Ugrás a tartalomhoz

obliger

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /ɔ.bli.ʒe/

Ige

obliger

  1. quelqu'un à +inf kötelez, kényszerít valakit arra
  2. lekötelez

Visszaható ige

s’obliger

  1. à +inf kötelezi magát arra
  2. megígéri

Igeragozás