„Vas vármegye története” változatai közötti eltérés

	Vas vármegye
	; Vas vármegye címere
	; Vas vármegye címere
Fennállás	11. század–1950
Ország	Magyar Királyság
Központ	Vasvár, Szombathely
Főbb települések	Szombathely, ; Sárvár, ; Kőszeg, ; Szentgotthárd, ; Körmend, ; Vasvár
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	50,6% magyarok, ; 32,2% németek, ; 12% szlovének, ; 4,7% horvátok
Vallás	katolikusok, reformátusok
	Földrajzi adatok
Terület	5474 km²
	Térkép
	Pozíció a Magyar Királyság térképén
	Domborzati térkép

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. december 22., 17:08-kori változata

Vas vármegye (németül: Komitat Eisenburg, latinul: Comitatus Castriferrei) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel. Székhelye Vasvár, majd Szombathely volt. 2023-tól ismét ez Vas megye hivatalos elnevezése.

Földrajza

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.

Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.

Története

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.^[1]

Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye neve hivatalosan megyére, majd 2023-ban ismét vármegyére változott.

Lakossága

A vármegye összlakossága 1891-ben 390 371 személy volt, ebből:

197 389 (50,6%) magyar
125 526 (32,2%) német
47 080 (12%) vend (szlovén)
18 197 (4,7%) horvát

A vármegye összlakossága 1910-ben 435 793 fő, ebből:

247 985 (56.9%) magyar
117 169 (26.9%) német
54 036 (12.4%) vend (szlovén)
16 230 (3.7%) horvát

Közigazgatás

A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):

Celldömölki járás, székhelye Celldömölk (a neve Kiscelli járás, székhelye pedig Kiscell volt ennek Nemesdömölkkel történt egyesüléséig, 1903-ig)
Felsőőri járás, székhelye Felsőőr
Körmendi járás, székhelye Körmend
Kőszegi járás, székhelye Kőszeg (rendezett tanácsú város)
Muraszombati járás, székhelye Muraszombat
Németújvári járás, székhelye Németújvár
Sárvári járás, székhelye Sárvár
Szentgotthárdi járás, székhelye Szentgotthárd
Szombathelyi járás, székhelye Szombathely (rendezett tanácsú város)
Vasvári járás, székhelye Vasvár

Jegyzetek

↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2

Források

Csánki Dezső 1894: Magyarország Történeti Földrajza a Hunyadiak korában – Vasvármegye.
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye (1898)
Palatinus József 1911: Vasvármegyei nemes családok története – nemes családok. Szombathely.
Herényi István 1987: A középkori Vas vármegye genealógiája. Magyar Személynévi Adattárak 80.
1910. évi népszámlálás 1.

