Vas(II)-szulfid
Vas(II)-szulfid | |
Más nevek | ferro-szulfid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1317-37-9 |
PubChem | 14848 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | FeS |
Moláris tömeg | 87,911 g/mol |
Megjelenés | Fekete színű, szilárd |
Sűrűség | 4,84 g/cm³[1] |
Olvadáspont | 1195 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[1] |
R mondatok | nincs R-mondat[1] |
S mondatok | nincs S-mondat[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A vas(II)-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Szürkésfekete vagy sötétszürke színű. Ha megolvasztják, fekete színű lesz. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az oldhatósági szorzata 10−18 körüli.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Ha a vegyületet magasabb hőmérsékletre hevítik, elemeire bomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:
Magasabb hőmérsékleten redukálják bizonyos fémek (például magnézium, kalcium, mangán) is.
Híg savak oldják, ekkor kén-hidrogén fejlődik. Feloldódik az olvadt vasban is. Ha a vas lehűl, a vas(II)-szulfid kikristályosodik, és emiatt a vas rideggé, törékennyé válik. A vasgyártáskor ezt úgy kerülik el, hogy a vashoz mangánt adagolnak. A vas-szulfid a mangán hatására (az előző reakcióegyenlet szerint) mangán-szulfiddá alakul, ami nem rideg.
Előfordulása a természetben
[szerkesztés]A vegyület a természetben több ásvány formájában is előfordul, ez többféle összetételt és többféle kristályszerkezetet is jelent. Az alábbi vas(II)-szulfid ásványok ismertek:
Ásványnév | Képlet | Kristályrendszer |
---|---|---|
pirrotin | Fe1-xS | monoklin |
mackinawit | Fe1+xS | tetragonális |
troilit | FeS | hexagonális |
pirit | FeS2 | köbös |
markazit | FeS2 | rombos |
greigit | Fe3S4 | köbös |
Előállítása
[szerkesztés]Laboratóriumban kén- és vaspor keverékének intenzív hevítésével állítható elő. A folyamat során a kén megolvad, a reakcióelegy pedig felizzik.
Vas(II)-szulfid keletkezik vas(II)- vagy vas(III)-sók oldatából kén-hidrogén hatására. Vas(III)-sók esetén először vas(III)-szulfid (Fe2S3) keletkezik, majd ez azonnal vas(II)-szulfiddá redukálódik. Nagy mennyiségben előállítható vashulladékok kénnel vagy pirittel való összeolvasztásával.
Felhasználása
[szerkesztés]Laboratóriumokban kén-hidrogén fejlesztésére használják. Alkalmazzák kerámiák készítésekor is.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia