Ugrás a tartalomhoz

Valerij Abiszalovics Gergijev

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valerij Gergijev
A Time 100 gálán, 2010-ben
A Time 100 gálán, 2010-ben
Életrajzi adatok
Születési névValerij Abiszalovics Gergijev
Született1953. május 2. (71 éves)[1][2][3][4][5]
Moszkva[6]
IskoláiSzentpétervári Konzervatórium
Pályafutás
Műfajokklasszikus zene, opera, balett
Aktív évek1978-tól
Hangszerzongora
Díjak
  • Hero of Labour of the Russian Federation
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland
  • Golden Medal for Merit to Culture
  • Medal "In Commemoration of the 300th Anniversary of Saint Petersburg"
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend 3. fokozata
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály
  • Szent Meszrop Mastoc érdemrend
  • Barátságért Érdemrend
  • a francia Becsületrend tisztje (2007. április 1.)
  • Order of Alexander Nevsky
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Az Olasz Köztársasági Érdemrend főtisztje
  • Medal "For the Liberation of Palmyra"
  • Uatsamonga Order
  • Order of Friendship
  • Bölcs Jaroszlav érdemrend 5. osztálya
  • Felkelő Nap-rend harmadik osztálya
  • Knight of the Order of the Netherlands Lion
  • II. Lipót-rend parancsnoka
  • Order "Danaker"
  • Dank Medal
  • Jubilee Medal "300 Years of the Russian Navy"
  • Oroszország népművésze
  • Ukrajna Népi Művésze
  • Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic
  • Honoured Worker of Kazakhstan
  • Szentpétervár díszpolgára
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1993)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1994)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1998)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2001)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2015)
  • Order of Holy Prince Daniel of Moscow 2nd class
  • Order of Holy Prince Daniel of Moscow 3rd class
  • Order of St. Vladimir the Equal-to-the-Apostles
  • Golden Mask
  • Wolfert van Borselenpenning (1999)
  • Herbert von Karajan zenei díj (2006)
  • Bene Merito
  • Dresdner Musikfestspiel-Preis (2010)
  • Medal "For Valiant Labor"
Tevékenységkarmester
KiadókDecca Records
Valerij Gergijev weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valerij Gergijev témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Valerij Abiszalovics Gergijev (oroszul Валерий Абисалович Гергиев, Moszkva, 1953. május 2. –) oszét származású orosz karmester. A szentpétervári Mariinszkij Színház igazgatója és művészeti vezetője, a szentpétervári Fehér Éjszakák Fesztivál művészeti vezetője.

Élete

[szerkesztés]

Gergijev Moszkvában született oszét családban, apja Abiszal Zaurbekovics Gergijev, anyja Valeria Tamara Tyimofejevna Lagkujeva (Tatarkanovna), két lánytestvére van. Vlagyikavkazban (akkori nevén Ordzsonikidze) nőtt fel, ott járt a Csajkovszkijról elnevezett zeneiskolába, ahol Zarema Lolajeva irányításával zongorázni tanult. 1968-tól 1972-ig a helyi Ordzsonikidze Művészeti Iskolában (ma Valerij Gergijev Művészeti Iskola) tanult tovább, de a zongora mellett Anatolij Briszkinnél karmesteri tanulmányokat is folytatott. Gergijev apja a fiú 14 éves korában szívrohamban, 49 évesen elhunyt. 1972-ben a leningrádi Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumban folytatta zenei tanulmányait Ilja Muszin karmesternél. Még tanulmányai alatt, 1976-ban megnyerte a moszkvai karmesterversenyt és ugyanabban az évben a berlini Herbert von Karajan karmesterversenyt is (mindkét esetben második helyezettként, az első díjat nem adták ki).[7][8][9][10]

