Kolostor
A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
A kolostor szó eredete
[szerkesztés]A középkorban a szerzetesek épületeit monostor megjelölés mellett a klastrom szóval is illették. A monostor a görög monasztérion (remetelak) szóból kialakult latin monasterium átvétele,[1] a klastrom a latin claustrum (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki.[2] A középkori latinban a claustrum monasterii a rendház laikusok elől elzárt belső része volt, majd a claustrum rendház értelemben önállósult. Mára eltűnt; a kolostor szó teljesen kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben)[3] a klastrom régies és tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével. Eredeti alakja (kalastor) az akkor még azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott.[4] A rendház kifejezés még újabb keletű: a 19. században alakult ki.
A „kolostor” és „monostor” kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de jelentésük elkezdett különválni. A monostor inkább a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepét jelenti – az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-, hit- és gazdasági funkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálják. A kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat (nem fontos egybeépíteni), de nincs komplett kiszolgáló egysége.[5] Rendháznak vagy székháznak általában a kolostorhoz, illetve monostorhoz tartozó, de más településen lévő szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, illetve székház 2012-ig Pannonhalmához tartozott.[6]
Kolostorokat építő vallások
[szerkesztés]A keresztény kolostor
[szerkesztés]A kolostor (monostor) maga a szerzetesház, rendház, vagy egyszerűen: ház (női szerzetesrendeknél: zárda) az épületet jelöli, amely a szerzetesi élet vitelére az egyházjog szerint alkalmas. Rendszerint templom is épül hozzá, a magyarországi hagyományok szerint pálosoknál az épület déli, a többi szerzetesrendnél az épület északi oldalán. "A szerzetesek vagy az apácák bizonyos szabályok (regula) szerinti együttélésére szolgáló épület(csoport), mely egyben a legkisebb szervezeti egység a szerzetesrenden belül. Jellemző rájuk a külvilágtól való elzárkózás; elnevezéseik is erre utalnak: a kolostor a claustrum szóból ered, ez a latin claudere 'elzárni' igéből, a monostor pedig a monasterium, a magányos épületre utaló görög monakhosz szóból származik. A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol, míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban építkeztek. A templom rendszerint déli oldalához épült a kerengő, ebből nyíltak a közös helyiségek, a káptalanterem (capitulum), az ebédlő (refectorium), a hálóterem (dormitorium), a konyha, könyvtár, másolóműhely (scriptorium)."[7]
Kolostorok Magyarországon
[szerkesztés]Az első magyarországi kolostorokat a bencések alapították a 10. század végétől:
Kolostorok légi felvétel galéria
[szerkesztés]-
Szeged - kolostor légi fotó
-
Majk - kolostor légi fotó
-
Pannonhalma - kolostor légi fotó
-
Mátraverebély - kolostor légi fotó
-
Tihany - kolostor légi fotó
-
Bakonybél - kolostor légi fotó
-
Bélapátfalva - kolostor légi fotó
-
Celldömölk - kolostor légi fotó
-
Galgahévíz - kolostor légi fotó
-
Jászberény - kolostor légi fotó
-
Kaposszentjakab - kolostor légi fotó
-
Máriabesenyő - kolostor légi fotó
-
Márianosztra - kolostor légi fotó
-
Máriapócs - kolostor légi fotó
-
Martonyi - kolostor légi fotó
-
Nagyvázsony - kolostor légi fotó
-
Pécs - kolostor légi fotó
-
Pécsvárad - kolostor légi fotó
-
Segesd - kolostor légi fotó
-
Somogyvár - kolostor légi fotó
-
Sopronbánfalva - kolostor légi fotó
-
Szécsény - kolostor légi fotó
-
Vértesszentkereszt - kolostor légi fotó
-
Veszprémvölgy - kolostor légi fotó
-
Zirc - kolostor légi fotó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 346.
- ↑ Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 277.
- ↑ Csorba Csaba: Kolostorok Magyarországon. [2011. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 280.
- ↑ Eberbach, ciszterci monostor (1135., 1170-1186), alaprajz… (magyar nyelven). BME Építészettörténeti és Műemléki tanszék, 1. o.. Hozzáférés ideje: 2007. december 23.
- ↑ Géza atya válaszol [archivált változat], VII. évfolyam 11. szám (magyar nyelven), Hitvallás (2006. november). Hozzáférés ideje: 2007. december 2. [archiválás ideje: 2008. április 22.]
- ↑ Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9