„Tiba” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Nevezetességei: gótika (linkjav.) |
a kisebb formai javítások |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
'''Tiba''' ({{ny-sk|Tibava}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Szobránci járás]]ában. [[2001]]-ben 565 lakosa volt. |
'''Tiba''' ({{ny-sk|Tibava}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Szobránci járás]]ában. [[2001]]-ben 565 lakosa volt. |
||
==Fekvése== |
== Fekvése == |
||
[[Szobránc]]tól 2 km-re keletre fekszik. |
[[Szobránc]]tól 2 km-re keletre fekszik. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra vonalas kerámiái, a tiszapolgári kultúra települése és temetője, a hallstatt kor hamvasztásos sírjai, a [[laténi kultúra]] településének maradványai éppúgy előkerültek itt, mint a római kor, a 6. – 7. század szláv településének nyomai és a 10. – 13. század kerámiái. |
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra vonalas kerámiái, a tiszapolgári kultúra települése és temetője, a hallstatt kor hamvasztásos sírjai, a [[laténi kultúra]] településének maradványai éppúgy előkerültek itt, mint a római kor, a 6. – 7. század szláv településének nyomai és a 10. – 13. század kerámiái. |
||
A régészeti leletek alapján Tiba a Felvidék egyik legősibb faluja, valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. [[1282]]-ben ''"terra Tiboa"'' néven egy birtokvita kapcsán említik először. Névadója az [[1284]]-ben szereplő Tiba ungi várjobbágy lehetett, de szlovák történészek szerint a neve szláv eredetű. [[1290]]-ben Jakab fiai András és Jakab vásárolják meg. Az oklevélben Tiba nem faluként, hanem birtokként szerepel. A mai [[Unglovasd]] falutól északkeletre emelkedő Starý Koňuš nevű magaslaton állt a Tiba lakóinak menedékül szolgáló erősség. Itt vezetett át a Nagymihályt Ungvárral összekötő út. A falu [[14. század]]tól Tiba várának uradalmához tartozik vásártartási joggal. Templomát és Márton nevű papját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A század közepén Tiba négy részből, Molnár-, Egyházas-, Alsó- és Nagytibából állt. Lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. – 17. század fordulóján Tiba közepes nagyságú falu templommal, malommal, iskolával és kastéllyal. |
A régészeti leletek alapján Tiba a Felvidék egyik legősibb faluja, valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. [[1282]]-ben ''"terra Tiboa"'' néven egy birtokvita kapcsán említik először. Névadója az [[1284]]-ben szereplő Tiba ungi várjobbágy lehetett, de szlovák történészek szerint a neve szláv eredetű. [[1290]]-ben Jakab fiai András és Jakab vásárolják meg. Az oklevélben Tiba nem faluként, hanem birtokként szerepel. A mai [[Unglovasd]] falutól északkeletre emelkedő Starý Koňuš nevű magaslaton állt a Tiba lakóinak menedékül szolgáló erősség. Itt vezetett át a Nagymihályt Ungvárral összekötő út. A falu [[14. század]]tól Tiba várának uradalmához tartozik vásártartási joggal. Templomát és Márton nevű papját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A század közepén Tiba négy részből, Molnár-, Egyházas-, Alsó- és Nagytibából állt. Lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. – 17. század fordulóján Tiba közepes nagyságú falu templommal, malommal, iskolával és kastéllyal. |
||
Vályi András szerint ''" TIBA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1/2 mértföldnyire; határja jó."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
Vályi András szerint ''" TIBA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1/2 mértföldnyire; határja jó."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''"Tiba, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz 1/2 órányira: Ungh vgyéb., 222 romai, 263 gör. kath., 5 evang., 8 ref., 69 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal, csinos úri lakházakkal, vizimalommal, s részint róna, részint hegyes határral. F. u. Szathmári Király Pál, Szemere, Viczmándy, Pribék, sm. "'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
Fényes Elek szerint ''"Tiba, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz 1/2 órányira: Ungh vgyéb., 222 romai, 263 gör. kath., 5 evang., 8 ref., 69 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal, csinos úri lakházakkal, vizimalommal, s részint róna, részint hegyes határral. F. u. Szathmári Király Pál, Szemere, Viczmándy, Pribék, sm. "'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
||
[[1910]]-ben 757, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ung vármegye]] [[Szobránci járás]]ához tartozott. |
[[1910]]-ben 757, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Ung vármegye]] [[Szobránci járás]]ához tartozott. |
||
==Nevezetességei== |
== Nevezetességei == |
||
*Római katolikus temploma a [[14. század]]ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. Később reneszánsz, majd a [[18. század]] első harmadában [[barokk stílus]]ban alakították át. Végül [[1906]]-ban bővítették. A templomhoz közel állt a 17. században épített kastély, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a romokat a lakosság széthordta. |
* Római katolikus temploma a [[14. század]]ban épült [[gótika|gótikus stílus]]ban. Később reneszánsz, majd a [[18. század]] első harmadában [[barokk stílus]]ban alakították át. Végül [[1906]]-ban bővítették. A templomhoz közel állt a 17. században épített kastély, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a romokat a lakosság széthordta. |
||
*A faluban nagy hagyományai vannak a bortermesztésnek, pincészete országos hírű. |
* A faluban nagy hagyományai vannak a bortermesztésnek, pincészete országos hírű. |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.tibava.ocu.sk/ Hivatalos oldal] |
* [http://www.tibava.ocu.sk/ Hivatalos oldal] |
||
*[http://www.e-obce.sk/obec/tibava/tibava.html E-obce.sk] |
* [http://www.e-obce.sk/obec/tibava/tibava.html E-obce.sk] |
||
*[http://www.tibava.sk/ A tibai pincészet honlapja] |
* [http://www.tibava.sk/ A tibai pincészet honlapja] |
||
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4008&obec=945&pl=obcesk Községinfó] |
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4008&obec=945&pl=obcesk Községinfó] |
||
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-192800&pos_y=-1239680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Tibava%2C%20Sobrance Tiba Szlovákia térképén] |
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-192800&pos_y=-1239680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Tibava%2C%20Sobrance Tiba Szlovákia térképén] |
||
==Jegyzetek== |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
A lap 2010. augusztus 23., 17:50-kori változata
Sajótiba szlovákiai községről itt olvashatsz.