1977-ben fejezte be zenei tanulmányait, és a Kirov Színházban Jurij Tyemirkanov vezető karmester asszisztense lett.[7] 1978-ban mutatkozott be karmesterként, Prokofjev Háború és béke című operáját vezényelve.[8] 1981 és 1985 (vagy 1986) között vezette az Örmény Állami Szimfonikus Zenekart, miközben dirigálta a vezető szovjet zenekarokat is.[9] 1988-ban, miután Tyemirkanov a Leningrádi Filharmonikus Zenekarhoz távozott, Gergijev fölényesen megnyert pályázat révén a Kirov Színház (1992-ben kapta az Állami Akadémiai Mariinszkij Színház nevet) igazgatója lett (pályázott még Mariss Jansons, Dmitrij Kitajenko és Gennagyij Rozsgyesztvenszkij is).[7][10] A leningrádi színházban már első évében tematikus fesztivált hirdetett meg: először Muszorgszkij operáiból szervezett előadássorozatot, majd a következő években Csajkovszkij, Prokofjev és Rimszkij-Korszakov következett. Az orosz szerzők művei mellett egyik nagy vállalkozása volt 2003-ban Wagner Nibelung gyűrűje operatetralógiájának német nyelvű bemutatása.[10]

Határozott egyéniségével, néha diktatórikusnak mondott munkastílusával a Mariinszkij zenekarát a világ egyik legjobb zenekarává tette,[7] a színházat pedig a világ vezető operaházai közé emelte, és Oroszországon kívül is sikerrel szerepeltette.[9]

1985-ben mutatkozott be külföldön: Jevgenyij Kiszin zongoraművésszel, Makszim Vengerov és Vagyim Repin hegedűművészekkel szerepelt a Lichfieldi Fesztiválon, majd nyugati fellépései az 1990-es évek elején indultak be.[11] 1991-ben például a müncheni Bajor Állami Operaházban Muszorgszkij Borisz Godunovját mutatta be, Johannes Schaaf rendezésében. Ugyanebben az évben mutatkozott be Amerikában, a San Franciscó-i Opera Háború és béke előadásával.[9] 1992-ben a Metropolitan Operában vezényelte Verdi Otellóját (itt 1997-ben az ő számára hozták létre az állandó vendégkarmesteri címet).[10] A következő időben dirigálta a világ legjobb filharmonikus zenekarainak nagy részét (Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar, San Franciscó-i Filharmonikus Zenekar, amszterdami Concertgebouw zenekara, Londoni Filharmonikus Zenekar, római Santa Cecilia Akadémia Zenekara, Bostoni Szimfonikus Zenekar, Chicagói Szimfonikus Zenekar, Clevelandi Szimfonikus Zenekar, Londoni Szimfonikus Zenekar, Tokiói NHK Szimfonikus Zenekar, Berlini Filharmonikus Zenekar stb.).[9] 1995 és 2008 között a Rotterdami Filharmonikusok állandó vendégkarmestere, 2007 és 2015 között a Londoni Szimfonikus Zenekar vezető karmestere volt.[11] 2015-ben a Müncheni Filharmonikusok vezetője lett.[8] 2016 májusában, „Imádkozzatok Palmüráért – A zene életre kelti az ősi romokat” címmel hangversenyt adott a Mariinszkij Színház zenekarával az Iszlám Államtól (ideiglenesen) visszafoglalt Palmüra amfiteátrumában.[12]

1993-ban a Nemzetközi Klasszikus Zenei Díj nevű szervezet Gergijevet az Egyesült Királyságban az év karmesterének nyilvánította.[10] Gergijev napjaink egyik legkeresettebb,[7] legjelentősebb karmestere.[11] „Valerij Gergijev vitathatatlanul korunk egyik legfontosabb, legbefolyásosabb és leghatékonyabb karmestere” – mondta róla Hans-Georg Küppers müncheni kulturális tanácsadó, a Müncheni Filharmonikusok vezető karmesterévé kinevezésekor.[8]

2005-ben a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara tiszteletbeli karmestere lett, majd a következő évben elnyerte Stockholmban a Polar Music Díjat. 2001-ben tiszteletbeli doktor lett a Szentpétervári Állami Egyetemen, 2010 áprilisában pedig dékánná választották. 2010-ben a Time magazin a 100 legbefolyásosabb ember között szerepeltette.[10]

Támogatja a fiatal művészek pályakezdését, ő fedezte fel Anna Nyetrebkót, segítette többek között Olga Borogyina és Dmitrij Hvorosztovszkij karrierjét. Erre a célra (is) 2003-ban saját jótékonysági alapítványt hozott létre.[10]

