Zoványi Jenő

Zoványi Jenő
Magyarország – 20. század –
Élete
Született	1865. szeptember 11. Szilágyzovány
Elhunyt	1958. június 24. (92 évesen) Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzat	református teológia
Fontosabb művei	Theológiai ismeretek tára, A magyarországi protestantizmus története 1895-ig
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoványi Jenő témájú médiaállományokat.

Zoványi Jenő, születési és 1887-ig használt nevén Krausz Jenő (Szilágyzovány, 1865. szeptember 11. – Budapest, 1958. június 24.) református lelkész, egyháztörténész, teológus, egyetemi tanár, a történettudomány doktora (1956). A 20. század első felének egyik legnagyobb egyháztörténésze, munkássága körülbelül 70 esztendőt fog át.

Élete

Római katolikus családban született. Elemi iskoláit Szilágycsehben és Nagybocskón, a gimnáziumot 1874 és 1882 között Zilahon végezte. Ezt követően a nagyváradi seminarium növendéke lett, de onnan egy hónap múlva kilépett és 1883-ban áttért a református vallásra. A teológiát Sárospatakon végezte, majd 1888–1889-ben az utrechti, 1889–1890-ben a Kolozsvári református kollégium bölcsészeti fakultásán tanult. 1889-ben Sárospatakon teológiai tanári vizsgálatot tett. Kevéssel előbb káplánkodni kezdett Kolozsvárt, ahol 1891-ben lelkész és a kolozsvári egyházmegye közügyigazgatója lett. 1884 és 1901 között Tiszaföldvárott működött református lelkészként.

1901-től Sárospatakon az egyháztörténelmet tanított. 1908-ban Kálvin Jánosról írt bírálata miatt elmozdították állásától. Néhány évig a fővárosnál volt levéltári tisztviselő, míg ügye véglegesen eldőlt: 1912-ben a konventi bíróság fölmentette a vádak alól, és tanszékére visszahelyezendőnek ítélte. Zoványi 1914-ben újra megkezdte előadásait.

1914-ben aztán a debreceni egyetemre nevezték ki az egyháztörténelem tanárának. 1918–1919-ben tanúsított magatartásáért 1920-ban a református konventi bíróság megfosztotta lelkészi jellegétől, 1922-ben nyugdíjazták. 1927-ben Budapestre költözött; itt érte meg 1945. évi új kinevezését és ekkor koránál fogva újra való nyugalmazását.

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak 1899-től 1921-ig választmányi tagja volt, a Sárospataki Irodalmi Kör 1904-ben ügyvivő elnökévé, az akadémiai tanári kar a budapesti második zsinatra póttaggá, a debreceni egyetem 1917-ben teológiai díszdoktorrá választotta. A tudományos minősítő bizottság 1952-ben saját kérése nélkül kandidátusságra érdemesítette, amit azonban nem fogadott el; 1956-ban aztán a történettudományok doktorává minősítette a bizottság. Nem sokkal ezután, 1958-ban hunyt el életének 93. életévében.

Művei

Zoványi irodalmi munkássága egyike a leghosszabbaknak Magyarországon. Irodalmi munkássága már 19 éves korában, 1884-ben, a Sárospataki Lapokban kezdődött, és más egyházi lapok, illetve különböző szakközlönyök is számtalan kisebb-nagyobb cikkét közölték azóta. Első önálló könyvét 22 évesen, 1887-ben jelentette meg (Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből). Utolsó nyomtatott könyve 1943-ban került ki a nyomdából (Akadémikus, céhbeli és dilettáns egyháztörténetírók), ugyanakkor nagy egyháztörténeti lexikonának kéziratán egészen haláláig (1958) dolgozott. Ezzel irodalmi munkássága meghaladja a 70 (!) esztendőt. Hagyatékának egyes részei (többek közt lexikona) halála óta már megjelent, míg egyes darabok máig kéziratban vannak. A protestáns egyházi reformirányzatokról végzett kutatásai úttörők; adatközlései, egyháztörténeti lexikona, összefoglaló művei hiánypótlók.