| Tiba (Tibava) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1282 | ||
| Polgármester | Dr. Stanislav Zubaj | ||
| Irányítószám | 073 01 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 536 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 130 m | ||
| Terület | 10,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 22° 12′ 30″48.741667°N 22.208333°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 30″, k. h. 22° 12′ 30″48.741667°N 22.208333°E | |||
| Tiba weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiba témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tiba (szlovákul: Tibava) község Szlovákiában a Kassai kerület Szobránci járásában. 2001-ben 565 lakosa volt.
Fekvése
Szobránctól 2 km-re keletre fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bükki kultúra vonalas kerámiái, a tiszapolgári kultúra települése és temetője, a hallstatt kor hamvasztásos sírjai, a laténi kultúra településének maradványai éppúgy előkerültek itt, mint a római kor, a 6. – 7. század szláv településének nyomai és a 10. – 13. század kerámiái.
A régészeti leletek alapján Tiba a Felvidék egyik legősibb faluja, valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. 1282-ben "terra Tiboa" néven egy birtokvita kapcsán említik először. Névadója az 1284-ben szereplő Tiba ungi várjobbágy lehetett, de szlovák történészek szerint a neve szláv eredetű. 1290-ben Jakab fiai András és Jakab vásárolják meg. Az oklevélben Tiba nem faluként, hanem birtokként szerepel. A mai Unglovasd falutól északkeletre emelkedő Starý Koňuš nevű magaslaton állt a Tiba lakóinak menedékül szolgáló erősség. Itt vezetett át a Nagymihályt Ungvárral összekötő út. A falu 14. századtól Tiba várának uradalmához tartozik vásártartási joggal. Templomát és Márton nevű papját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi. A század közepén Tiba négy részből, Molnár-, Egyházas-, Alsó- és Nagytibából állt. Lakói főként földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. – 17. század fordulóján Tiba közepes nagyságú falu templommal, malommal, iskolával és kastéllyal.
Vályi András szerint " TIBA. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sobrántzhoz 1/2 mértföldnyire; határja jó." [2]
Fényes Elek szerint "Tiba, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz 1/2 órányira: Ungh vgyéb., 222 romai, 263 gör. kath., 5 evang., 8 ref., 69 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal, csinos úri lakházakkal, vizimalommal, s részint róna, részint hegyes határral. F. u. Szathmári Király Pál, Szemere, Viczmándy, Pribék, sm. " [3]
1910-ben 757, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. Később reneszánsz, majd a 18. század első harmadában barokk stílusban alakították át. Végül 1906-ban bővítették. A templomhoz közel állt a 17. században épített kastély, mely a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett és a romokat a lakosság széthordta.
- A faluban nagy hagyományai vannak a bortermesztésnek, pincészete országos hírű.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) Alsóhalas (Nižná Rybnica) · Alsóhunkóc (Choňkovce) · Alsónémeti (Nižné Nemecké) · Alsóbaskóc (Baškovce) · Bező (Bežovce) · Bölcsős (Kolibabovce) · Bunkós (Bunkovce) · Dióska (Orechová) · Éles (Ostrov) · Éralja (Inovce) · Fekésháza (Fekišovce) · Felsőhalas (Vyšná Rybnica) · Felsőnémeti (Vyšné Nemecké) · Felsőrőcse (Veľké Revištia) · Hegygombás (Hlivištia) · Jenke (Jenkovce) · Jeszenő (Jasenov) · Jeszenőremete (Vyšné Remety) · Kapás (Priekopa) · Karcsava (Krčava) · Katlanos (Horňa) · Kereszt (Kristy) · Koromlak (Koromľa) · Lakárd (Lekárovce) · Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) · Oroszsebes (Ruská Bystrá) · Ördögvágás (Porúbka) · Porosztó (Porostov) · Remetevasgyár (Remetské Hámre) · Sárosmező (Blatná Polianka) · Sárosremete (Blatné Remety) · Sárosrőcse (Blatné Revištia) · Székó (Sejkov) · Szenteske (Svätuš) · Tasolya (Tašuľa) · Tiba (Tibava) · Tibaváralja (Podhoroď) · Törökruszka (Ruskovce) · Ubrezs (Úbrež) · Unglovasd (Koňuš) · Ungludas (Husák) · Ungpéteri (Petrovce) · Ungpinkóc (Pinkovce) · Vadászfalva (Beňatina) · Vajna (Vojnatina) · Zahar (Záhor) |  | |