Mihail Misusztyin miniszterelnök 2023. december 1-jén kelt rendeletével kinevezte a Moszkvai Nagyszínház igazgatójának. Továbbra is művészeti vezetője maradt a Mariinszkij Színháznak.[13]

Magánélete

[szerkesztés]

Két lánytestvére közül Larisza Abiszalovna Gergijeva zongoraművész, Oroszország és Ukrajna népművésze, a Mariinszkij Színház Fiatal Énekesek Akadémiájának művészeti igazgatója, Szvetlana pedig bátyja személyi asszisztense. 1999-ben feleségül vette az akkor 19 éves Natalja Dzsebiszovát, gyermekeik Abiszal (2000), Valerij (2001) és Tamara (2003). Gergijev egy korábbi, Lena Osztovics filológusnővel – aki a leningrádi konzervatóriumban dolgozott – folytatott kapcsolatából született 1985-ben Natasa nevű lánya.[7][10]

Valerij Gergijev pénzügyileg is rendkívül sikeres, 2012-ben a Forbes című üzleti magazin szerint a legsikeresebb orosz zenész volt, az azóta eltelt években is Oroszország leggazdagabb és legbefolyásosabb kulturális személyisége.[7][10] 2022-ben Alekszej Navalnij, orosz ellenzéki vezető, videón foglalta össze Gergijev politikai szerepvállalását, és mutatta be hatalmas gazdagságát, beleértve számos ingatlant Olaszországban, az Egyesült Államokban és Oroszországban. Vagyonának jelentős része azonban Yoko Nagae Ceschina, egy japán származású, olasz milliárdos özvegyétől származik, aki korábban is nagy összegekkel támogatta Gergijevet és a Mariinszkij Színházat.[14][15][16]

Nagy futballrajongó, támogatja a szentpétervári Zenyit és a vlagyikavkazi Alanyija labdarúgóklubot.[17]

A politikában

[szerkesztés]

Politikai okok miatt – külföldön – néha tiltakozások és demonstrációk céltáblájává válik. Ennek oka a Putyinhoz fűződő szorosabb kapcsolata és politikájának támogatása. Gergijev 2012-ben részt vett Putyin harmadik elnökválasztási kampányában. Ugyanebben az évben a Putyin-adminisztráció mellé állt a Pussy Riot együttes ellen.[18] 2013-ban a Metropolitan Operában és a Carnegie Hallban, majd Londonban is LMBT aktivisták léptek fel a Putyin-féle. és a Gergijev által is támogatott melegellenes lépéseket Oroszországban. Gergijev nyilatkozatban tagadta a vádakat: „Helytelen azt sugallni, hogy valaha is támogattam a melegellenes jogszabályokat, és minden munkám során minden ember számára egyenlő jogokat tartottam fenn.”[19] 2014-ben több orosz művész és kulturális szereplő mellett Gergijev is aláírt egy nyílt levelet, melyben támogatták a Krím félszigetnek az Orosz Konföderációhoz való csatolását.[20][21] Emiatt éles kritikák érik. Gergijev szerint nem írta alá a levelet. Gidon Kremer, Martha Argerich és Daniel Barenboim közös koncerttel demonstrált ellene.[22]

A 2022-es ukrajnai orosz inváziót követően a Rotterdami Filharmonikus Zenekar bejelentette, hogy nem szerepelteti Gergijevet szeptemberi fesztiválján, ha nem hagyja abba Putyin támogatását. A milánói Scala is levelet küldött neki, amelyben arra kérte, hogy nyilvánítsa ki támogatását a békés ukrajnai megoldás mellett. A New York-i Carnegie Hall bejelentette, hogy lemondta a Mariinszkij Színházi Zenekar két májusi előadását, amelyeket Gergijev vezényelt volna, és a Bécsi Filharmonikusok is lemondták a Gergijevvel tervezett ötkoncertes amerikai turnét. 2022. március 1-jén Dieter Reiter, München polgármestere bejelentette Gergijev elbocsátását a Müncheni Filharmonikusok éléről.[23][24][25]

Felvételei

[szerkesztés]