Folyóiratcikkek

Számos cikke jelent meg különböző folyóiratokban és lapokban, többek közt: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1887. Bornemisza Péter vallásfelekezeti álláspontja. 1889. Vázlatok Németalföld theologiai viszonyairól. 1890. Theologiai akadémiánk hiányai s azok orvoslásmódja. Sárospataki Lapok (1887. 48. 49. Melius Péter mint exegeta). Figyelő (1887. Kulcsár Györgyről). Protestáns Szemle (1889. A magyarországi ifjak az Odera melletti frankfurti egyetemen. 1893. Derecskei Ambrus. 1894. Pár szó a debreczeni hitvita ügyében). Történeti Tár (1909. A zempléni református dioecesis zsinatai), továbbá a Magyar Könyvszemlében, Századokban, Irodalmi Közleményekben, Keresztény Magvetőben. Szerkesztette a Sárospataki Ifjúsági Közlönyt (1886-87), a Vallás és Egyházat (1894).

Későbbi jelentősebb tanulmányai folyóiratokban: Sárospatak reformációja és a róla szóló hamis tudomány (Debreceni Protestáns Lap, 1910). A püspöki hivatal a tiszáninneni ref. egyházkerületben (Protestáns Szemle, 1911). A protestantismus fogalma és lényege (Theológia Szaklap, 1911). Ágens-választás 1762–1763-ban (Protestáns Szemle, 1914). A magyarországi protestantismus történetének jelenlegi állása (Protestáns Szemle. 1914). Szeremlei Gábor és a Helytartótanács (Protestáns Szemle. 1915). Adatok a magyar protestantismus múltjából (Protestáns Szemle. 1915., 1916., 1917). Az evangéliumi protestantismus egysége a reformáció különféle irányaiban (Protestáns Szemle, 1918). Czeglédi Ferenc életrajzi adatairól (Sz. 1918). Hittudomány és tanszabadság (Nyugat, 1918). Protestantismus és humanismus (Független Szemle, 1921). A helvét reformáció két iránya (Független Szemle, 1921). Állam és egyház (Századunk, 1930). A sárospataki iskola a 16. században (Protestáns Tanügyi Szemle, 1930). Ref. iskola Kolozsvárt 1608 előtt és egyik tanáráról valami (Protestáns Tanügyi Szemle 1931.) Szóbeli hitviták Sárospatakon és Kassán (Theológiai Szemle, 1933–34).

Könyvrészletek

A Pallas Nagy Lexikonának körülbelül 400 egyháztörténeti tárgyú cikkét ő írta.

