csonkol

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡ʃoŋkol]

Ige

csonkol

1. Eltávolít egy részt.

Etimológia

csonk +‎ -ol

Fordítások

Tartalom

angol: amputate (en)

Ragozás

csonkol ragozása

Főnévi igenév			csonkolni
Befejezett melléknévi igenév			csonkolt
Folyamatos melléknévi igenév			csonkoló
Beálló melléknévi igenév			csonkolandó
Határozói igenév			csonkolva
Ható ige			csonkolhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	csonkolok	csonkolsz	csonkol	csonkolunk	csonkoltok	csonkolnak
		Tárgyas	csonkolom én téged/titeket csonkollak	csonkolod	csonkolja	csonkoljuk	csonkoljátok	csonkolják
	Múlt idő	Alanyi	csonkoltam	csonkoltál	csonkolt	csonkoltunk	csonkoltatok	csonkoltak
		Tárgyas	csonkoltam én téged/titeket csonkoltalak	csonkoltad	csonkolta	csonkoltuk	csonkoltátok	csonkolták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	csonkolnék	csonkolnál	csonkolna	csonkolnánk	csonkolnátok	csonkolnának
		Tárgyas	csonkolnám én téged/titeket csonkolnálak	csonkolnád	csonkolná	csonkolnánk	csonkolnátok	csonkolnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	csonkoljak	csonkolj vagy csonkoljál	csonkoljon	csonkoljunk	csonkoljatok	csonkoljanak
		Tárgyas	csonkoljam én téged/titeket csonkoljalak	csonkold vagy csonkoljad	csonkolja	csonkoljuk	csonkoljátok	csonkolják
Főnévi igenév ragozása			csonkolnom	csonkolnod	csonkolnia	csonkolnunk	csonkolnotok	csonkolniuk