Vas vármegye története

Vas vármegye
Vas vármegye címere
Fennállás	11. század–1950
Ország	Magyar Királyság
Központ	Vasvár, Szombathely
Főbb települések	Szombathely, Sárvár, Kőszeg, Szentgotthárd, Körmend, Vasvár
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	50,6% magyarok, 32,2% németek, 12% szlovének, 4,7% horvátok
Vallás	katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület	5474 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép

Vas vármegye (németül: Komitat Eisenburg, latinul: Comitatus Castriferrei) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel. Székhelye Vasvár, majd Szombathely volt. 2023-tól ismét ez Vas megye hivatalos elnevezése.

Földrajza

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.

Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.

Története

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.

Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye neve hivatalosan megyére, majd 2023-ban ismét vármegyére változott.

Lakossága

A vármegye összlakossága 1891-ben 390 371 személy volt, ebből:

• 197 389 (50,6%) magyar
• 125 526 (32,2%) német
• 47 080 (12%) vend (szlovén)
• 18 197 (4,7%) horvát

A vármegye összlakossága 1910-ben 435 793 fő, ebből:

• 247 985 (56.9%) magyar
• 117 169 (26.9%) német
• 54 036 (12.4%) vend (szlovén)
• 16 230 (3.7%) horvát

Közigazgatás

Vas vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):

• Celldömölki járás, székhelye Celldömölk (a neve Kiscelli járás, székhelye pedig Kiscell volt ennek Nemesdömölkkel történt egyesüléséig, 1903-ig)
• Felsőőri járás, székhelye Felsőőr
• Körmendi járás, székhelye Körmend
• Kőszegi járás, székhelye Kőszeg (rendezett tanácsú város)
• Muraszombati járás, székhelye Muraszombat
• Németújvári járás, székhelye Németújvár
• Sárvári járás, székhelye Sárvár
• Szentgotthárdi járás, székhelye Szentgotthárd
• Szombathelyi járás, székhelye Szombathely (rendezett tanácsú város)
• Vasvári járás, székhelye Vasvár

Források

• Csánki Dezső 1894: Magyarország Történeti Földrajza a Hunyadiak korában – Vasvármegye.
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye (1898)
• Palatinus József 1911: Vasvármegyei nemes családok története – nemes családok. Szombathely.
• Herényi István 1987: A középkori Vas vármegye genealógiája. Magyar Személynévi Adattárak 80.
• 1910. évi népszámlálás 1.

Kapcsolódó szócikkek

• Vas megye