Gergijev rengeteg hang- és videófelvételt készít, kiemelten foglalkozik az orosz-szovjet zeneszerzők műveinek feldolgozásával. Rögzítette Muszorgszkij majd minden operáját, Prokofjev minden szimfóniáját, zongora- és hegedűversenyét, több operáját, Csajkovszkij szinte teljes életművét, Sosztakovics minden versenyművét, szimfóniáját, Scsedrin szimfonikus műveit és operáit. Emellett felvételeket készített – többek között – Bartók, Borogyin, Brahms, Debussy, Wagner, Verdi, Donizetti, Mahler (minden szimfóniája), Ravel, Rimszkij-Korszakov, Stravinsky műveiből. Hangversenyeinek zenei palettája ettől még szélesebb.[9][26] 2009-ben létrehozta a Mariinszkij saját lemezkiadóját, így a zenekar saját maga határozhatta meg felvételi repertoárját.[10]

* Listák a 2019 végi állapot szerint.

Hangfelvételek

[szerkesztés]

A táblázatban a Kirov Színház Zenekara szerepel mindaddig, amíg a lemezborítókon is ezt tüntették fel, annak ellenére, hogy az operaházat már 1992-ben Mariinszkijre nevezték vissza.[27]

Év Cím Zenekar Kiadó
1977 Muszorgszkij: Egy kiállítás képei; Éj a kopár hegyen (utóbbi Konsztantyin Szimeonov) Kirov Leningrad Masters
1990 Borogyin: 1. és 2. szimfónia Rotterdami Filharmonikus Zenekar Philips
1991 Prokofjev: Rómeó és Júlia Kirov Philips
1992 Prokofjev: Rómeó és Júlia (áttekintés) Kirov Philips
1992 Muszorgszkij: Hovanscsina Kirov Philips
1992 Mouszorgszkij: Hovanscsina Kirov Decca
1993 Csajkovszkij: Csipkerózsika Kirov Philips
1993 Csajkovszkij: A pikk dáma Kirov Philips
1993 Rachmaninov: 2. zongoraverseny; Études-Tableaux (Jevgenyij Kiszin) Londoni Szimfonikus Zenekar RCA Victor
1993 Prokofjev: Háború és béke Kirov Philips
1993 Csajkovszkij: 1812 nyitány; Borogyin: Polovec táncok Kirov Philips
1994 A halál dalai és táncai (Dmitrij Hvorosztovszkij) Kirov Philips
1994 Csajkovszkij: Csipkerózsika (áttekintés) Kirov Philips
1994 Rachmaninov: 2. szimfónia Kirov Philips
1994 Csajkovszkij: Olasz capriccio Kirov Philips
1994 Csajkovszkij: Olasz capriccio (A Russian Spectacular) Kirov Philips
1995 Russian Spectacular (válogatás) Kirov Philips
1995 Rimszkij-Korszakov: Szadko Kirov Philips
1995 Prokofjev: A tüzes angyal Kirov Philips
1995 Massenet: Hérodiade San Francisco-i Opera Zenekara Sony
1995 Borogyin: Igor herceg Kirov Philips
1995 Szkrjabin: 3. szimfónia Leningrádi Filharmonikus Zenekar Leningrad Masters
1996 Sosztakovics: 8. szimfónia Kirov Philips
1996 Galina Gorcsakova: Verdi- és Csajkovszkij-áriák Kirov Philips
1996 Csajkovszkij: Jolanta Kirov Philips
1996 Massenet: Hérodiade (áttekintés) San Francisco-i Opera Zenekara Sony
1997 Glinka: Ruszlán és Ludmilla Kirov Philips
1997 Verdi: A végzet hatalma Kirov Philips
1997 Rimszkij-Korszakov: A pszkovi lány Kirov Philips
1998 Prokofjev: Rettegett Iván Rotterdami Filharmonikus Zenekar Philips
1998 Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban Kirov Philips
1998 Csajkovszkij: Mazeppa Kirov Philips
1998 Stravinsky: Tűzmadár; Szkrjabin: Prometheus Kirov Philips
1998 Csajkovszkij: A diótörő Kirov Philips
1998 Mouszorgszkij: Borisz Godounov (két teljes változat) Kirov Philips
1999 Csajkovszkij: 5. szimfónia Bécsi Filharmonikusok Philips
1999 Prokofjev: A játékos Kirov Philips
1999 Rimszkij-Korszakov: Legenda a láthatatlan Kityez városáról Kirov Philips
1999 Rimszkij-Korszakov: A halhatatlan Kascsej Kirov Philips
1999 Rimszkij-Korszakov: Cári menyasszony Kirov Philips
2000 Csajkovszkij: 6., „Patetikus” szimfónia; Rómeó és Júlia nyitányfantázia Kirov Philips
2000 Prokofjev: Szemjon Kotko Kirov Philips
2000 Grieg és Chopin: Zongoraversenyek (Jean-Yves Thibaudet) Rotterdami Filharmonikus Zenekar Decca
2001 Prokofjev: A három narancs szerelmese Kirov Philips
2001 Szofija Gubajgyulina: János-passió Szentpétervári Zenekar Hänssler
2001 Stravinsky: Tavaszi áldozat; Szkrjabin: The Poem of Ecstasy Kirov Philips
2002 Kancselij: Styx; Gubajgyulina: Brácsaverseny (Yurij Basmet) Kirov Deutsche Grammophon
2002 Rimszkij-Korszakov: Seherazáde Kirov Philips
2002 Mouszorgszkij: Egy kiállítás képei; Éj a kopár hegyen Bécsi Filharmonikusok Philips
2003 Csajkovszkij, Mjaszkovszkij: Hegedűversenyek (Vagyim Repin) Kirov Philips
2003 Prokofjev: Szkíta szvit; Alekszandr Nyevszkij Kirov Philips
2003 Sosztakovics: 7., „Leningrád” szimfónia Kirov Decca
2003 Verdi: Requiem Kirov Philips
2003 Berlioz: Fantasztikus szimfónia; Kleopátra halála Bécsi Filharmonikusok Philips
2003 Csajkovszkij: 6., „Patetikus” szimfónia; Szkrjabin: Prometheus (DVD Audio) Kirov Philips
2004 Sosztakovics: 5. és 9. szimfónia Kirov Philips
2004 Sosztakovics: 4. szimfónia Kirov Philips
2005 Rachmaninov: 2. zongoraverseny; Paganini-rapszódia (Lang Lang) Kirov Deutsche Grammophon
2005 Sosztakovics: 4–9., „Háború” szimfóniák Kirov Philips/Universal
2005 Csajkovszkij: 4., 5. és 6. szimfónia Bécsi Filharmonikusok Philips
2005 World Orchestra for Peace: Az első tíz év, 1995–2005 (Solti Györggyel) World Orchestra for Peace Philips
2006 Prokofjev minden szimfóniája Londoni Szimfonikus Zenekar Philips
2006 The Art of Valery Gergiev: Maestro Kirov stb. Decca
2006 Homage: The Age of the Diva (Renée Fleming) Mariinszkij Decca
2006 Orosz album (Anna Nyetrebko) Mariinszkij Deutsche Grammophon
2007 Csajkovszkij: Hattyúk tava Mariinszkij Decca
2007 Csajkovszkij: Hattyúk tava (áttekintés) Mariinszkij Decca
2008 Mahler: 1. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2008 Mahler: 3. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2008 Mahler: 6. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2008 Mahler: 7. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2009 Brahms, Korngold: Hegedűversenyek (Nikolaj Znaider) Bécsi Filharmonikusok RCA
2009 Mahler: 8. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
1009 Sosztakovics: Az orr Mariinszkij Mariinsky
2009 Sosztakovics: 1. és 15. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2009 Csajkovszkij: 1812 nyitány; Moszkva kantáta; Szláv induló Mariinszkij Mariinsky
2009 Bartók: A kékszakállú herceg vára (Jelena Zsidkova, Willard White; hibrid SACD] Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2010 Rachmaninov: 3. zongoraverseny; Rapszódia egy Paganini-témára (Gyenyisz Macujev) Mariinszkij Mariinsky
2010 Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára; Prokofjev: Sinfonia concertante (Gautier Capuçon) Mariinszkij EMI/Erato/Virgin
2010 Bach: Hegedűversenyek, BWV1041, BWV1042; Gubajgyulina: Hegedűverseny „In tempus praesens”
(Anne-Sophie Mutter) 		Trondheimi Szólisták,
Londoni Szimfonikus Zenekar 		Deutsche Grammophon
2010 Scsedrin: Az elvarázsolt vándor Mariinszkij Mariinsky
2010 Stravinsky: Oedipus rex; Menyegző Mariinszkij Mariinsky
2010 Wagner: Parsifal Mariinszkij Mariinsky
2010 Sosztakovics: 2. és 11. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2011 Mahler: 5. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2011 Rimszkij-Korszakov 5 operája Mariinszkij Decca
2011 Debussy: A tenger; Játékok Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2011 Sosztakovics: 3. és 10. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2011 Donizetti: Lammermoori Lucia Mariinszkij Mariinsky
2011 Summer Night Concert: Schönbrunn 2011 Bécsi Filharmonikusok Deutsche Grammophon
2011 Liszt: My Piano Hero (Lang Lang) Bécsi Filharmonikusok Sony
2011 Mahler: 9. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2012 Sosztakovics: 1. és 2. zongoraverseny; Scsedrin: 5. zongoraverseny (Gyenyisz Macujev) Mariinszkij Mariinsky
2012 Massenet: Don Quijote Mariinszkij Mariinsky
2012 Mussorgsky: Borisz Godunov Mariinszkij Decca
2012 Rachmaninov: Szimfonikus táncok; Stravinsky: Szimfónia három tételben Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2012 Richard Strauss: Elektra Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2012 Tolibhon Sahidi Londoni Szimfonikus Zenekar Melodiya
2012 Csajkovszkij: 1. zongoraverseny (Danyiil Trifonov) Mariinszkij Mariinsky
2012 Csajkovszkij: 1–3. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2012 Mahler: 1–9. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2012 Sosztakovics: 7., „Leningrád” szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2013 Wagner: A walkür Mariinszkij Mariinsky
2013 Szymanowski: 1–2. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2013 Wagner: A Nibelung gyűrűje Mariinszkij Mariinsky
