Vita:Szkíták

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Ókori témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2009. április 9.

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Középkori témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2009. április 9.

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A cinege is szétrúgja

Ahhoz képest milyen mértékben járultak hozzá a szkíták a magyar nép kialakulásához, ezen írásmű igencsak soványra sikeredett. Ráadásul fogyatékosságok is akadnak benne jócskán. Vegyük sorra a kifogásokat.

A bevezető szakaszhoz és a cikkhez általánosságban – A szövegből nehezen hámozható ki, mikor esik szó a szkítákról általában, mikor a királyi szkítákról stb. Esetenként nem ártana egyértelműen fogalmazni.

A nevek átírása legyen, legalább nagy vonalakban, következetes: ha egyik helyen Assur-ah-iddína szerepel Esarhaddon helyett, másutt ne álljon Dareiosz Dárajavaus pótlékaként.

Eredetük és nyelvük – A szkítákat közmegegyezéssel az iráni népek csoportjába sorolják, üdvös lenne azonban az eltérő véleményeknek is helyet adni. Vannak ilyenek, és nem csupán kontár történészek munkáiban.

A kimmerek – jelenlétük a kelet-európai pusztán nem bizonyított – izraelita foglyok voltak, kiket az asszírok Urartu vidékére telepítettek Samaria eleste után. Némi keresgéléssel a vonatkozó forrásokat könnyű megtalálni.

Ma sem bizonyított egyértelműen, iráni nyelven beszéltek-e a szkíták. Ez ügyben sem nyomós érvek döntöttek, hanem a közmegegyezés, illetve a tárggyal foglalkozó írástudók tekintélye. Eltérő vélemények is akadnak, ezeket azonban elhallgatják, amint teszi ez a Wiki oldal is.

Herodotos nem arimaszposz, hanem arimaspoi (magyarul arimaszpok) nevű népről ír. Arima és spou jelentése szerinte egy, illetve szem. E szavakra nem találtak még elfogadható párhuzamot az iráni nyelvekben. Harmatta János megfejtése, fogalmazzunk visszafogottan, szándékolt melléfogás. Perzsa nyelven a szem például chashm.

Az iráni nyelvek hajlító jellegűek, jóllehet a képzők rendszere révén közelednek valamelyest a ragozó nyelvekhez. Ennek fényében hogyan állunk a szkíták ragozó jellegű nyelvével?

A szakák különböző csoportjaihoz nem tudjuk biztosan hozzárendelni a perzsák által rájuk ragasztott neveket. A vízen túli szakákat többnyire az avarokkal azonosítják, ám csakugyan, szóba kerül velük kapcsolatban a királyi szkíták népe is. A haumát fogyasztó szakák azonosítása szintúgy bizonytalan. Egyesek szerint a Szir-darja mellékén laktak, mások szerint a Fergánai-medencében stb. Az indoszkíta kifejezés ide nem illik. Így nevezték az Indiai-félszigeten birodalmat alapító szakaurakat (az Ó-perzsa Birodalom fennállása idején még Közép-Ázsiában laktak), általánosabb értelemben pedig a kusánokat is, jóllehet utóbbiak nem szkíta nyelvű nép volt. A hegyes fejfedőt viselő szakák alighanem a massageták, daha névvel azonban nem őket, hanem az avarokat illették. A Szogdia tartományon túl élő szakák azonosítása sem áll szilárd alapokon.

Szkítának nem csupán turáni népeket neveztek a történetírók. A szkíta nevet azonban nem egyszer félig-meddig indokoltan használták, ám nem fejtették ki, mire alapozzák állításukat. A magyarokat például joggal hívták szkítának, türknek, hunnak, onogurnak és avarnak egyaránt. Eredetük szerint ugyanis (főképpen) hun és szkíta népek leszármazottai; továbbá egy időben a türkök hűbéresei voltak, és a hun szövetségen belül az onogurok kötelékébe tartoztak; a Kárpát-medencében letelepedett magyarok az avarok urai lettek. Kellő tájékozottság, illetve világos megfogalmazás híján mindez a hétköznapi ember számára nehezen felfogható.

Történetük – Asszír krónikákban először Esarhaddon (Assur-ah-iddína) uralkodása idején jelenik meg a szkíták neve.

Partatüász (Herodotosnál Protothyes) nevének átírása e formában aligha szerencsés. Kétséges, vajon Madyes az asszírok hívására hajtotta-e uralma alá a médeket, mint ahogyan az ez után következő fejtegetések sincsenek teljes összhangban az ismert tényekkel.

A kelet-európai puszta vidéke nem húzódik az Altaj hegységtől a Kárpát-medencéig. (Az Al-Duna vidékétől az Urál folyóig talán.) A királyi szkíták központja valóban a Fekete-tenger északi partvidéke volt, más szkíta népeké ellenben az Erdélyi-medence, az Aral-tó vidéke stb.

A királyi szkítákra, fogalmazzunk e helyen is pontosabban, először a Don mellékére gyepűnépként telepített szarmaták (szauromaták) törtek rá, később pedig a szarmatának nevezett alánok foglalták el birtokaik nagy részét. A görög városállamok kifejezés e helyen nem a legszerencsésebb kifejezés.

A királyi szkíták végnapjainak leírása zavaros, még szakember is nehezen tudja lényegét kihámozni. Igazodik az ismert tényekhez, de csak félig-meddig. Megítélésem szerint fontosabb lenne részletesebb adatokat közölni nevezettek viselt dolgairól, nem különben a többi szkíta népekéről is, mint tudatni, milyen névvel illette Ateas királyt az Aveszta.

A vitalap egyes kérdéseihez – A Plinius által említett Casiri név kasmíri népeket jelent. Nem szükségképpen szűkebb értelemben vett szkítákat, mivelhogy például a tokhárok (kusánok) sem voltak szkíta nyelvűek. Plinius munkája hemzseg a hibáktól. Különböző kézirataiban, kiadásokban a nevek más és más betűzéssel szerepelnek stb.

2015. május 2., 00:21 (CEST)

A cikk elavult, pontatlan

Ez a cikk, egy teljesen elnagyolt, pontatlan, hamis adatokon, és félre magyarázásokra épülő szégyen....

