Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/G/Galangál

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3832 bájt

Növények

Galangál

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok


Kínai gyömbér


Galangál
(Alpinia officinarum , Syn: lásd alább)
Drog Galangae rhizoma ,
Más neve(i): kencur, liliom-gyömbér, homoki gyömbér, galangál, galgant, galanga-gyökér, sziámi gyömbér, galganta.

A galanga vagy galangál három, egymáshoz igen hasonló, és közösen galangának nevezett növényfaj gyökeréből porított, vagy frissen darabolt fűszer. Közösen sziámi, kínai, ill. thai gyömbérnek nevezzük őket a közönséges gyömbérhez (gyömbérhez) hasonló külsejük és ízük alapján (ez az íz valamivel kevésbé intenzív a gyömbérénél és kissé citrusos jellegű).

Főleg a curry és a thai levesek ízesítésére használják (a levesekben gyakran kókusztejjel). Kínában főleg Hiain szigetén kedvelik.

A három faj:

Nagy galanga ~ sziámi gyömbér,

(Alpinia galangal, Syn: Languas galanga, Languas galangal, avagy Galanga maioris)
Indonéziában és India egyes vidékein, Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Indiai-szubkontinensen, használatos. Malajziában, trópusokon termesztik is. A bőre narancsbarna, a belseje fakósárga vagy tejszínfehér.

Kis galanga

(Alpina officinarum, Syn: Languas officinarum, avagy Galanga minoris)
mindenfelé használják Hátsó-Indiában, de a kínai konyhába nem ment át. A nagy galangalnál kissé csípősebb; a belseje narancssárgás-pirosas, világospiros-sárga vagy vörösesbarna. Kencur, avagy "valódi galangal" néven is ismert.

Kaempferia galanga

(Kaempferia galanga, Syn: Kaempferia pandurata, avagy Galanga cardamomum)
mindenfelé használják Délkelet-Ázsiában, és gyakran összetévesztik a nagy galangallal. A bőre vörös, a belseje fehér, íze a nagy galangalénál kissé édeskésebb.

Valószínűleg Kína déli részéről terjedtek el; ma főleg Hátsó-Indiában és a környező szigeteken termesztik őket – gyakorta anélkül, hogy különbséget tennének az egyes fajok között.

A kis galanga 1 méterre, a nagy galanga 2 méterre nő. A két sorban álló levelek elérhetik a 30 centimétert, keskenyek, kardlap formájúak. A csúcson növő fürtvirágzat 10 cm hosszú; a fehér virágok piros csúcsban végződnek.

A rizóma (gyökértörzs) a föld alatt vízszintesen kúszik, és erősen elágazik. Körülbelül 10 éves fejlődés után ássák ki. Eddigre hossza elérheti a 2 m-t, vastagsága a 2 cm-t; a betakarítás után 5–8 cm hosszú darabokra vágják. Őrölve ("radix Galanga") vagy frissen kapható; utóbbi esetben meg kell hámozni, mert a friss gyökér nagyon fás.


Tartalmaz:→ 0,5 - 1,5 % illóolajat (galangaolajat stb.), és ennek jó részét a szárítás közben elveszti, melynek csípős szagát diarilheptanoid és fenilalkanon (8-gingerol) okozza. Mono- és szeszkviterpének, továbbá diterpén, flavonoid (pl. galangin), szterol, acetoxi-chavicol-acetát A szárított rizóma erejét a gyanta adja (amit korábban galangolnak vagy alpinolnak neveztek).
Gyógyhatása(i): étvágyjavító, gyomorerősítő (stomachicum), az emésztőrendszer tónusát növelő (tonicum), az acetoxi-chavicol-acetát (kísérleti szinten tumorgátló), fűszer, és likőripari alapanyag.


Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Galangál


A Wikimédia Commons tartalmaz Galangál témájú médiaállományokat.