Kapcsolódó szócikkek

Vas megye

[Györffy:István:15.fejezet-1] Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{Történelmi régió infobox
-{{MagyarVármegye|
-név=Vas vármegye|
+| név = Vas vármegye
+| kép =
-térkép=Vas.png|
+| képaláírás =
-címer=Vas vármegye címere.jpg|
+| zászló =
-év=|
+| zászló felirat =
-székhely=Szombathely|
+| címer = Coa Hungary County Vas (history).svg
-terület=5.474|
+| címer felirat =
-népesség=390.371, [[1891]]|
+| egyéb nevei =
-nemzetiségek=[[magyarok]], [[németek]]|
+| fennállás = [[11. század]]–[[1950]]
-domborzat=Vas county map.jpg|
+| ország = [[Magyar Királyság]]
+| kormányzás =
+| központ = [[Vasvár]], [[Szombathely]]
+| főbb települések = [[Szombathely]], <br>[[Sárvár]], <br>[[Kőszeg]], <br>[[Szentgotthárd]], <br>[[Körmend]], <br>[[Vasvár]]
+| lakosság = 390 371 fő <small>([[1891]])</small>
+| népsűrűség =
+| nemzetiségek = 50,6% [[magyarok]], <br>32,2% [[németek]], <br>12% [[szlovének]], <br>4,7% [[horvátok]]
+| pénznem =
+| vallás = [[Római katolikus egyház|katolikusok]], [[Kálvinizmus|reformátusok]]
+| nyelv =
+| terület = 5474
+| időzóna =
+| térkép = Vas vármegye Magyarországon.svg
+| térkép felirat = Pozíció a Magyar Királyság térképén
+| domborzati térkép = Vas county map (1891).jpg
+| domborzati térkép felirat = Domborzati térkép
 }}
-'''Vas vármegye''' (németül: Eisenburg) közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] nyugati részén. Területét [[Magyarország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]] között osztották fel.
+'''Vas vármegye''' ({{németül|Komitat Eisenburg}}, {{latinul|Comitatus Castriferrei}}) közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[dunántúl]]i részében. Területét [[Magyarország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]] között osztották fel. Székhelye [[Vasvár]], majd [[Szombathely]] volt. [[2023]]-tól ismét ez [[Vas megye]] hivatalos elnevezése.
+== Földrajza ==
+A [[vármegye]] területe két részre osztható: keleti, kisebb része a [[Kisalföld]], vagy a [[Pozsonyi-medence]] része, valamint nyugati része, amely az [[Alpok]]hoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a [[Rába]] és a [[Lapincs]].
-==Földrajza==
-A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a [[Kisalföld]], vagy a [[Pozsonyi-medence]] része, valamint nyugati része, amely az [[Alpok]]hoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a [[Rába]] és a [[Lapincs]].
 Északról [[Sopron vármegye]], keletről [[Veszprém vármegye]], délről [[Zala vármegye]], nyugatról pedig [[Ausztria]] határolta.
-==Történelem==
-A vármegye a [[11. század]]ban alakult, a legkorábban alapított vármegyék egyike volt. Néhány községét, például Sinnersdorf ([[Határfalva]] vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern, stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált.  Nyugati része 1922-től [[Ausztria]], délkeleti része pedig [[1920]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolódott, bár a déli részén [[1919]]-ben megpróbálták kialakítani az ún. [[Vendvidéki Köztársaság]]ot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. [[1950]]-ben a vármegye [[Magyarország|magyarországi része]] területe kiegészült [[Sopron vármegye]] egy részével, illetve [[Veszprém vármegye|Veszprém]] és [[Zala vármegye|Zala]] vármegyék kaptak területéből. Szintén [[1950]]-ben a vármegye megyévé alakult.
-==Lakosság==
+== Története ==
+A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Vasvár]] központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref>
-A vármegye összlakossága [[1891]]-ben 390.371 személy volt, ebből:
-* 197.389 (50,6%) [[Magyarok|magyar]]
-* 125.526 (32,2%) [[Németek|német]]
-* 18.197 (4,7%) [[Horvátok|horvát]]
-* 47.080 (12%) [[Vendek|vend]] ([[szlovének|szlovén]])