Szkíták mint indo-iráni nép, egy hazug gondolat melynek semmi alapja. A szkíták rovás írást használtak, mint minden turáni nép ( köztük mi is ). Herodotos leírja, hogy a szkíták, szarmaták, massagéták stb mint egy és ugyan azon nép, csak mind más királyról kapta a nevét. Továbbá pl megemlíti ( Herodotos ) hogy a szarmaták szkíta nyelven beszéltek, igaz régóta "furán" ejtik ( más nyelvjárás ). A szkíta név, valóban egy gyűjtő név volt, de olyan gyűjtő név amely azonos ( vagy minimum rokon ) népeket, kultúrát, nyelvet takart. (Ezt igazolja a fent idézett Herodotosi megjegyzés)

Priszkosz rétor, aki személyesen járt anno Atilla hun király udvarában, ( nem úgy mint az a Jordanes aki Atilla halála után született ) elmondja világosan, hogy a hunok szkíta nép, szkíta nyelven is beszélnek!!!

Források, korabeli személyek, uralkodók ( pl a Türk kán ) stb elmondja, hogy az avarok hunok voltak, később szintén korabeli személyek, források, stb elmondják hogy az Ugrik,ungrik, ugroisok stb ( értsd magyarok ) hun nép, pontosabban avarok akiket most ungri stb ként neveznek.

Tehát a Szkíta ( szarmata, pártus, stb )-hun-avar-magyar népek mind rokon népek, azonos kultúrával, talán nyelvvel is ( más nyelvjárásban ). A párhuzamok meg vannak köztük, csak ezt a tudósok bizonyos köre nem szereti megnevezni, mert akkor kapásból bukik pl az indo-iráni szkíta mese.

Két oldal, tanulmány, amik tartalmazzák azokat a forrásokat, amiket illő lenne elolvasni :

http://www.magtudin.org/Vertessy.htm

http://www.angelfire.com/realm3/hmult/nepek/mezopot.htm

Javaslom mielőbb ennek az oldalnak az átírását, a fent idézett források áttanulmányozásával.

Üdv

Hungarus1 ^vita 2013. március 12., 22:23 (CET)Hungarus1

Szkíták

A szkíták az ókor folyamán Európa és Ázsia különböző területein élt számos hasonló kultúrájú rokon törzs összefoglaló neve. A szkíták nomád népek voltak, az iráni nyelvekhez tartozó nyelven beszéltek. Törzseik a következő területeken éltek: a Kaukázusban, a mai Azerbajdzsán és Grúzia területén Közép-Ázsia sztyeppéin: a mai Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tadzsikisztán, Afganisztán területén az Altáj-hegységben, a mai Mongólia, Kína, Oroszország és Kazahsztán találkozásánál a mai Pakisztán és India észak-nyugati síkságain a mai Dél-Ukrajnában, a Duna alsó folyásánál, és Bulgáriában a Kárpát-medencében, az Alföld területén : Ez aztán lelkes kutató munkáról szól:fellapoztál egy történelem könyvet? Asszem' akko' 1 kis adalék: A még magyarul beszélő törzsek - köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg.) - pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk.ECUÁDOR!! indo-irán mi?

A Dakota indiánok lakota törzsénél tett látogatásomkor nyelvész és történész apámmal együtt vettem részt a kisiskolás indián gyerekek anyanyelvi számtanóráján. Az egyszeregyet dalolva fújták, valahogy így:(énekelve) „Ketó ketó hetyen topa, ketó ketó hetyen topa.” Apám úgy tántorgott ki az ajtón és a fűben négykézlábra ereszkedve skandálta a hallottakat. Azt illusztrálta, hogy a topa a négykézlábra esett ügyetlent jelenti, mely régen a négy magyar szinonim szava volt. A „ketó” értelmezése nekem se jelentett gondot. Apám elmondta, hogy 1910-ben, szenyéri iskolájában így tanulta ezt az egyszeregyi részletet: „Kétszer kettő legyen négy”. Ezt a „legyent” később több, 90 év körüli ember is megerősítette, ők is így tanulták a századelőn. Mivel hazafelé a lakotákkal rokon oglalák földjén jöttünk át, megálltunk, és egy indián kisfiútól megkérdeztem: „Mondd, hogy mondjátok ti a saját nyelveteken azt, ami angolul így hangzik: two by two is four (kétszer kettő, az négy). "On pár on pár lecsen topa” volt a meglepett gyerek válasza. Pedig nekünk volt sokkal több okunk a meglepődésre, hiszen most egy másik, és nálunk is élő szóval fejezték ki ugyanazt. Az „on” szinte a világ valamennyi nyelvén egyet takar. A pár magyarul most is kettőt jelent. Tehát a jelentés: „Egy pár x egy pár legyen négy”. - Mindezek után hallgassuk meg, hogy régi és kortársi ismert egyéniségek hogyan nyilatkoztak a magyarok és az indiánok nyelvéről. Sorjában idézek néhány jellemző mondatot megnyilvánulásaikból, a teljesség igénye nélkül.HA már hozzájárulunk a teljességhez: „A kelták településeiket DUN-nak nevezték (latinul: „oppida”), és értelme feltehetően „erőd”: DA-WN (daún), (TA-NYA), az angol „TO-WN” elődje (TY (ta) = ház).

A településeket, ha kinőtték a „tanya” stádiumot, védelem céljából körülvették egy fából, nádból sárral összeragasztott fallal. Ez lett tehát a „falas” - a FALU. „Fal” írül FALLA, „Falu” meg BAILE (egyformán kialakított b=p=f), ugyanabba a fogalomkörbe tartozó, ugyanúgy alkalmazott szó!) Dublin - Írország fővárosa - neve írül BAILA ÁTHA CLIATH ( báljá a(t)há kliát) - magyarul „Falu az átkelőnél (gázlónál) ”, vagyis FALU (BAILA) ÁT(AL) (ÁTHA) (ÁT)KELŐ (CLIATH). A monda szerint Dublin ott keletkezett, ahol az „Ősatya” átkelt a folyón / a gázlón (angol: ford) és „falu”-t alapított. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Shataq (vitalap | szerkesztései) 2006. augusztus 2., 15:01 (CEST)

Figyelem!

