Vas vármegye története

Vas vármegye története
Vas vármegye története címere Vas vármegye története címere
Ország	Magyarország
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület	5.474 km²
Térkép
térképe
domborzati térképe

Vas vármegye (németül: Eisenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel.

Földrajza

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs. Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.

Történelem

A vármegye a 11. században alakult, a legkorábban alapított vármegyék egyike volt. Néhány községét, pl. Sinnersdorf (Pinkahatárfalu), Oberwaldbäuern, stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati része 1922-től Ausztria, délkeleti része pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott. 1950-ben a vármegye magyarországi része területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye megyévé alakult.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 390.371 személy volt, ebből:

• 197.389 (50,6%) magyar
• 125.526 (32,2%) német
• 18.197 (4,7%) horvát
• 47.080 (12%) vend

Közigazgatás

A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva:

• Celldömölki járás, székhelye Celldömölk
• Felsőőri járás, székhelye Felsőőr
• Körmendi járás, székhelye Körmend
• Kőszegi járás, székhelye Kőszeg (rendezett tanácsú város)
• Muraszombati járás, székhelye Muraszombat
• Németújvári járás, székehelye Németújvár
• Sárvári járás, székhelye Sárvár
• Szentgotthárdi járás, székhelye Szentgotthárd
• Szombathelyi járás, székhelye Szombathely (rendezett tanácsú város)
• Vasvári járás, székhelye Vasvár