Wittmann Ferenc
| Wittmann Ferenc | |
| Született | 1860. január 19. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1932. március 23. (72 évesen) Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-12) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wittmann Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wittmann Ferenc (Hódmezővásárhely, 1860. január 19.[1] – Budapest, Józsefváros, 1932. március 23.)[2][3] magyar fizikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1908).
Élete
[szerkesztés]Wittmann Ignác és Ehrlich Sarolta fia. Főiskolai tanulmányait a budapesti József-műegyetemen és a tudományegyetemen végezte. 1878-tól óta a királyi József-műegyetemen működött. Két évig Schuller Alajosnak a kísérleti természettan tanárának volt asszisztense. Ezt követően 1892-ben a technikai-fizikai tanszékhez helyezték át, amelyen Stoczek József mellett tíz évig mint tanársegéd és adjunktus működött; ennek halála után pedig a technikai fizika tanárává nevezték ki. Számos nyilvános előadást tartott a Királyi Magyar Természettudományi Társulatban, a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben és a matematikai-fizikai társulatban. 1919-ben igazgatóhelyettese lett a budapesti Tanárképző Intézetnek. A váltakozó áramok időbeni lefolyásával kapcsolatos kutatási jelentősek. A róla elnevezett oszcilloszkóp feltalálója. A rádiótechnikával is foglalkozott.
Cikkei megjelentek a hazai szakközlönyökben.
Munkái
[szerkesztés]- A kanon alakokról. Mathematikai értekezés. Budapest, 1881.
- Periodikus elektromos áramok optikai vizsgálata. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891.
- Az erős villamáramok technikája az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1898. Melléklettel és 35 ábrával. (Különnyomat a Matlekovics Jelentéséből.)
- Műszerek és tudományos eszközök az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1898. (Különnyomat a Matlekovics Jelentéséből.)
- A hangzó lángokról. Budapest, 1902. (Különnyomat a Természettudományi Közlönyből.)
- Az Auer-féle villamos osmium izzólámpa fajfogyasztására és tartósságára vonatkozó adatok. Budapest, 1906. (Különnyomat a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből.)
- Csillapodás nélküli és csillapított rezgésjelenségek kísérleti vizsgálata. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911.
- Technikai fizika I – II., Budapest, 1919.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 1/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 904/1932. folyószáma alatt.
- ↑ Gyászjelentése (1932. március 24.) Pesti Hirlap, 54. évfolyam, 68. szám
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 965. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés]- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest, Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
- Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. Budapest, Újpesti Városvédő Egyesület, 1998.
- Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