A fentebbiekben előadottak minden történelmileg bizonyított tényekkel ellentétes, makacsul és tudatosan tagadja a magyarság igaz, nemzeti öntudatunkat erősítő eredetünk tényszerűségét! Egyszerűen felháborító, hogy a magyar etnikumhoz még érzelmileg sem kötődő kisebbség alakítja, hazudja, kénye-kedve és érdeke szerint büszkeségre méltó történelmünket! A MTA tagjainak kollaboráns és sunyi asszisztenciája undorító, egyéni haszonszerzés miatt elszomorító, közönséges és vérlázító!

kazirok

"Plinius (Kr. u. I. század) India vidékén kazirokat mint szkítákat említ:"ab Attacoris gentes Phruri Tochari et jam Indorum Casiri introrsus ad Scythas versi" (Historiae Naturalis L. VI.,)"

Ha akrjátok beteszitek :) --Elder sun 2006. augusztus 11., 22:25 (CEST)

Tauriskok

A kazárok azt állítják hogy szkíta népek.

A mai burgenland -a vár-földön élnek.

Városaik Sopron és Szombathely Romai kori nevei scar=fehér és sabar, abar=avar neveket tartalmaz

Sarkel város névmagarázata az ott lakó mansik(jenentése oroszul:agyarok) szerint sar=fehér és hely.

A rómaiak keltának nevezik őket mert nadrágot hordanak mint a gallok(nadrágosok) Rokonaik a boi-ik akik a ma élő bajorok egyik elődei. és őket is keltának tartják a rómaiak. --Elder sun 2006. augusztus 13., 23:32 (CEST)

Daak

A gétákkal rokon thrák népcsoport jelképeik és temetkezési szokásaik a szkítákéval azonos.

A gétákkal testvérnép voltak a dákok. Nevüket a görög irók a Kr. e. IV. század óta kezdik emlegetni. Onnan ismerkednek meg velök, hogy mint rabszolgák kerűlnek a görög főváros piaczaira s idővel arra is rájönnek, hogy nyelvük egy a gétákéval.

A dákok nyelvéből összesen 280 szó maradt ránk. Ezek közűl 51 növénynév, melyeknek nagy részét az I. században élt Pedanios Dioskorides botanikai munkája őrzötte meg. A személynevekből 26-ot a classikus irók, mintegy 90-et meg a római feliratos kövek juttattak el korunkig. A helynevek (számszerint 68) képzésében gyakori a dava végzet, melynek ház a jelentése. Mind e szók határozottan arra vallanak, hogy a dákok a thrák népcsoporthoz tartoztak.

Különösen kedvelték a testfestést (a tetoválást), melylyel nemcsak a férfiak éltek, hanem a nők is. Nadrágot viseltek a dákok is, mint a gallok, kiknek ez az öltözete annyira feltünt a rómaiaknak, hogy arról nevezték el őket. http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/04kotet/04r03f04.htm

Források

Strabon írta, hogy "a skythák nagyobb részét a Kaspi-tengertől kezdve daáknak nevezik" http://www.kitalaltkozepkor.hu/birolajos_a_magyar_regmult/2/3.html --Elder sun 2006. augusztus 13., 23:42 (CEST)

Északi határa az Éjszaki-jeges tenger keletről a Rieff hegység határolja nyugati határa a Dunától 20 napi járásra van nyugati irányba, a Balkán félszigeten a Hameus hegység déli irányban és a Fekete-tenger határolja. Kiterjed a Meot tavárol keletre.

Ezt ide átraktam, mert nincs forrás és régies nyellvű a mondat is. --Adapa 2006. szeptember 2., 12:09 (CEST) Itt ammit irhatunk csak új-magyar helesírás fzerint irhatjuk?--Elder sun 2006. szeptember 13., 00:17 (CEST)

Megjegyzem a Kézai Simon krónika, Strabon, és Plinius a forrás és most vissza teszem.--Elder sun 2006. szeptember 13., 00:22 (CEST)

Géták

Az alábbit ide teszem, mivel nem szkítákról, hanem trákokról szól. --Adapa 2007. július 3., 21:06 (CEST)

• • A thrák gétákatHaemus hegység és az Ister folyam között ugyancsak Herodotos említi legelőször, ez deserta Getarum lett. Némi töredékeik a Prut mellékein húzzák meg magukat.

megjegyzésekből áthozva

Nem lehet nemzetségi alapon besorolni a skytákat szakákat, de még ma is igy rendszerezik az emberek az embereket. Remélem objektívebb szemléletet fog hozni a következő évezred. Inmortal81.182.197.52 2007. június 29., 21:15 (CEST)

Nyelv

Azért, mert az arimaszposzok neve szkíta nyelven egyszeműt jelent, s óiráni nyelven ez a szó szintén egyszeműt jelent, az azt jelenti, hogy a szkíták – az arimaszposzok népének jellegétől függetlenül – iráni nyelvet beszéltek?? Az én nevem Krisztián, ami latinul Krisztuskövetőt jelent - ezek szerint én arámiul beszélek?? 195.228.142.2 (vita) 2015. május 14., 14:53 (CEST)

Egyszeműek (arimaspoi)

Herodotos szerint arima a szkíták nyelvén egy, spou pedig szem. Nos, ha a szkíták nyelve valóban iráni volt, akkor a perzsában kellene találni hasonló szót. Megpróbáltam kigyűjteni az ide illő kifejezéseket: aghmas (vaksi); a’war, badrisa-chashm, qawar, yak-chashm, yak-chashma (egyszemű); chashm-gasta, kashta (kancsal). Tessék kiválasztani a megfelelőt aszerint, melyik hasonlít jobban az arima spou szóhalmazra.

Az *arima-spas, mint a csillag is jelzi, feltételezett, kikövetkeztetett szóalak. Nos, ilyet magam is tudok alkotni. A szkíták az arimaspoi népet *háromszemű névvel illették. Az ó-magyar három Herodotos hallása szerint arima, a szem pedig spou, s ez azt jelenti, hogy a szkíták – az arimaszpok népének jellegétől függetlenül – magyar nyelvet beszéltek. A szemek számát illetően Herodotos talán melléfogott.

Fejtegetésünk itt végére is érhetne, ámde Plinius szerint az arimaszpokat korábban cacidari néven ismerték. A perzsák vagy a szkíták nyelvén, erről nem szól a tudósítás.

Jebusaeus ^vita 2015. május 14., 21:53 (CEST)

Szaka nevezéktan

Némi kutatómunka után valamivel okosabbak lehetünk a szakák különböző csoportjait illetően. Most már sejtjük, vizsgálódásunk tárgya körül mekkora a bizonytalanság.

