Ugrás a tartalomhoz

Vastagh László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vastagh László
Született1902. május 25.
Budapest
Elhunyt1972. január 18. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiVastagh Györgyné
Vastagh György
Foglalkozásaszobrászművész
Iskolái
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (37/1-1-32)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Vastagh György portréja
Görgei Artúr portréja
Benczúr Gyula-plakett

Alsótorjai Vastagh László (Budapest, 1902. május 25. –- Budapest, 1972. január 18.) magyar szobrászművész.

Családja

[szerkesztés]

Székely lófő eredetű családból származott. Ifj. Vastagh György szobrászművész és Benczúr Olga képző- és iparművész fia, id. Vastagh György és Benczúr Gyula festőművészek unokája, Vastagh Éva szobrászművész testvére, Vastagh Géza, valamint Benczúr Ida festőművészek és Benczúr Gyula orvos unokaöccse. Felesége Keresztyén Piroska (1923–2001), lánya Csilla (1946)

Élete és munkássága

[szerkesztés]

A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségit követően előbb orvostanhallgató, majd a keszthelyi Gazdasági Akadémia növendéke. A szobrászat mesterségét apja mellett sajátította el. Első portréit 1925-ben készítette (Habsburg Ottó, Kenyeres Izi). 1926-ban mutatkozott be a Műcsarnok tavaszi tárlatán öccsét Pált ábrázoló büsztjével, melyre Bartha Károly ifjúsági díjat kapott. Ettől kezdve rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Főképp portrékat, síremlékeket, állatszobrokat mintázott. Tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban és Franciaországban. A Szent Imre szoborpályázaton, 1930-ban nyertes egész alakos fehér márvány szobrát a budapesti Piarista Gimnáziumban állították fel. Apjával 1931-ben Egyiptomba utazott, ahol a kairói Mezőgazdasági Múzeum számára állatszobrokat mintáztak. 1934-ben a Műcsarnokban ő rendezte id. Vastagh György centenáriumi kiállítását, amelyen a család művész tagjai is szerepeltek. Ő tizenkét alkotását - közöttük nagyapja mellszobrát - mutatta be.

Művészetének kiteljesedésére az 1945 utáni Magyarországon nem nyílt lehetőség. A budapesti Mezőgazdasági Múzeumban 1950-től restaurátori munkát végzett, illetve néhány portrén kívül, a múzeum és a gödöllői Agrártudományi Egyetem számára állatszobrokat mintázott.

Főbb művei

[szerkesztés]

Portrék

[szerkesztés]

Érmek

[szerkesztés]
  • Árkövy József emlékérem (1929) Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
  • Moravcsik Ernő Emil érem (1927) Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Domborművek

[szerkesztés]

Síremlékek

[szerkesztés]
  • Sasi Szabó Józsefné síremléke (1935) Budapest, Kerepesi temető
  • Magyary-Kossa Béla síremléke (1939) Rákoskeresztúri új köztemető

Egyéb kompozíciók

[szerkesztés]
  • Szüret Brázay Zoltán egykori kertje (1942) Balatonarács eltűnt
  • Birkacsoport Herceghalom

Irodalom

[szerkesztés]
  • Huszár-Procopius: Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn. Budapest, 1932
  • Művészeti lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965
  • Magyar életrajzi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
  • Születtem...Magyar képzőművészek önéletrajzai. Palatinus, 2002
  • Barla-Szabó László: A Vastagh művészcsalád. Budapest, Ernst Múzeum, 2004
  • Magyar családtörténeti adattár

Szobrok

[szerkesztés]