Ugrás a tartalomhoz

kauen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /kayːn/

Ige

kauen (gyenge, E/3 jelen kaut, múlt kaute, befejezett gekaut, segédige haben)

  1. rág

Etimológia

Lásd a kiuwan igét.

Igeragozás