Az ó-perzsa királyok feljegyzései csupán két szaka csoportot említenek következetesen: saka haumavarga és saka tigrakhauda. E kettő valóban közép-ázsiai szkíta (azaz szaka) nép. Egy ideig a perzsák hűbéresei voltak, s ezért kerültek fel a birodalomhoz tartozó, adófizető népek jegyzékére. Azonosításukkal többen is kísérleteztek, ámde ahány próbatevő, jószerével annyiféle eredmény. Több munkával alighanem közelebb kerülhetnénk a két név azonosításához.

A saka paradraya név talán a kelet-európai pusztán élő királyi szkítákat jelöli. Ők azonban – amint ez néhányan már szóvá tették – nem voltak soha a perzsák hűbéresei. Nem tartoztak a szakák rendjébe sem, teszem hozzá én, habár ez nem feltétlenül tartotta vissza a perzsákat az általánosítástól. Meglehet, a szaka címet aggatták a királyi szkítákra is. Mivel Európában lakott legalább még egy szkíta nép (Agathyrsoi), nemigen lehet eldönteni, melyikre vonatkoztassuk a vízen túli szaka címet. S hogy dolgunk még nehezebb legyen, egyik forrásunk (Saka nomenclature néven keresendő a Hálón) tovább bonyolítja az ügyet. Elszánt kutatóknak segédlet a livius.org címen: Achaemenians, inscriptions.

A saka para Sugdam megnevezést a Perzsa Birodalom népeinek soraiba nem tartozó, független szakákra alkalmazták – általánosságban. Szogdián túl legalább két szaka nép élt, így hát e helyen sem tudjuk eldönteni, melyikre kellene vonatkoztatnunk a szóban forgó címet.

Jebusaeus ^vita 2015. augusztus 22., 21:57 (CEST)

Jó a hosszú kolbász és a rövid prédikáció

Nem először próbálom felhívni a szerkesztők figyelmét a cikk egyoldalúságára, tartalmának kuszaságára, illetve bizonyos fogalmak tisztázásának szükségességére stb. Ismét nekigyürkőzök, s megkísérlem részletesebben kifejteni, mire kellene figyelnie a reménybeli cikkírónak.

„A szkíták az iráni népek csoportjába tartozó ókori lovas nomád nép volt.”

Üdvös lenne e helyen pontosabban fogalmazni: A szkítákat közmegegyezéssel az iráni népek csoportjába sorolják. Az ellenkező érvényű tényekkel és megállapításokkal – bár akadnak ilyenek is jócskán – itt nem foglalkozunk.

A nomád kifejezés tartalma e helyen: A népesség jelentős részét képviselő állattartók tavasztól őszig legelőről legelőre vándoroltak. A földművesek, kézművesek, kereskedők stb. ellenben letelepedett életmódot folytattak.

„Az i. e. 7. századtól – amikor a valószínűleg rokon, általuk elűzött kimmerek helyére települtek – a Fekete-tengertől északra a Duna és a Don közötti sztyeppe volt a szállásterületük, amit az i. e. 3. században az ugyancsak rokon szarmaták foglaltak el tőlük.”

A kimmer sokjelentésű szó. A felsoroltak között nincsen semmiféle közvetlen kapcsolat: 1) Mesebeli nép neve (kimmeioi) Homérosz Odüsszeia című művében. 2) A kelet-európai puszta korainak nevezett szkíta népeire (i. e. kb. 900–750.) félreértés okán ráaggatott cím. 3) Az asszírok által Mannea Királyság vidékére telepített izraelita foglyok csoportjának megszólítása (gamir, gimirri, gomer).

Az idézett mondatban nyilvánvalóan a királyi szkítákról esik szó, nem pedig a szkíta népekről általában. A cikk címében jelezni kellene, illetve valami módon tisztázni, mikor hogyan értelmezze az olvasó a szkíta szót. Esetleg külön cikkben kellene tárgyalni a szkíta népeket (általánosságban, mindközönségesen: szkíták, szkíta népek), és külön a királyi szkítákat (a nép saját neve görög köntösben urogi, ourgoi, szövetségük neve pedig Skythoi, Skolotoi).

A királyi szkíták birtokai kezdetben (i. e. 8. század) a Kaukázustól a Dnyeszter vidékéig terjedtek, később azonban (az i. e. 6. században) területeiket a Kaukázus északi előterében feladták, illetve nyugaton az Al-Duna vidékéig terjeszkedtek.

A szarmata is sokjelentésű kifejezés. Határozott különbséget kellene tenni a szarmaták és a szarmatának címzett alánok között: 1) A szauromaták, avagy szarmaták – nagyobb részben iráni eredetű népesség – eredeti lakóhelyük, Syromedia tartomány nevét örökölték. A királyi szkíták telepítették le őket az i. e. 7. és 6. század fordulóján, a Don alsó szakaszánál, a bal parton. A szarmaták nem voltak szkíta népek, sőt még csak rokonai sem a szkítáknak. Szkíta alattvalók, ha úgy tetszik hűbéresek voltak. 2) A szarmata név az alánokra, a közép-ázsiai szkíták egyik csoportjára helytelenül ráaggatott cím. Az alán nem nép neve, hanem az egyik szkíta szövetségé.

A szarmaták az i. e. 5. és 4. század fordulóján a Don és a Dnyeszter között is letelepedtek, és a királyi szkíták birtokain pusztítottak. A szarmatának címzett alánok az i. e. 3. században jelentek meg a Dontól nyugatra eső területeken, ekkor azonban a királyi szkíták napja már leáldozóban volt.

Nem üldözöm tűzzel-vassal az újmagyar kifejezéseket, olykor azonban, az előadás színesítése okán is, kívánatos lenne sztyeppe helyett pusztát írni.

„Nyelvük indoiráni eredetű, tehát az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a mai perzsa nyelvhez áll közel.”

Úgy tartják, nyelvük indoiráni eredetű, ám hitelt érdemlően nem bizonyítják. A szkítáknak tulajdonított kifejezések gyűjteménye – nagyobb részük személynév – mintegy 400 szót számlál. Közülük nagyjából 300 görög feliratokon maradt ránk. Mivel görögként ezeket nem sikerült értelmezni, tanult felebarátaink szkítaként határozzák meg őket. Feltevésük szerint a szkíták csakis irániak lehettek, következésképpen a szóban forgó neveket iráni szavakból próbálják levezetni. Hitetleneknek és tudni vágyóknak ajánlom Abaev könyvének tanulmányozását: Abaev, V. I., 1949: Osetinskiy jazyk i fol’klor. I. Moskva – Leningrad. (Elérhető a Hálón is.) Ki-ki ítélje meg maga, milyen sikerrel magyarázza eme szakférfiú a szkíta szavakat.

