Walpurgis-éj
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
_-_Student_song_at_Slottsbacken_on_Walpurgis_night.jpg)
A Walpurgis-éj (német: Sankt Walpurgisnacht) a boszorkányokhoz kötődő hiedelmek egyike.
Története
[szerkesztés]A német népszokásban elterjedt boszorkányszombaton (általában május 1-jén) a boszorkányok az ördögökkel találkoznak [forrás?] - a német és magyar hiedelmek szerint hegytetőn (mint például a budai Gellért-hegyen).
A 8. században élt Szent Valburga (Walpurgis) ünnepének, május 1-jének az előestéje illetve éjszakája mindenféle varázslatra alkalmas. [1] Ennek az ünnepnek a gyökerei a 9. századig nyúlnak vissza, mivel 870. május 1-én kanonizálták Szent Walburgát és relikviáit Eichstättben helyezték el. A germán térségben azért tisztelték, mert állítólag ő nyújtott védelmet a pestissel, a járványokkal, a köhögéssel és a boszorkányokkal szemben. Az ártásoktól félő emberek ezen az éjjelen a szenthez imádkoztak, hogy védje meg őket a boszorkányoktól.
A 17. században a katolikus egyház azért rendelte el Szent Valburga ünnepét, hogy ellensúlyozza a Hexennacht, vagy a boszorkányszombat germán népszokását. A boszorkányszombatokon a legendák szerint a boszorkányok a Brocken hegy csúcsán gyűltek össze ünneplésre. [2]
A Walpurgis-éj hiedelmei szerint május 1-jére virradó éjszakán a sötét erők összejöveteleket rendeztek erdőkben, fák alatt, akasztófáknál vagy hegyeken. Ilyenkor bedörzsölték magukat boszorkánykenőcccsel, ittak a boszorkányitalból, meztelenül nyargaltak seprőn, gereblyén, guzsalyon, főzőkanálon, piszkafán, fekete macskán, kecskén stb., és a kéményen át távozva indultak el.[3]
A kultúrában
[szerkesztés]A szépirodalom gyakran említi a boszorkányokat (W. Shakespeare, E. T. A. Hoffmann, J. W. Goethe, A. Miller stb.), akik közül a legnevezetesebbek a salemi boszorkányok, valamint a Walpurgis-éj vendégei.[4]
Erre utal a Procol Harum együttes Repent Walpurgis című dala is. [5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 6171. old.
- ↑ Archivált másolat. [2021. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 7.)
- ↑ Márkus Dezső: Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. II. kötet. Biró-Dézsma - Magyar Jogi Lexikon 2. (Budapest, 1899) 276. old.
- ↑ Világirodalmi lexikon 1. A–Cal (1970) 1057. old.
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=wQC7Kk4WOPU
Források
[szerkesztés]- birosag.hu Archiválva 2021. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben