Ugrás a tartalomhoz

„Vas vármegye története” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PixelBot (vitalap | szerkesztései)
6 460 szerkesztés
a Robot: következő hozzáadása: de:Komitat Eisenburg
Hogweard (vitalap | szerkesztései)
92 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(67 közbenső módosítás, amit 42 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Történelmi régió infobox
{{MagyarVármegye|
| név = Vas vármegye
térkép=Vas.png|
| kép =
címer=Vas vármegye címere.jpg|
| képaláírás =
év=|
| zászló =
székhely=Szombathely|
| zászló felirat =
terület=5.474|
| címer = Coa Hungary County Vas (history).svg
népesség=390.371, [[1891]]|
| címer felirat =
nemzetiségek=[[magyarok]], [[németek]]|
| egyéb nevei =
domborzat=Vas county map.jpg|
| fennállás = [[11. század]]–[[1950]]
| ország = [[Magyar Királyság]]
| kormányzás =
| központ = [[Vasvár]], [[Szombathely]]
| főbb települések = [[Szombathely]], <br>[[Sárvár]], <br>[[Kőszeg]], <br>[[Szentgotthárd]], <br>[[Körmend]], <br>[[Vasvár]]
| lakosság = 390 371 fő <small>([[1891]])</small>
| népsűrűség =
| nemzetiségek = 50,6% [[magyarok]], <br>32,2% [[németek]], <br>12% [[szlovének]], <br>4,7% [[horvátok]]
| pénznem =
| vallás = [[Római katolikus egyház|katolikusok]], [[Kálvinizmus|reformátusok]]
| nyelv =
| terület = 5474
| időzóna =
| térkép = Vas vármegye Magyarországon.svg
| térkép felirat = Pozíció a Magyar Királyság térképén
| domborzati térkép = Vas county map (1891).jpg
| domborzati térkép felirat = Domborzati térkép
}}
}}
[[Vas vármegye]] (németül: Eisenburg) közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[Őrvidék|nyugati részén]]. Területét [[Magyarország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]] között osztották fel.
'''Vas vármegye''' ({{németül|Komitat Eisenburg}}, {{latinul|Comitatus Castriferrei}}) közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[dunántúl]]i részében. Területét [[Magyarország]], [[Ausztria]] és [[Szlovénia]] között osztották fel. Székhelye [[Vasvár]], majd [[Szombathely]] volt. [[2023]]-tól ismét ez [[Vas megye]] hivatalos elnevezése.

==Földrajza==
== Földrajza ==
A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a [[Kisalföld]], vagy a [[Pozsonyi-medence]] része, valamint nyugati része, amely az [[Alpok]]hoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a [[Rába]] és a [[Lapincs]].
A [[vármegye]] területe két részre osztható: keleti, kisebb része a [[Kisalföld]], vagy a [[Pozsonyi-medence]] része, valamint nyugati része, amely az [[Alpok]]hoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a [[Rába]] és a [[Lapincs]].

Északról [[Sopron vármegye]], keletről [[Veszprém vármegye]], délről [[Zala vármegye]], nyugatról pedig [[Ausztria]] határolta.
Északról [[Sopron vármegye]], keletről [[Veszprém vármegye]], délről [[Zala vármegye]], nyugatról pedig [[Ausztria]] határolta.
==Történelem==
A vármegye a [[11. század]]ban alakult, a legkorábban alapított vármegyék egyike volt. [[1920]]-tól nyugati része [[Ausztria]], délkeleti része pedig a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolódott. [[1950]]-ben a vármegye [[Magyarország|magyarországi része]] területe kiegészült [[Sopron vármegye]] egy részével, illetve [[Veszprém vármegye|Veszprém]] és [[Zala vármegye|Zala]] vármegyék kaptak területéből. Szintén [[1950]]-ben a vármegye megyévé alakult.


==Lakosság==
== Története ==
A vármegyét [[I. István magyar király|Szent István király]] hozta létre az államalapítás és a [[királyi vármegye]]rendszer megszervezése idején [[Vasvár]] központtal.<ref name="Györffy:István:15.fejezet"> {{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}} </ref>
A vármegye összlakossága [[1891]]-ben 390.371 személy volt, ebből:

* 197.389 (50,6%) [[Magyarok|magyar]]
Néhány községét, például ''Sinnersdorf'' ([[Határfalva]] vagy Pinkahatárfalu, ma ''Kramarovci'', [[Szlovénia]]), [[Oberwaldbäuern]] stb. a [[középkor]] folyamán [[Stájerország]] bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét [[1922]]-től [[Ausztria]], délnyugati részét pedig [[1920]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] területéhez csatolták, bár a déli részén [[1919]]-ben megpróbálták kialakítani az ún. [[Vendvidéki Köztársaság]]ot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. [[1950]]-ben a vármegye [[Magyarország|magyarországi területe]] kiegészült [[Sopron vármegye]] egy részével, illetve [[Veszprém vármegye|Veszprém]] és [[Zala vármegye|Zala]] vármegyék kaptak területéből. Szintén [[1950]]-ben a vármegye neve hivatalosan megyére, majd 2023-ban ismét vármegyére változott.
* 125.526 (32,2%) [[Németek|német]]