Természetesen próbálkoztak, elvétve, más nyelvekkel is. Neumann például a mongol és a szkíta nyelv között keresett párhuzamokat. (Neumann, K., 1855: Die Hellenen im Skythenlande. Erster Band. Berlin.) Eredményei nem illenek az indoiráni elmélet kereteibe, következésképpen meghaladottnak minősítik őket. Egy kutatócsoport a kaukázusi nyelveket hívta segítségül néhány szkítának mondott szó megfejtéséhez. (Mayor, A., Colarusso, J. and Saunders, D., 2014: Making Sense of Nonsense Inscriptions Associated with Amazons and Scythians on Athenian Vases. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 83 (3): 447–493.) Próbálkozásuk díszítményül szolgál az indoiráni tortán.

„Ma már tudjuk, hogy a szkíták – vagy legalábbis többségük – iráni nyelvet beszéltek. Nyelvüket ma már több forrásból rekonstruálni tudjuk”

Nem ártana ez ügyben szerényebben nyilatkozni. Néhány szkíta, illetve szkítáknak tulajdonított név iráni eredete szinte bizonyos. Számuk nem egészen tucatnyi. A görög feliratokon rögzített nevek többségének még eredetét sem sikerült megnyugtatóan tisztázni, nemhogy értelmüket hihetően megmagyarázni. Az ókor történetíróinak munkáiban fennmaradt szkíta szavak mintegy felének visszafejtésével tudósaink nem is próbálkoztak. Az eredmények tekintetében sem igen tudnak szakembereink megegyezni. Egyik így, másik úgy magyarázza ugyanazt a kifejezést. Az újabb és újabb próbálkozások is a kétség jeleként értelmezhetők.

Hasznos lenne felsorolni a forrásokat – ha vannak ilyenek –, melyekből a szkíták nyelvét eredeti alakjában visszaállították. A cikkíró által idézett kútfő (Róna-Tas: Nép és nyelv – A magyarság kialakulása) ez ügyben nem igazít el.

„Hérodotosz (4,27) szerint az arimaszposzok neve szkíta nyelven egyszeműt jelent. Óiráni nyelven valóban ez a megfejtése (<óiráni *arima-spas- 'egyetlen szemű'), ami az azt jelenti, hogy a szkíták – az arimaszposzok népének jellegétől függetlenül – iráni nyelvet beszéltek. Nyelvük a ragozó nyelvek típusához tartozott.”

Az arimaspoi nép nevével, illetve az idézett mondatok tartalmával kapcsolatos aggályaimat korábban már többször kifejtettem. Harmatta János, jeles nyelvészünk, úgy tűnik, bármely nép szavait képes volt óiráni nyelven értelmezni. (Lásd pl. Harmatta, J., 1970: Studies in the History and Language of the Sarmatians. Acta Universitatis de Attila József Nominatae. Acta antique et archaeologica, Tomus XIII.) A cikk szerzője pedig meggondolatlanul túloz: csupán egyetlen, ráadásul összefüggéstelen kifejezés (arima-spas) alapján megítélni a szkíta nyelv mibenlétét, hovatartozását aligha lehetséges.

„A »szkíták« nevet a történelem során sok népre ráaggatták. Már Hérodotosz megállapítja, hogy a görögök minden sztyeppei népet »szkítáknak«, a perzsák pedig ugyanezeket mind »szakák«-nak hívják. A perzsák ugyanekkor tudták, hogy különféle szakák vannak, ők négy csoportjukat különböztették meg, ezek közül a sakā tayary paradraya (»szakák, akik a tengeren túl élnek«) a Fekete-tenger északi partján élő szkíták.”

A szkíta nevet, valóban, több népre ráaggatták, ám indok nélkül csak kivételesen.

A görögök – legalábbis a görög történetírók – nem neveztek minden pusztai népet szkítának. A különböző szkíta csoportokat is, ha okuk volt rá, nevükön szólították. Ellenben a perzsák, bár nyilván nem voltak tájékozatlanok, a szaka nevet aggatták valamennyi szkíta népre. A pontosság azonban nem volt erényük. A perzsa királyok sziklafeliratain a hat szkíta nép közül csupán kettőt tudunk több-kevesebb biztonsággal azonosítani. E kettőt is alighanem csak azért, mert egy időben a perzsák hűbéresei, adófizetői voltak. A tengeren túli, illetve Szogdián túli szakák kifejezés több népet is illethet. (Lásd még: Szaka nevezéktan.)

„Később a hasonló életmód miatt nemcsak turáni, hanem török népeket is hívtak »szkítáknak«, pl. Anna Komnéné a besenyőket. A magyarokat is hívták »szkítáknak«, »türköknek«, »hunoknak«, »onoguroknak«, »avaroknak«.”

Kifejtettem már, a felsorolt népeket nem ok nélkül nevezték szkítáknak is. A hasonló életmódot nem tekinthetjük ez ügyben mérvadónak. Az európai hunok nevüket vezérlő csoportjukról, a szűkebb értelemben vett hunokról kapták; a nép egy része hun, egy része török (onogur), más része szkíta (alán) volt. Attila halála után e vegyes népesség tűnt fel a kelet-európai pusztán bolgár néven. A besenyők öt törzse török, három törzse szkíta (kankar) volt. A magyarok, pontosabban madzsarok török (szabar), bolgár és szkíta (alán) népességből kovácsolódtak össze. A madzsarok egy csoportja, Árpád népe, a Kárpát-medencébe költözött, ahol a többséget képviselő avarok ura lett. Következésképpen a madzsarokkal kapcsolatban említett valamennyi nevet – szkíta, türk, hun, onogur, avar – félig-meddig helyénvalónak kell tartanunk.

Történetük

Történetükkel, pontosabban a cikkben említett eseményekkel kapcsolatban korábban már értekeztem.

Szkíta leletek a Kárpát-medencében

E helyen is megmutatkozik: ha nem adjuk meg pontosan, melyik szkíta népről beszélünk, az félreértésekre ad okot. Az Erdélyi-medence és az Alföld szkíta régészeti leleteit kétségtelenül szkíták hagyományozták ránk. Nem a királyi szkíták (urogi), hanem az agathyrsoi névvel illetett szkíta nép.

A szócikk értékeléséhez

A „bővítendő” besorolást még csak elfogadnám. Ellenben a „közepesen fontos” minősítést kifogásolom. Mitológiai alakokról írottak kaphatnak „nélkülözhetetlen” vagy „nagyon fontos” osztályozást, szkítáink nem? Őseink ők; nyelvünket tőlük örököltük, még ha sokan lehetetlennek tartják vagy tagadják is.

Jebusaeus ^vita 2015. november 8., 22:09 (CET)

Tényszerűség

Átnézve az angol és az orosz szócikkeket (a szkíta nyelvről szólót is), úgy látom, nem indokolt a {{vitatott}} sablon kihelyezése. Az már csak hab a tortán, hogy szinte mondatonként van forrásolva az egész.
-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2016. június 7., 07:48 (CEST)

Tökéletesen igaza van, kedves Ulrich von Liechtenstein. „A Wikipédia alapvető követelménye a szócikkekkel szemben nem az igazságtartalom, hanem az ellenőrizhetőség.” 47.88.79.188 (vita) 2016. július 25., 08:03 (CEST)

Mit jelent a csillag?

Ebben a mondatban van egy csillag:

"<óiráni *arima-spas- 'egyetlen szemű')"

De a cikkben nincs megmagyarázva, hogy ez mit jelent. A vitalapon Jebusaeus ezt írta: "Az *arima-spas, mint a csillag is jelzi, feltételezett, kikövetkeztetett szóalak." Szeretném megkérdezni, hogy ez igaz-e. Ha igaz, akkor szerintem ezt a szócikknek le kellene írnia, javaslom, hogy a magyarázatot vegyük bele a szócikkbe. 92.235.50.240 (vita) 2017. február 1., 21:52 (CET)

Tisztelt Atyámfia! A nyelvészek gyakorlata szerint, hagyományosan, fejtegetéseinkben csillaggal jelöljük a forrásokban nem szereplő, feltételezett, kikövetkeztetett szóalakokat.

Hérodotosz munkájában (4. könyv, 27. szakasz) a szóban forgó kifejezés arimaspoi (αριμασποι) alakban szerepel. A történetírás atyja szerint arima (αριμα) a szkíták nyelvén egy, spou (σπου) pedig szem.

Harmatta János, neves iranistánk szerint iráni nyelvekben létez(het)ett egy *arima és egy *spas alakú szó, s ezek szerinte nagyjában-egészében megfeleltek az egy, illetve a szem fogalmának.

Iráni nyelvek szószedetében valóban léteznek hasonló alakú kifejezések, pl.

ærmæst (oszét): egyedüli, egyetlen,

airime (avesztai): csendes,

spas (avesztai): megjövendöl,

spaś (szanszkrit): lát stb.,

tartalmuk azonban nem felel meg Hérodotosz szófejtésének. S tegyük még hozzá, óiráni nyelven a szem čašman.

A szócikk – tapintatosan fogalmazva – eléggé fésületlen. Az egészet, vagy legalább egyes szakaszait kellene újrafogalmazni. Ha az ember fia csak egy-egy mondatot ír át, felborul a szöveg tartalmi egyensúlya. Jebusaeus ^vita 2017. február 1., 23:41 (CET)

A perzsák minden a sztyeppén élő nomád indoiráni népet szakáknak neveztek

Nem értem, miért van benne az indoiráni szó ebben a mondatban. A perzsák tudatában voltak annak, hogy az általuk szakának hívott népek ma indoiráninak vannak minősítve? A perzsák megkülönböztették az indoiráni és nem indoiráni sztyeppei népeket, és csak azokat hívták szakáknak, akik indoiráninak minősülnek?
Ha nincs semmi hasonló oka annak, hogy az indoiráni szerepel ebben a mondatban, akkor javaslom ennek a szónak a kivételét. 92.235.50.240 (vita) 2017. február 1., 21:57 (CET)

A szkíta népek esetében vélhetően azért kell minden esetben hangsúlyozni, hogy indoirániak voltak, nehogy megfeledkezzünk erről. Ki lehetne éppen venni a szövegből a kifogásolt jelzőt, ám valószínűleg akadna néhány felebarátunk, ki hiányolná. Jebusaeus ^vita 2017. február 1., 23:41 (CET)

A Szkíta nyelv ismert

Kedves Laszlovszky András! Nyelvészek számára teljesen egyértelmű (és teljes a konszenzus), hogy a hajdani közép-Perzsa nyelven beszéltek. Hivatkozásokat is töröltél, pusztán csak azért, hogy az alsóbb iskolázatlan néprétegek prolik (8osztályos szakmunkás-tahó) által kedvelt, de a tudományos világ által teljesen elutasított turáni áltudományos meséknek (Hun-Sumér- Párthus-MAgyar-Jézus Türk-Szíriusz agymenések) kedvezzél. A wikipédia szabad enciklopédia, ez azonban nem azt jelenti hogy a tuzdományos álláspontal merőben ellentétes áltudományos marhaságok propagálására szabad használni. Összeesküvés-elméleteknek ott van az áltudományos konteós metapedia lexikon.– – Blemse ^vita 2017. március 5., 09:44 (CET)

A szkíta nyelv nem ismert. Hagymázas képzelgés néhány névben fennmaradt, ismeretlen eredetű közszó alapján besorolni egy népet. Ilyesmire csak a nyelvészek képesek. De az intelligensebb nyelvészek azért tisztában vannak azzal, hogy közel sem elegendő a meghatározáshoz a jelenleg ismert szóanyag. – LA^pankuš 2017. március 5., 10:42 (CET)

A szkíták nyelvéről

A szkíták nyelvéről folytatott ádáz szócsaták, illetve a cikk jelenlegi bevezetője egyik kedvenc olvasmányomat juttatta eszembe. A szóban forgó mű – Dr. Ezésez Géza karrierje (szerzője Dévényi Tibor) –, közelebbről A Bizottság című szakasz ekként nyilatkozik a testületek, társas vállalkozások ténykedéséről, illetve működésük hatékonyságáról, eredményéről:

„A hét törpe elhatározta, hogy meglepetést szerez Hófehérkének. Úgy döntöttek, hogy ruhát varrnak.”

„Két nappalt és két éjjelt dolgoztak, míg elkészültek Hófehérke ruhájával.

A ruha elöl fehér, hátul kék volt. Bal ujja rövid, jobb ujja hosszú. A gallér egy nagy méretű kis körgallér volt, szögletesre szabva. Egyik oldalán nagy rávarrott zseb, egy fél övvel. A ruha elején tizenkét gomb, hat fehér és hat piros.

