Ugrás a tartalomhoz

Wachenhusen Antal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wachenhusen Antal
Született1850
Elhunyt1933 (82-83 évesen)
SablonWikidataSegítség

Wachenhusen Antal (Brassó, 1850. augusztus 14.Besztercebánya, 1933. december 22.[1]) osztrák-magyar katonatiszt, vadász, madármegfigyelő, preparátor.

Élete

[szerkesztés]

Régi osztrák-német katonai családból származott. Testvérei voltak Wachenhusen Hellmuth minisztériumi osztályfőnök és Wachenhusen Gusztáv (1854-1926[2]) tábornok-hadbiztos. Felesége Bittera Mária volt, hideghéti Bittera Kálmán főszolgabíró testvére.[3] Gyermekük Mária (1882[4]-1887) volt.

Az 1880-as években a cs. és kir. 24. vadászzászlóalj századosaként és 1890-ben a budapesti piarista főgimnázium gyűjteményeit preparátumokkal gyarapította. 1887-ben ezért miniszteri elismerésben is részesült.[5] 1889-től első osztályú százados lett.[6] 1894-ben Székesfehérvárott állomásozott, ahol a helyi ciszterci gimnázium álattani gyűjteményének végzett preparálást. 1895-től őrnagy, a 24. sz. tábori vadászzászlóaljtól átkerült a 33. sz. gyalogezredhez és Aradon szolgált.[7] 1899-ben Castelnuovoban volt, 1901-től alezredes,[8] majd Aradon és Fehértemplomban szolgált, majd 1905-ben a II. Lipót császár 33. gyalogezredtől átkerült a 32-sekhez.[9] Utolsó beosztásában a cs. és kir. 32. gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka volt.[10] 1907-ben saját kérésére nyugdíjazták.[11] A 20. század elején a besztercebányai Irgalmas Nővérek Intézetének természetrajzi gyűjteményét rovarokkal, hüllőkkel és madarakkal gyarapította. 1911-ben címzetes vezérőrnaggyá nevezték ki.[12] 1914-ben kinevezték a fertőző betegségek elleni besztercebányai megfigyelőállomás vezetésére kinevezett miniszteri biztos mellé mint vöröskeresztes megbízottat.[13]

Értékes madártani gyűjteménye volt Besztercebányán,[14] amit a Madártani Intézetre hagyott, azonban gyűjteménye átadását a cseh hatóságok nem engedélyezték. Az örökösök a Madártani Intézet beleegyezésével a komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületnek adományozták az értékes gyűjteményt. Jegyzéke az intézet irattárában volt. 1897-től a Magyar Madártani Intézet levelező tagja volt.[15] 1911-es alapításától a besztercebányai Hortensia Virágkedvelők Egyesületének alelnöke volt.[16]

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1907 Katonai Érdemkereszt
  • Tiszti Szolgálati Jel III. osztálya
  • Jubileumi Érem

Művei

[szerkesztés]
  • Ornithologiai apró közlemények
  • 1894 Túzok; Csontmadár; Hósármány. Aquila 1/3-4, 165-166
  • 1895 Pastor roseus L. — A sáskamadár. Aquila 2/3-4, 185-187
  • 1906 Syrnium uralense. Aquila 13/1-4, 226
  • Madártani jegyzetek (M. Kir. Ornithologiai Központ kézirattára)

Források

[szerkesztés]
  1. Prágai Magyar Hírlap 12/219, 5 (1933. december 28.); Budapesti Hírlap 53/296, 14 (1933. december 31.); Magyarság 14/296, 19 (1933. december 31.); Nemzeti Ujság 15/296, 17 (1933. december 31.)
  2. Gyászjelentése; Prágai Magyar Hirlap 5/102, 5 (1926. május 5.); Komáromi Lapok 47/53, 3 (1926. május 4.)
  3. Bittera Kálmán gyászjelentése
  4. familysearch.org Besztercebányai róm. katolikus keresztelési anyakönyv 1882/170 (p. 310)
  5. Pesti Napló 38/212 esti kiadás, 1 (1887. augusztus 3.)
  6. Nemzet 8/2280, 1 (1889. január 3.)
  7. Budapesti Közlöny 29/251, 1 (1895. október 30.); Pesti Hírlap 17/299, 13 (1895. október 31.); Székesfehérvár és Vidéke 23/131, 2 (1895. október 31.); 1895 Aquila 2/3-4, 194.
  8. Budapesti Közlöny 35/251, 2 (1901. október 31.)
  9. Budapesti Közlöny 39/100, 2 (1905. május 2.)
  10. Schematismus für das k. u. k. Heer und für die k. u. k. Kriegsmarine 1907 (Wien, 1906). 488
  11. Budapesti Közlöny 41/256, 1-2 (1907. november 9.)
  12. Budapesti Közlöny 45/42, 2 (1911. február 19.)
  13. Budapesti Közlöny 48/273, 4 (1914. november 22.)
  14. Schenk Jakab 1913: Magyarország madárvilága és madárvonulása. Aquila 20, 241; 1917 (szerk.): A Magyar Birodalom állatvilága. Madarak. p. 20, 33; Paszlavszky József 1918 (szerk.): A Magyar Birodalom állatvilága. p. 20, 33.
  15. 1897 Aquila 4, 186; 1903 Aquila 10, 301.
  16. Katarína Burkovská 2009: Banskobystrický spolok milovníkov kvetín Hortensia. Bystrický Permon VII/2, 4.