Vasnyúlfalu
| Vasnyúlfalu (Hasendorf im Burgenland) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Tobaj településrésze |
| Járás | Tobaj |
| Polgármester | Manfred Kertelics (ÖVP) |
| Irányítószám | 7540 |
| Körzethívószám | 03322 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vasnyúlfalu (németül: Hasendorf im Burgenland, horvátul: Zajčje Selo) Tobaj településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 3 km-re északnyugatra a Strém-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A településen, melynek területe a németújvári Batthyány-uradalomhoz tartozott még a 16. században adott birtokot Batthyány Ferenc (horvát bán) Zaychich Simonnak. Neve 1626-ban egy Baraszovics Péter és Zajchich Katalin közötti peres eljárás jegyzőkönyvében bukkan fel először. A Zaycz családról a települést sokáig „Zaychfalunak” is nevezték. A Baraszovics és Zaych családok azonban, akik még a németújvári perben szerepeltek nyomtalanul eltűntek az idők során. Nem így történt ez a jegyzőkönyvben szintén szereplő a Malich családdal, akiknek utódai még ma is élnek a településen. Közülük ketten névszerint is ismertek, mivel 1642 és 1691 között a németújvári bíróságon esküdtként szerepeltek. 1643-ban 8 ház állt itt 45 lakossal. 1662-ben a Batthyány Kristóf és Batthyány Pál közötti birtokmegosztás során a nyúlfalvi birtok egy és háromnegyed egész és fél puszta szesszióra oszlott, mely végül házasság révén a Draskovich családé lett. 1666-ban 6 háza és 35 lakosa, 1691-ban 7, 1720-ban 5 háza volt. 1745-ben 53, 1787-ben 87, 1812-ben 115 lakosa volt. Egyházilag Vasnyúlfalu a várszentmiklósi plébániához tartozott, melyet a németújvári ferencesek láttak el. 1779-ben a falunak sem harangja, sem temetője nem volt, a halottakat a várszentmiklósi temetőbe temették. Az 1812-es vizitáció talál először temetőt, keresztet és harangot a településen. A gyerekek 1874-ig a szentmiklósi iskolába jártak, ezután Pónicra, majd 1875-től Tobajra. A falu zártkertje a németújvár-tobaji úttól nyugatra feküdt.
Vályi András szerint „ZAICZFALVA. N. Zajnót. Hasendorf. Falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Miklósnak szomszédságában, és annak filiája; határja hegyes, nem igen termékeny, ’s az áradások gyakran károsíttyák; szőleje, fája, legelője van.”[1]
Fényes Elek szerint „Zaiczfalva, (Hosendorf), horvát falu, a német-ujvári uradalomban, Vas vmegyében, 108 kath. lak.”[2]
Vas vármegye monográfiája szerint " Nyúlfalu, kis község a Strém patak mellett. A házak száma 27, lakosai horvátok és számuk 164. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp."[3]
1910-ben 157, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Németcsencs, Horvátcsencs, Pónic és Taródcsencs községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