Csak az volt a szerencse, hogy Hófehérke közben elköltözött.”

Jebusaeus ^vita 2017. május 2., 19:24 (CEST) _ Feleslegesek már a szócsaták arról a tényről hogy a szkítákat a világ összes lexikona indo-iráni nyelvű népnek tartja. Nem véletlen hogy az összes külföldi Wikin ez így is van megírva, és minden külföldi wikin revertálják pár ős-szittyuló próbálkozását hogy átírják a szkíta cikkeket. https://www.britannica.com/topic/Scythian Az is nagyon problémás a be-szittyultaknak, hogy csak 19.századi kutatásokat tudnak felhozni referenciaként, azért kellett külön szekcióba rendezni az elavult régi 19.századi véleményeket.– Filederchest ^vita 2017. október 1., 11:57 (CEST)

Veled ellentétben nem ismerem a világ összes enciklopédiáját, s ekképpen nem tudhatom, egyöntetűen nyilatkoznak-e a szkíták nyelvéről. Nem mondhatok mást az idegen nyelvű Wikipédia-cikkekkel kapcsolatban sem.

Véleményedhez, amint ezt már hangoztattam, jogod van. Viták, illetve a mások által szerkesztett szöveg gyúrása-gyömöszölése, nyesegetése helyett azonban üdvösebb lenne, ha mondanivalódat a szócikkben, önálló szakaszban fejtenéd ki. Megnyilatkozásaidból következtetve jól ismered az ide vonatkozó szakirodalmat, a lexikonok állásfoglalását, s az idegen nyelvű Wikipédiát is. Nem jelenthet hát nehézséget egy saját szájízed szerint megfogalmazott fejezet – netán önálló szócikk a szkíták nyelvéről – előállítása. S az elavultnak mondott források mellé kedved szerint felsorakoztathatsz korszerűnek tartott kútfőket is. Munkádhoz sok sikert kívánok! Jebusaeus ^vita 2017. október 2., 23:00 (CEST)

Dákó-Román Oláh történészeken kívül támogatja valaki még a Gesta Hungarorum c. középkori szórakoztató irodalmat?

Román történészeken kívül komolyan veszi/elfogadja még valamire való történész ezt a (legyünk őszinték) nevetségességbe hajló munkát? Olvassátok el már az angol Wikin a hitelességét: https://en.wikipedia.org/wiki/Gesta_Hungarorum HA egy külföldi olvas a gesztáról megszakad a röhögéstől.– Filederchest ^vita 2017. október 1., 11:57 (CEST)

Kérdésedre – kik veszik komolyan, fogadják el a Magyarok cselekedeteicímű munka megállapításait – vizsgálódás híján nem tudok válaszolni.

Arra sem tudok feleletet – feltételezem, akad ki derül rajta, ki pedig nem –, nevetséges-e a szóban forgó mű tartalma. Úgy vélem, leghelyesebb, ha mindenki maga ítéli meg, alakít ki róla véleményt.

Az angol Wikipédia szerzői, vagy bárki más – tekintettel a vélemények szabadságára – úgy vélekedik Gesztánkról, ahogyan akar. Külföldinek, az említett művet olvasván, szintén elidegeníthetetlen joga megszakadni a röhögéstől. Jebusaeus ^vita 2017. október 2., 23:00 (CEST)

Felesleges felvenni a kesztyűt ezzel a folytonos ekézéssel szemben. Lássuk be, akkor járunk jó úton, amikor az egyik fenti szakaszban olvasható módon a turbómagyarok szerint magyarok se vagyunk, mert nem a mindenmagyar baromságot nyomjuk, mások szerint meg túl magyarok vagyunk, mert próbálunk gondolkodni és az indoiráni marhaságot se feltétlenül vesszük készpénznek. Ez így teljesen jó. Maradjunk csak középen. – LA^pankuš 2017. október 3., 00:06 (CEST)

Érdemes ezt az oldalt tanulmányozni az érvelési hibákról: a.te.ervelesi.hibad.hu

Tehát aki nem veszi készpénznek a szittyaság meséket az nem is magyar. Érvelési hiba itt található: http://a.te.ervelesi.hibad.hu/nem-igazi-skot

Második tipikus érvelési hiba a középutas: http://a.te.ervelesi.hibad.hu/kozeputas-erveles

– Filederchest ^vita 2017. október 5., 11:36 (CEST)

Visszavonás indoklása

Tudományosan nem igazolt, alternatív történelemszemléletet legfeljebb véleménymegjelenítés szintjén szerepeltessünk a cikkben. A Wikipédia a mainstream történelemszemléletet idézi, az amúgy vitatott elméletek megjelenítése legfeljebb külön cikkben vagy szakaszban, mint például "Alternatív lehetőségek a szkíták történetének kutatása során Obrusánszky Borbála - Grandpierre Attila írásai alapján" képzelhetők el. Az olyan állítások, mint például: "Az európai hunok utódai a magyarok" egyáltalán nem igazoltak, ilyet csípőből nem jelentünk ki, mint ahogy olyat sem, hogy "Püthagorasz-tételét a Kárpát-medencében fedezték fel több ezer évvel ezelőtt Püthagorasz előtt". vagy "Fejlett biológia, élet-és lélektudomány. Az emberi tudomány virágkora". Egy-két alternatív történésztől beidézett állítások nem szolgálják a cikk kiegyensúlyozottságát. Ogodej ^vitalap 2019. szeptember 9., 19:23 (CEST)

Vitatott tartalom

2016-ban én vettem le a {{vitatott}} sablon a szócikkről. Úgy tűnik, ideje visszahelyezni.

1. Többen felhívták a figyelmem arra, hogy a szócikk számos pontatlanságot, csúsztatást stb. tartalmaz. Pl. Dash -- az indexes Magyar őstörténet, magyar honfoglalás topik egyik legfelkészültebb tagja -- így írt erről: „Na ez az a wiki amit nem tudom ki trollkodott össze de nehéz olyan sort találni benne amiben ne lenne valami könnyfakasztó alter baromság, általában valami simán cáfolható tárgyi tévedés/csúsztatás formájában. Lehet inkább valami műalkotásnak kellene értelmezni mint információforrásnak.” [1]

2. Egy konkrét példa. „Az avarok országuk összeomlása után (9. század eleje) a magyaroknál kerestek menedéket. Nevüket székhelyire, székelyre változtatták,[47] s a magyarok köznépévé lettek.[48]” Úgy tűnik, minden tökéletes rendben van, több forrást látunk. Csak éppen ezekben a forrásokban semmi nincs arról, hogy: a) az avarok szkíták lettek volna; b) a magyarok közt kerestek volna menedéket; c) a menekülő avarok lettek volna a magyarok köznépe. Gyakorlatilag semmi sem igaz az egészből.