* 18.197 (4,7%) [[Horvátok|horvát]]
== Lakossága ==
* 47.080 (12%) [[Vendek|vend]]
A vármegye összlakossága [[1891]]-ben 390&nbsp;371 személy volt, ebből:
==Közigazgatás==
* 197&nbsp;389 (50,6%) [[Magyarok|magyar]]
A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva:
* 125&nbsp;526 (32,2%) [[Németek|német]]
* Celldömölki járás, székhelye [[Celldömölk]]
* 47&nbsp;080 (12%) [[Vendek|vend]] ([[szlovének|szlovén]])
* Felsőőri járás, székhelye [[Felsőőr]]
*18&nbsp;197 (4,7%) [[Horvátok|horvát]]
* Körmendi járás, székhelye [[Körmend]]
A vármegye összlakossága 1910-ben 435 793 fő, ebből:
* Kőszegi járás, székhelye [[Kőszeg]] (rendezett tanácsú város)

* Muraszombati járás, székhelye [[Muraszombat]]
* 247 985 (56.9%) magyar
* Németújvári járás, székehelye [[Németújvár]]
* 117 169 (26.9%) német
* Sárvári járás, székhelye [[Sárvár]]
* 54 036 (12.4%) vend (szlovén)
* Szentgotthárdi járás, székhelye [[Szentgotthárd]]
* 16 230 (3.7%) horvát
* Szombathelyi járás, székhelye [[Szombathely]] (rendezett tanácsú város)

* Vasvári járás, székhelye [[Vasvár]]
== Közigazgatás ==
[[Fájl:Vas county map.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Vas vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):
* [[Celldömölki járás]], székhelye [[Celldömölk]] (a neve [[Kiscelli járás]], székhelye pedig [[Kiscell]] volt ennek [[Nemesdömölk]]kel történt egyesüléséig, 1903-ig)
* [[Felsőőri járás]], székhelye [[Felsőőr]]
* [[Körmendi járás]], székhelye [[Körmend]]
* [[Kőszegi járás]], székhelye [[Kőszeg]] (rendezett tanácsú város)
* [[Muraszombati járás]], székhelye [[Muraszombat]]
* [[Németújvári járás]], székhelye [[Németújvár]]
* [[Sárvári járás]], székhelye [[Sárvár]]
* [[Szentgotthárdi járás]], székhelye [[Szentgotthárd]]
* [[Szombathelyi járás]], székhelye [[Szombathely]] (rendezett tanácsú város)
* [[Vasvári járás]], székhelye [[Vasvár]]

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
*[[Csánki Dezső]] 1894: [https://web.archive.org/web/20080501083054/http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_tortenetfoldrajz/cimlap1.html Magyarország Történeti Földrajza a Hunyadiak korában – Vasvármegye].
*[[Borovszky Samu]]: ''Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye'' (1898)
*[[Palatinus József]] 1911: Vasvármegyei nemes családok története – nemes családok. Szombathely.
*[[Herényi István]] 1987: A középkori Vas vármegye genealógiája. Magyar Személynévi Adattárak 80.
*1910. évi népszámlálás 1.

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Vas megye]]


{{Magyar Királyság vármegyéi}}
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
[[Kategória:A Magyar Királyság vármegyéi]]


{{Nemzetközi katalógusok}}
[[en:Vas (former county)]]

[[de:Komitat Eisenburg]]
{{DEFAULTSORT:Vasvarmegye}}
[[eo:Vas (reĝa departemento)]]
[[it:Vas (antico comitato)]]
[[Kategória:Vas vármegye|Vas]]
[[ru:Ваш (комитат)]]

A lap jelenlegi, 2024. december 22., 17:08-kori változata

Vas vármegye
Vas vármegye címere
Vas vármegye címere
Fennállás11. század–1950
OrszágMagyar Királyság
KözpontVasvár, Szombathely
Főbb településekSzombathely,
Sárvár,
Kőszeg,
Szentgotthárd,
Körmend,
Vasvár
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek50,6% magyarok,
32,2% németek,
12% szlovének,
4,7% horvátok
Valláskatolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület5474 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép

Vas vármegye (németül: Komitat Eisenburg, latinul: Comitatus Castriferrei) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel. Székhelye Vasvár, majd Szombathely volt. 2023-tól ismét ez Vas megye hivatalos elnevezése.

Földrajza

[szerkesztés]

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.

Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.

Története

[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.[1]

Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye neve hivatalosan megyére, majd 2023-ban ismét vármegyére változott.

Lakossága

[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1891-ben 390 371 személy volt, ebből:

A vármegye összlakossága 1910-ben 435 793 fő, ebből:

  • 247 985 (56.9%) magyar
  • 117 169 (26.9%) német
  • 54 036 (12.4%) vend (szlovén)
  • 16 230 (3.7%) horvát

Közigazgatás

[szerkesztés]
Vas vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vas_vármegye_története&oldid=27704582”