2013 Szymanowski: 3–4. szimfónia; Stabat Mater Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2013 Brahms: 1–2. szimfónia; Tragikus nyitány; Változatok egy Haydn-témára Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2013 Sosztakovics: 8. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2014 Prokofjev: 3 zongoraverseny; 5. szimfónia (Gyenyisz Macujev) Mariinszkij Mariinsky
2014 Brahms: Német requiem Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2014 Sosztakovics: 4., 5. és 6. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2014 Brahms: 3–4. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2014 Berlioz: Fantasztikus szimfónia; Waverley nyitány Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2014 Borogyin: 1–2. szimfónia; Polovec táncok (Vladimir Ashkenazi) ? Decca/Eloquence
2015 Berlioz: Harold Itáliában; Kleopátra halála Londoni Szimfonikus Zenekar LPO/LSO
2015 Mussorgsky: Egy kiállítás képei; A halál dalai és táncai; Éj a kopár hegyen (Ferruccio Furlanetto) Mariinszkij Mariinsky
2015 Scsedrin: The Left-Hander Mariinszkij Mariinsky
2015 Arif Melikov: A szerelem legendája Moszkvai Rádió Szimfonikus Zenekara Melodiya
2015 Sosztakovics: 9. szimfónia; 1. hegedűverseny (Leonidasz Kavakosz) Mariinszkij Mariinsky
2015 Rachmaninov: 1. zongoraverseny; Scsedrin: 2. zongoraverseny; Stravinsky: Capriccio (Gyenyisz Macujev) Mariinszkij Mariinsky
2015 Rachmaninov: 3. szimfónia; Balakirev: Oroszország Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2015 Szkrjabin: 3. és 4. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2015 Sosztakovics: Csellóversenyek (Gautier Capuçon) Mariinszkij Erato
2016 Prokofjev: 4., 6. és 7. szimfónia; 4. és 5. zongoraverseny (Szergej Babajan) Mariinszkij Mariinsky
2016 Szkrjabin: 1. és 2. szimfónia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2016 Berlioz: Rómeó és Júlia Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2016 Rachmaninov: 1. szimfónia; Balakirev: Tamara Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2016 Stravinsky: Tűzmadár; Bartók: 3. zongoraverseny; Csodálatos mandarin szvit (Yefim Bronfman) Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2016 Csajkovszkij: 4. szimfónia; A diótörő Mariinszkij Mariinsky
2016 Bruckner: 4., „Romantikus” szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2016 Mahler: 2., „Feltámadás” szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2017 Strauss: Don Juan; Hősi élet Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2017 Stravinsky: Petruska; Jeu de cartes Mariinszkij Mariinsky
2017 Mahler: 4. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2017 Rachmaninov: 1. és 3. zongoraverseny; Rapszódia egy Paganini-témára (Gyenyisz Macujev) Mariinszkij Mariinsky
2017 Rachmaninov: 2. zongoraverseny; Prokofjev: 2. zongoraverseny (Gyenyisz Macujev) Mariinszkij Mariinsky
2018 Beltrami: Mathilde (filmzene) Mariinszkij Quartet Records
2018 Rachmaninov: 1–3. szimfónia; Szimfonikus táncok Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2018 Bruckner: 1. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2018 Bruckner: 3. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2018 Sommernachtskonzert (Summer Night Concert) 2018 (Anna Nyetrebko) Bécsi Filharmonikusok Sony
2018 Csajkovszkij: Rokokó változatok Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2018 Sosztakovics: 4. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2018 Stravinsky: Fúvósszimfóniák; Rimszkij-Korszakov: Seherazáde Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2019 Csajkovszkij: 6. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2019 Bruckner: 2. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2019 Bruckner: 8. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2019 Bruckner: 9. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2019 Csajkovszkij: 4. és 5. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2019 Mahler: 8. szimfónia Müncheni Filharmonikusok Münchner Philharmoniker
2020 Rachmaninov: 3. zongoraverseny (Behzod Abdurajmov) Amszterdami Concertgebouw Zenekara RCO