A 47. lábjegyzet Benkő (1806) könyvére hivatkozik a székhelyi név kapcsán: „mint egy Táborban, jó és elegendő őrizet alatt hagyták; melly Tartomány ö általok, a' jireg-írt okból, Székhelynek ( Deákul Sedis locus) neveztetett; Idö jártával pedig ezen kér tó, Szék, és hely öfive vétetvén,, és i betíi hozzá adattatván, az ottan lakó, vagy-is maradott Magyarok Székhelyinek hívattatta” (24. o.) Csak éppen Benkő sehol sem említi a menekülő avarokat :-((

A 48. lábjegyzet Szőke (1999) cikkére hivatkozik: „ Hasonlóképpen - bár többé az írásos források nem emlékeznek meg róluk - „avarok" lakta terület kellett maradjon a Dunától keletre elterülő síkság is. Ezek leszármazottai alkották a magyar honfoglaláskor a Kárpát-medence alaplakosságát, s ők fogják alkotni majd az új uralkodó népnek, a magyarságnak a népi tömegeit, köznépének zömét is.” (95. o.) Egy szó nincs benne a magyarokhoz menekülő avar-szkítákról, akikből székelyek -- a honfoglalók köznépe -- lettek. Hatalmas csúsztatás, és kútfőidomítás!

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2020. január 13., 07:21 (CET)

Szerkessz bátran! A cikk úgy lesz korrekt, ha folyamatosan javítják, fejlesztik. Ogodej ^vitalap 2020. január 13., 08:20 (CET)

Üdvözöllek, felebarátom!

Köszönjük észrevételeidet. Mit szándékozik tenni az avarok történetével kapcsolatban az indexes Magyar őstörténet, magyar honfoglalás topik egyik legfelkészültebb tagja, illetve te magad? Ne sajnáljatok tőlünk néhány mondatot, fejtsétek ki – akár részletesebben is – elgondolásaitokat. Alighanem sokat tanulhatunk tőletek a szóban forgó kérdésről.

Ami pedig az általad idézett véleményt illeti: meglehet, szóról szóra igaza van nevezett felebarátunknak, s neked is. Ez azonban nem ad okot egyikőtöknek sem, hogy tiszteletlenül nyilatkozzatok, engem vagy másokat hibáztassatok azért, mert valami nem tetszik nektek, ellenkezik meggyőződésetekkel. Miért van szükségetek befolyásolásra, szóbeli erőszakra? Egyenes úton nem érhetitek el céljaitokat?

Tisztelettel: Jebusaeus ^vita 2020. október 4., 20:01 (CEST)

Részemről nincs semmilyen szóbeli "erőszak". Egy konkrét pontatlanságra hívtam fel a figyelmet. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. május 23., 10:47 (CEST)

Urogi

Most a királyi szkíták szakaszban szerepelnek. Korábban a bevezetőben is említve voltak: „Legtöbbször azonban a kelet-európai pusztán egykor honos királyi szkítákat (baszileioi szküthai: βασιλειοι σκυθαι) – saját nevük görögösen iürkai (ιυρκαι), ourgoi (ουργοι), urogi (υρογι) – nevezték és nevezik szkítáknak.” [2] Szerencsére onnan már kikerült ez a szövegrész.

Mi ezzel a probléma? Több is van.

• Pl. a források. Gimbutasz 1961-es cikk van megadva forrásként, de a cikkben nem szerepel az ourgoi vagy urogi kifejezés. (Eleve az egész cikk a Szrubnaja-kultúráról (gerendavázas kultúráról) szól.)
• A másik Gimbutas-cikk (1979) szintén egy teljesen más kultúráról szól. A szócikkben csak annyi szerepel Gimbutas (1979). Egy ilyen cikket találtam: The Three Waves of Kurgan People into Old Europe, 4500–2500 BC, Archives suisses d'anthropologie genérale. 43(2) (1979): 113–137
• Egyébként az urogi nép egy teljesen más időszakkal kapcsolatban említődik -- egyszer (!) -- Priscos művében: „At this time the Saraguri, Urogi and the Onoguri sent envoys to the eastern Romans” (Οὔρωγοι) [(Exc. de Leg. Gent. 14)]. A 463-as követjárás kapcsán, ez valami ogur, onogur nép lehetett, vagy 200+ évvel a szkíták után. Szóval, teljesen egyértelmű: a szkíták nem nevezték magukat így, se görögösen, se másként. Törölni kellene.

-- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. május 23., 10:58 (CEST)

Minden történeti munka az onogurokkal kapcsolatban említi az Οὔρωγοι-t. Egyébként valószínűnek tartom, hogy maga a névalak az ogur egy elírt formája. – LA^pankuš 2021. május 23., 11:27 (CEST)

Egyetértünk. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2021. május 23., 11:34 (CEST)

Törölve. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2023. december 25., 16:56 (CET)

Kiderült, hogy az 1979-es Gimbutas-cikk teljes szövege megtalálható itt. Semmi nem utal arra, hogy ennek a cikknek bármi köze lenne a szkítákhoz meg a képzeletbeli önmegnevezésükhöz (urogi). Úgy tűnik, a szócikket szándékosan „túlterhelték” forrásokkal, hogy minél nehezebben lehessen kiszűrni a hibás adatokat. -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2023. december 25., 17:30 (CET)

Lektor

Egy hozzáértő szerkesztőnek érdemes lenne átnézni az egész szócikket, mivel úgy tűnik, hogy számos pontatlan, téves vagy szándékosan megtévesztő részt tartalmaz (lásd az előző szakaszt). -- Ulrich von Lichtenstein ^vita 2023. december 25., 17:06 (CET)

Tataroz sablon indoklása

Nem tartom magam szakértőnek, de egyetértve a fent jelzett problémákkal, különösen a forráshamisítással és a forrásokkal történő túlterheléssel, megpróbálom tatarozni a cikket néhány fontos és releváns forrás felhasználásával.– Szilas ^vita 2024. június 8., 19:18 (CEST)