Wagna
Wagna | |||
Az 1964-ben épült plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Leibnitzi járás | ||
Irányítószám | 8435, 8430 | ||
Körzethívószám | 03452 | ||
Forgalmi rendszám | LB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5859 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 266 m | ||
Terület | 13,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 05″, k. h. 15° 33′ 30″46.768056°N 15.558333°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 05″, k. h. 15° 33′ 30″46.768056°N 15.558333°E | |||
Wagna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wagna osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 5737 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Wagna a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Mura és mellékfolyója, a Sulm találkozásánál, közvetlenül a járási központ Leibnitztől délkeletre, gyakorlatilag azzal összeépülve. A városi önkormányzat 4 települést fog össze (valamennyit a saját katasztrális községében): Aflenz an der Sulm (197 lakos), Hasendorf an der Mur (246), Leitring (2 763), Wagna (2 287).
A környező települések: északra Gralla, keletre Gabersdorf, délkeletre Straß in Steiermark és Ehrenhausen an der Weinstraße, délre Gamlitz, nyugatra Leibnitz.
Története
[szerkesztés]A Murán már a hallstatti kultúra idejében (i.e. 800-600) is állt egy híd a mai Wagna és Landscha (Gabersdorf) között.
Időszámításunk előtt kelták lakták a térséget, ahol i.e. 15-ben, Noricum római provincia alakulásakor kis római település jözz létre, amely i.sz. 70-ben városi rangra emelkedett. Nevét - Flavia Solva - Vespasianus császárról és a Sulm folyó latin nevéről (Solva) kapta. Flavia Solva egyike volt a 11 római településnek a mai Ausztria területén és az egyetlen Stájerországban. 170 körül a markomann háborúban felégették. Ekkor még újjáépítették, de az 5. században a népvándorlások korában elpusztult.
Wagna első írásos említése a 13. században történik és az akkori település feltehetően a mai Sulm-híd környékén terülhetett el. A 16. században nemesi székhely épült a híd környékén, ebből fejlődött ki a wagnai uradalom. A falu később a seckaui uradalom alá tartozott. 1822-ben 196 lakosa volt. Az 1848-as forradalom után az uradalmakat felszámolták és létrejött Wagna önkormányzata.
Az első világháborúban menekülttábor működött a településen, amely 1915 augusztusában, Olaszország hadbalépése után 21 286 Friuliból menekülő polgári személynek nyújtott menedéket. A táborban több mint 3 ezren haltak meg kolera, tífusz és flekktífusz következtében; részükre külön olasz temető létesült. A háború után a tábort a faluhoz kapcsolták.
A második világháborúban 1944 februárja és 1945 áprilisa között Aflenzben működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora. A 920 elítélt a Steyr-Daimler-Puch AG repülőgépmotor-gyártásának Grazból Aflenzbe való költöztetésén dolgozott; főleg alagutakat ástak és a kőbányában dolgoztak.
Wagna 1984. október 1-én kapott mezővárosi státuszt.
Lakosság
[szerkesztés]A wagnai önkormányzat területén 2017 januárjában 5737 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 3975) dinamikusan gyarapszik. 2014-ben a helybeliek 91,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 3,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,1% a volt Jugoszláviából (Horvátország és Szlovénia nélkül) vagy Törökországból, 1,2% pedig egyéb országokból költözött Leibnitzbe. A munkanélküliség 4,4%-os volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- a Flavia Solva múzeum és régészeti park
- az aflenzi római kőbánya
- a Retzhof-kastély
- az aflenzi Mária-kápolna
- a Feltámadt Krisztus-plébániatemplom modern épülete 1964-ben készült
- az eredetileg 1562-ben épült régi malom
- a wagnai kápolna
Híres wagnaiak
[szerkesztés]- Kurt Elsasser (1967-) slágerénekes
- Linda Stift (1969-) író
- Juliane Bogner-Strauß (1971-) politikus
Testvértelepülések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wagna című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Franz Haimel: Flüchtlingslager Wagna bei Leibnitz. Mit einer Abhandlung über die Alt-Römerstadt Flavia Solva. Hauptband und Ergänzungsband. S.n., Graz 1915.
- Von der Österreichischen Nationalbibliothek digitalisierte Ausgaben: Lagerzeitung für Wagna (1915–1918).
- Heimo Halbrainer: Lager Wagna 1914–1963. Die zeitweise drittgrößte Stadt der Steiermark. Schild von Steier – Kleine Schriften 23, Graz 2014, ISBN 978-3-902095-53-4.
- A település honlapja
- 61045 – Wagna Statistik Austria
- A Wikimédia Commons tartalmaz Wagna témájú kategóriát.