Önállóan megjelent könyvei

1. Tanulmányok a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből. Sárospatak, 1887
2. Válasz dr. Kovács Ödönnek. Kolozsvár, 1890
3. A coccejanismus története. Tanulmány a protestáns theologia multjáról. Theologiai magántanári vizsgálatra írta Zoványi Jenő (különnyomat a Protestáns Szemléből). Budapest, 1890
4. A reformáczió Magyarországon a Mohácsi vészig (Különnyomat a Protestáns Szemléből). Budapest, 1891
5. A boldogság forrása (egyházi beszéd). Kolozsvár, 1891
6. Beköszöntő beszéd, melyet a kolozsvári ev. ref. egyház belső-farkas-utcai templomában 1891. szept. 6-án a nevezett egyházközség lelkészével történt beiktatása alkalmával elmondott Zoványi Jenő. Szilágysomlyó, 1892
7. Magyarországi superintendentiák a 16. században. Hornyánszky V. Cs. és kir. Udvari Könyvnyomdája, Budapest, 1898
8. Theológiai ismeretek tára I–III.. Mezőtúr, 1894–1901 (teológiai lexikon, többek közreműködésével)
9. Magyar protestáns egyháztörténeti monografiák I. (írták Z. J., Révész Kálmán, Payr Sándor, Földváry László). Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest, 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Kiadványai-sorozat)
10. Kossuth és Rákóczi. Két emlékbeszéd. Sárospatak, 1903
11. Egyetemes főgondnok és főconsistorium a magyarországi ref. egyházban. Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest, 1903. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Kiadványai-sorozat)
12. Három ügyirat a Zoványi Jenő és Tüdős István ellen folytatott fegyelmi ügyben. Miskolc, 1906
13. A sárospataki akadémia bölcsészeti tanszékének aggasztó jövője, Miskolc, 1907 (álnévvel)
14. A Kálvin-, Warga-, Zoványi-ügy felvilágosító iratai. Miskolc, 1908
15. A zempléni reformált dioecesis zsinatai Miskolci Csulyak István esperes idejében, 1909 (A Történelmi Tárban, befejezetlen)
16. A reformáció egyháza. Irta és „Budapesti Dávid Ferenc Egylet” 1908. dec. 12-én tartott ülésén felolvasta Zoványi Jenő. Sárospatak, 1909
17. Bessenyei György mint református főconsistoriumi titkár. k. n., Sárospatak, 1909
18. Kisebb dolgozatok a magyar protestantismus történetének köréből. Sárospatak, 1910
19. Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. Budapest, 1911
20. Adatok a magyarországi puritánus mozgalmak történetéhez. 1911 (Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár-könyvsorozat)
21. Miskolci Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve. 1911–1929 (Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár-könyvsorozat, befejezetlen)
22. A reformáció művelődéstörténeti jelentősége. Debrecen, 1916
23. A felvilágosodás története. Genius Könyvkiadó Rt., Budapest, 1922 (Szabad Iskola-sorozat 6.)
24. A reformáció Magyarországon 1565-ig. Genius Könyvkiadó Rt., Budapest, 1922 (reprint kiadás: Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1986, ISBN 963-292-025-2)
25. Sámbár Mátyás és Kis Imre hitvitái s az ezekkel egyidejű hitvitázó művek. Budapest, 1925
26. Protestáns lelkészek nyugtatványai régi tizedjegyzékek mellett. 1929 (Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár-könyvsorozat)
27. Képek a keresztyénség életéből. Borbély-Nyomda, Mezőtúr, 1931
28. Szekfű és társai történetírása, k. n., Budapest, 1938
29. A Tiszántúli Református Egyházkerület története I–II. Nagy Károly Grafikai Műintézete, Debrecen, 1939
30. Új egyháztörténetírás, k. n., Kolozsvár, 1940
31. Zoványi Jenő cikkei a Theológiai lexikon számára a magyarországi protestantizmus köréből. Kézirat gyanánt, A Sylvester nyomda kiadása, Budapest, 1940 (különlenyomat a megjelenés előtt álló Theologiai lexikonból)
32. Akadémikus, céhbeli és dilettáns egyháztörténetírók, k. n., Budapest, 1943

Halála után megjelent művei

Bár Zoványi 1958-ban elhunyt, halálakor több műve sajtókész állapotban volt. A kiadatlan hagyatékot azóta folyamatosan dolgozzák fel. Eddig a következő kéziratai jelentek meg:

1. A magyarországi protestantizmus 1565–1600-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977 (Humanizmus és reformáció-sorozat, 6.)
2. Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 (elektronikus elérhetőség Archiválva 2018. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben)
3. A magyarországi protestantizmus története 1895-ig, Debrecen, 1990 (a kézirat egy része)
4. A magyarországi protestantismus története 1895-ig I–II., Attraktor Kft., Máriabesnyő-Gödöllő, 2004. ISBN 963-958-006-6 (Historia Incognita – Történettudomány-sorozat 9., a teljes kézirat kiadása) Ebben a műben szerepel egy saját tanulmánya is A protestáns theológiai tudomány a hollandoknál, angoloknál és franciáknál címmel.

Egyéb kéziratai:

1. Dávid harca Góliáttal (emlékirat). Sárospataki és debreceni küzdelmeim az egyházi hatalmasságokkal
2. egyéb kisebb művek.

Egyéb

Zoványi Jenő nevéhez fűződik a Warga Lajos-féle nagy egyháztörténelem második, bővített kiadása. (A keresztyén egyház történelme. Irta Warga Lajos. Új kiadás. Átnézte Zoványi Jenő. 1. kötet. A reformáció előtti korszak. (XVI, 566 l.) 1906. 2–3. kötet. A reformáció utáni korszak. (XIV, 864 és VIII, 746 l.) 1908., Református Egyházi Könyvtár-sorozat)

Források

• Jász–Nagykun–Szolnok megyei magyar szerzők az Új magyar irodalmi lexikonban, Zoványi Jenő szócikk, 44. o.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900, Budapest, 1913
• Petrik Géza és Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928
• Kozocsa Sándor: Magyar könyvészet 1911–1920, Budapest, 1939–1942
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2318. o. ISBN 963-05-6807-1  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 (elektronikus elérhetőség Archiválva 2018. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben)