római kor, a 6. – 7. század szláv településének nyomai és a 10. – 13. század kerámiái.


A régészeti leletek alapján Tiba a Felvidék egyik legősibb faluja, valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. [[1282]]-ben ''"terra Tiboa"'' néven egy birtokvita kapcsán említik először. Névadója az [[1284]]-ben szereplő Tiba ungi várjobbágy lehetett, de szlovák történészek szerint a neve szláv eredetű. [[1290]]-ben Jakab fiai András és Jakab vásárolják meg. Az oklevélben Tiba nem faluként, hanem birtokként szerepel. A mai [[Unglovasd]] falutól északkeletre emelkedő Starý Koňuš nevű magaslaton állt a Tiba lakóinak menedékül szolgáló erősség. Itt vezetett át a Nagymihályt Ungvárral összekötő út. A falu [[14. század]]tól Tiba várának uradalmához tartozik vásártartási joggal. Templomát és Márton nevű papját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A század közepén Tiba négy részből, Molnár-, Egyházas-, Alsó- és Nagytibából állt. Lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. – 17. század fordulóján Tiba közepes nagyságú falu templommal, malommal, iskolával és kastéllyal.
A régészeti leletek alapján Tiba a Felvidék egyik legősibb faluja, valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. [[1282]]-ben ''"terra Tiboa"'' néven egy birtokvita kapcsán említik először. Névadója az [[1284]]-ben szereplő Tiba ungi várjobbágy lehetett, de szlovák történészek szerint a neve szláv eredetű. [[1290]]-ben Jakab fiai András és Jakab vásárolják meg. Az oklevélben Tiba nem faluként, hanem birtokként szerepel. A mai [[Unglovasd]] falutól északkeletre emelkedő Starý Koňuš nevű magaslaton állt a Tiba lakóinak menedékül szolgáló erősség. Itt vezetett át a Nagymihályt Ungvárral összekötő út. A falu [[14. század]]tól Tiba várának uradalmához tartozik vásártartási joggal. Templomát és Márton nevű papját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A század közepén Tiba négy részből, Molnár-, Egyházas-, Alsó- és Nagytibából állt. Lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. – 17. század fordulóján Tiba közepes nagyságú falu templommal, malommal, iskolával és kastéllyal.


Vályi András szerint ''" TIBA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1/2 mértföldnyire; határja jó."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''" TIBA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1/2 mértföldnyire; határja jó."'' <ref>{{Vályi}}</ref>


Fényes Elek szerint ''"Tiba, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz 1/2 órányira: Ungh vgyéb., 222 romai, 263 gör. kath., 5 evang., 8 ref., 69 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal, csinos úri lakházakkal, vizimalommal, s részint róna, részint hegyes határral. F. u. Szathmári Király Pál, Szemere, Viczmándy, Pribék, sm. "'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Tiba, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz 1/2 órányira: Ungh vgyéb., 222 romai, 263 gör. kath., 5 evang., 8 ref., 69 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal, csinos úri lakházakkal, vizimalommal, s részint róna, részint hegyes határral. F. u. Szathmári Király Pál, Szemere, Viczmándy, Pribék, sm. "'' <ref>{{Fényes}}</ref>


[[1910]]-ben 757, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ung vármegye]] [[Szobránci járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 757, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ung vármegye]] [[Szobránci járás]]ához tartozott.


==Nevezetességei==
== Nevezetességei ==
*Római katolikus temploma a [[14. század]]ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. Később reneszánsz, majd a [[18. század]] első harmadában [[barokk stílus]]ban alakították át. Végül [[1906]]-ban bővítették. A templomhoz közel állt a 17. században épített kastély, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a romokat a lakosság széthordta.
* Római katolikus temploma a [[14. század]]ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. Később reneszánsz, majd a [[18. század]] első harmadában [[barokk stílus]]ban alakították át. Végül [[1906]]-ban bővítették. A templomhoz közel állt a 17. században épített kastély, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a romokat a lakosság széthordta.
*A faluban nagy hagyományai vannak a bortermesztésnek, pincészete országos hírű.
* A faluban nagy hagyományai vannak a bortermesztésnek, pincészete országos hírű.


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.tibava.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
* [http://www.tibava.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
*[http://www.e-obce.sk/obec/tibava/tibava.html E-obce.sk]
* [http://www.e-obce.sk/obec/tibava/tibava.html E-obce.sk]
*[http://www.tibava.sk/ A tibai pincészet honlapja]
* [http://www.tibava.sk/ A tibai pincészet honlapja]
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4008&obec=945&pl=obcesk Községinfó]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4008&obec=945&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-192800&pos_y=-1239680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Tibava%2C%20Sobrance Tiba Szlovákia térképén]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-192800&pos_y=-1239680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Tibava%2C%20Sobrance Tiba Szlovákia térképén]


==Jegyzetek==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}



A lap 2010. augusztus 23., 17:50-kori változata

Sajótiba szlovákiai községről itt olvashatsz.

Tiba (Tibava)
Tiba zászlaja
Tiba zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1282
PolgármesterDr. Stanislav Zubaj
Irányítószám073 01
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség536 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület10,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 22° 12′ 30″48.741667°N 22.208333°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 22° 12′ 30″48.741667°N 22.208333°E
Tiba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tiba (szlovákul: Tibava) község Szlovákiában a Kassai kerület Szobránci járásában. 2001-ben 565 lakosa volt.

Fekvése

Szobránctól 2 km-re keletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra vonalas kerámiái, a tiszapolgári kultúra települése és temetője, a hallstatt kor hamvasztásos sírjai, a laténi kultúra településének maradványai éppúgy előkerültek itt, mint a római kor, a 6. – 7. század szláv településének nyomai és a 10. – 13. század kerámiái.

A régészeti leletek alapján Tiba a Felvidék egyik legősibb faluja, valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1282-ben "terra Tiboa" néven egy birtokvita kapcsán említik először. Névadója az 1284-ben szereplő Tiba ungi várjobbágy lehetett, de szlovák történészek szerint a neve szláv eredetű. 1290-ben Jakab fiai András és Jakab vásárolják meg. Az oklevélben Tiba nem faluként, hanem birtokként szerepel. A mai Unglovasd falutól északkeletre emelkedő Starý Koňuš nevű magaslaton állt a Tiba lakóinak menedékül szolgáló erősség. Itt vezetett át a Nagymihályt Ungvárral összekötő út. A falu 14. századtól Tiba várának uradalmához tartozik vásártartási joggal. Templomát és Márton nevű papját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A század közepén Tiba négy részből, Molnár-, Egyházas-, Alsó- és Nagytibából állt. Lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. – 17. század fordulóján Tiba közepes nagyságú falu templommal, malommal, iskolával és kastéllyal.

Vályi András szerint " TIBA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1/2 mértföldnyire; határja jó." [2]

Fényes Elek szerint "Tiba, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz 1/2 órányira: Ungh vgyéb., 222 romai, 263 gör. kath., 5 evang., 8 ref., 69 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal, csinos úri lakházakkal, vizimalommal, s részint róna, részint hegyes határral. F. u. Szathmári Király Pál, Szemere, Viczmándy, Pribék, sm. " [3]

1910-ben 757, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Később reneszánsz, majd a 18. század első harmadában barokk stílusban alakították át. Végül 1906-ban bővítették. A templomhoz közel állt a 17. században épített kastély, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a romokat a lakosság széthordta.
  • A faluban nagy hagyományai vannak a bortermesztésnek, pincészete országos hírű.

Külső hivatkozások

Jegyzetek