Vita:Héber nyelv
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: V79benno (vita), értékelés dátuma: 2007. szeptember 8. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ELVe (vita), értékelés dátuma: 2009. július 23. | |||
| |||
Szerintem a cikk címének Héber-nek vagy Héber nyelv-nek kéne lenni, az Ivrit pedig legyen az átirányitás. Habár héberül ivritnek hívják a nyelvet, magyarul viszont hébernek. Úgy ahogy nem English-nek hívjuk az angol nyelvet. Gabor 2006. október 18., 07:25 (CEST)
Érdekes, lehet, hogy különböző körökben forgunk, de én szinte minden ivritül beszélőtől csak azt hallom, hogy ivrit nyelv a helyes megnevezése ennek a nyelvnek. Nem értek hozzá, de valami olyasmit is mondanak, hogy a héber az valami olyasmi mint az ógörög, míg a manapság beszélt nyelv, bár arra épül, de egy modern "héber", az ivrit. De nem tudom, --Burumbátor társalgó 2006. október 18., 07:34 (CEST)
A ket nyelv azonos. Az ivrit szo azt jelenti: heber. Az okori heber es a mai heber kozott csak az a kulonbseg, hogy alkottak nehany szot a Bibliaban nem szereplo fogalmaknak, mint peldaul gyorsitotar, stb. Kope 2006. október 18., 11:09 (CEST)
Héber vagy héber nyelvek
[szerkesztés](Ezt főleg a jövőre való tekintettel írom és javarészt magamnak, elsősorban gondolatindítónak. Majd később átkerül a majdani cikkekbe. Vitázni természetesn lehet vele, ezért írom ide és nem allapra.)
Az ivrit az a modern. A klasszikus (ókori, óhéber, bibliai héber) az külön dolog. Előbbi valóban utóbbiból fejlődött, de nem ugyanaz (csak annyiban az, hogy mindkettő héber, de ez hasonló a latin-olasz, stb. viszonylatokhoz). Külön nevük is van: ivrit (héber) & lásón ha-kódes (kb. a szent nyelv). Ezen felül/kívül létezik a köztes, hol középkorinak, hol rabbinikusnak nevezett nyelvállapot. A legfontosabb különbség(ek): sem a klasszikusról az ivrit, sem az ivritről a klasszikus közvetlenül nem érthető. Elsősorban a szókincs, másrészt a nyelvtani struktúra miatt. Az, hogy a héber anyanyelvűeknek szabad átjárása van a kettő között és nem is nagyon különböztetik meg, megtévesztő, mert ennek oka, hogy mindennapi zsidó életben mindkét nyelv szervesen benne van. De ha a tanulás oldaláról nézzük, akkor ez nem így van. (Nota bene: a középkori „köztes” nyelvet egyáltalán nem lehet megérteni az ókori nékül.) Egyelőre ennyi. – eLVe kedvesS(z)avak 2009. június 4., 11:20 (CEST)
Le kéne venni ezt a halott nyelvek táblát. A hébert, a bibliai hébert a mai napig millióan beszélik és használják! Askenáz és szefard változatait itthon is! Csak be kell ugrani az első zsinagógába és már élvezhetitek is! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.98.245.188 (vitalap | szerkesztései)
- Az élvezés oké. Ellenben a fentit sem ártott volna elolvasni. De amint megíratnak a vonatkozó cikkek, tisztább lesz a kép, kis türelmet. :) – eLVe kedvesS(z)avak 2010. január 31., 16:28 (CET)
Sok minden keveredik itt. Pl. a lason hakodes kifejezés nem nyelvállapotot jelöl, hanem általában a szakrális héber nyelv megnevezése jiddis anyanyelvű ultraortodox közösségekben, akik szerint a tóra nyelvét nem lehet profán célokra használni. Az ivrit az héberül a héber, a nyelvállapotokat nem lehet ezzel megkülönböztetni. Nem csak 3 nyelvállapot van, eleve a bibliai héber sem egy nyelvállapot, hanem legalább 3 különböző, de a bibliai héber és a modern héber között sem csak egy nyelvállapotot különböztetünk meg, hiszen pl. a misnai héber nagyon eltér szóhasználatában a késő középkori responzairodalomtól. Ugyanakkor nem igaz az a megállapítás sem, hogy olyan lenne, mint a latin-olasz, hiszen olaszul beszélő nem érti meg a latint, míg aki megtanulja a modern hébert, az minden komolyabb nehézség nélkül tudja olvasni a bibliai hébert, a nyelvtani egyszerűsödés ellenére is. A klasszikus héber és a modern héber jóval közelebb van egymáshoz megértés szempontjából, mint pl. a mai magyar az ómagyar mária siralom nyelvállapotához. A legnagyobb különbség az abszolút igeidők használata a klasszikus héber relatív igeidőhasználatával szemben. Szóval teljesen értelmetlen és félrevezető azt állítani, hogy a modern héber lenne az ivrit. (Az ivrit szó az ever "vmin túl" szóból származik, Ábrahám jelzője volt ez, Ábrahám haivri, folyón túli értelemben. Ezen keresztül lett az egész törzsövetség jelzője, ebből származik a nyelv neve is, tehát az ivrit a klasszikus héberben és a modern héberben is azt jelenti, héber).tzalay
Természetesen az összes héber nyelv v. nyelvállapot ivrit (mint ahogy az összes német német). De elkülöníteni így szokás, mert valahogy el kell, mert azért (hang)súlyos különbségek vannak.
- klasszikus (jól megragadható, zárt egység, egyetlen fődokumentummal)
- modern (szintén jól elkülöníthető, mert beszélt)
- a kettő köztit csak összefoglalóan nevezik rabbinikusnak, természetes, hogy az is szétbomlik.