+Néhány községét, például ''Sinnersdorf'' ([[Határfalva]] vagy Pinkahatárfalu, ma ''Kramarovci'', [[Szlovénia]]), [[Oberwaldbäuern]] stb. a [[középkor]] folyamán [[Stájerország]] bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét [[1922]]-től [[Ausztria]], délnyugati részét pedig [[1920]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolták, bár a déli részén [[1919]]-ben megpróbálták kialakítani az ún. [[Vendvidéki Köztársaság]]ot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. [[1950]]-ben a vármegye [[Magyarország|magyarországi területe]] kiegészült [[Sopron vármegye]] egy részével, illetve [[Veszprém vármegye|Veszprém]] és [[Zala vármegye|Zala]] vármegyék kaptak területéből. Szintén [[1950]]-ben a vármegye neve hivatalosan megyére, majd 2023-ban ismét vármegyére változott.
-==Közigazgatás==
-A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva:
+== Lakossága ==
-* [[Celldömölki járás]], székhelye [[Celldömölk]]
+A vármegye összlakossága [[1891]]-ben 390&nbsp;371 személy volt, ebből:
+* 197&nbsp;389 (50,6%) [[Magyarok|magyar]]
+* 125&nbsp;526 (32,2%) [[Németek|német]]
+* 47&nbsp;080 (12%) [[Vendek|vend]] ([[szlovének|szlovén]])
+*18&nbsp;197 (4,7%) [[Horvátok|horvát]]
+A vármegye összlakossága 1910-ben 435 793 fő, ebből:
+* 247 985 (56.9%) magyar
+* 117 169 (26.9%) német
+* 54 036 (12.4%) vend (szlovén)
+* 16 230 (3.7%) horvát
+== Közigazgatás ==
+[[Fájl:Vas county map.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Vas vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
+A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):
+* [[Celldömölki járás]], székhelye [[Celldömölk]] (a neve [[Kiscelli járás]], székhelye pedig [[Kiscell]] volt ennek [[Nemesdömölk]]kel történt egyesüléséig, 1903-ig)
 * [[Felsőőri járás]], székhelye [[Felsőőr]]
 * [[Körmendi járás]], székhelye [[Körmend]]
 * [[Kőszegi járás]], székhelye [[Kőszeg]] (rendezett tanácsú város)
 * [[Muraszombati járás]], székhelye [[Muraszombat]]
-* [[Németújvári járás]], székehelye [[Németújvár]]
+* [[Németújvári járás]], székhelye [[Németújvár]]
 * [[Sárvári járás]], székhelye [[Sárvár]]
 * [[Szentgotthárdi járás]], székhelye [[Szentgotthárd]]
@@ 38. sor: / 65. sor: @@
 * [[Vasvári járás]], székhelye [[Vasvár]]
-==Irodalom==
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
-[[Borovszky Samu]]:Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye, 1898
+== Források ==
+*[[Csánki Dezső]] 1894: [https://web.archive.org/web/20080501083054/http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenetfoldrajz/cimlap1.html Magyarország Történeti Földrajza a Hunyadiak korában – Vasvármegye].
+*[[Borovszky Samu]]: ''Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye'' (1898)
+*[[Palatinus József]] 1911: Vasvármegyei nemes családok története – nemes családok. Szombathely.
+*[[Herényi István]] 1987: A középkori Vas vármegye genealógiája. Magyar Személynévi Adattárak 80.
+*1910. évi népszámlálás 1.
+== Kapcsolódó szócikkek ==
+* [[Vas megye]]
-==Külső hivatkozások==
-*[http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenetfoldrajz/cimlap1.html Dr Csánki Dezső: Magyarország Történeti Földrajza a Hunyadiak korában - Vasvármegye 1894.]
 {{Magyar Királyság vármegyéi}}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
-[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi]]
+{{DEFAULTSORT:Vasvarmegye}}
-[[en:Vas County (former)]]
+[[Kategória:Vas vármegye|Vas]]
-[[de:Komitat Eisenburg]]
-[[eo:Vas (reĝa departemento)]]
-[[it:Vas (antico comitato)]]
-[[ru:Ваш (комитат)]]
-[[sk:Železná župa]]

Sablon:Magyar Királyság vármegyéi m v sz A Magyar Királyság vármegyéi (1881–1920)
	Abaúj-Torna Alsó-Fehér Arad Árva Bács-Bodrog Baranya Bars Békés Bereg Beszterce-Naszód Bihar Borsod Brassó Csanád Csík Csongrád Esztergom Fejér Fogaras Gömör és Kishont Győr Hajdú Háromszék Heves Hont Hunyad Jász-Nagykun-Szolnok Kis-Küküllő Kolozs Komárom Krassó-Szörény Liptó Máramaros Maros-Torda Moson Nagy-Küküllő Nógrád Nyitra Pest-Pilis-Solt-Kiskun Pozsony Sáros Somogy Sopron Szabolcs Szatmár Szeben Szepes Szilágy Szolnok-Doboka Temes Tolna Torda-Aranyos Torontál Trencsén Turóc Udvarhely Ugocsa Ung Vas Veszprém Zala Zemplén Zólyom
	Horvát-Szlavónország vármegyéi	Belovár-Kőrös Lika-Korbava Modrus-Fiume Pozsega Szerém Varasd Verőce Zágráb
A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)