Videofelvételek

[szerkesztés]

A felvételek VHS-re, DVD-re, illetve BluRayre készültek.[27][28]

Év Cím Zenekar Kiadó
1992 Csajkovszkij: A diótörő Kirov balett és zenekar Sony
1993 Muszorgszkij: Borisz Godunov Kirov
1994 Csajkovszkij: A pikk dáma Kirov Philips
1994 Muszorgszkij: Hovanscsina Kirov
1996 Prokofjev: A tüzes angyal Kirov Polygram
1998 Verdi: A végzet hatalma Mariinszkij Arthaus
2003 Borogyin: Igor herceg Kirov Philips
2007 Opera Highlights Volume I (többen) több Arthaus
2007 Rossini: A reimsi utazás Mariinszkij Opus Arte
2007 Csajkovszkij: A diótörő Mariinszkij Decca
2007 Csajkovszkij: Hattyúk tava Mariinszkij balett és zenekar Decca
2007 New Year's Eve in St. Petersburg Mariinszkij balett és zenekar Belair Classiques
2007 New Year's Concert at Mariinsky Theatre Concert Hall, St. Petersburg Mariinszkij Belair Classiques
2008 Csajkovszkij: Anyegin Metropolitan Decca
2009 Berlioz: Benvenuto Cellini Bécsi Filharmonikusok Naxos
2010 Muszorgszkij: Borisz Godunov Kirov Philips
2010 You Cannot Start Without Me: Valery Gergiev – Maestro Több zkr Bel Air
2010 Parsifal – The Search for the Grail Mariinszkij Tony Palmer Films
2010 Brahms: Német requiem Rotterdami Filharmonikus Zenekar BIS
2011 Csajkovszkij: 4., 5. és 6. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2011 Berlioz: A trójaiak Orquestra de la Comunitat Valenciana C Major Entertainment
2011 Mahler: 4. és 5. szimfónia World Orchestra for Peace C Major Entertainment
2011 Valery Gergiev at the Abu Dhabi Festival World Orchestra for Peace C Major Entertainment
2012 Salzburg Festival 2012: Opening Concert Bécsi Filharmonikusok EuroArts
2012 Csajkovszkij: A diótörő Mariinszkij balett és zenekar Warner Classics
2013 Solti Centenary Concert World Orchestra for Peace ArtHaus Musik
2014 Proms: The UNESCO Concert Peace World Orchestra for Peace C Major Entertainment
2014 Prokofjev: Rómeó és Júlia Mariinszkij balett és zenekar Mariinsky
2015 Ravel: Daphnis et Chloé Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2015 The Searchers of the Grail Kirov Arthaus
2015 Sosztakovics összes szimfóniája és versenyműve Mariinszkij ArtHaus
2015 Prokofjev: Hamupipőke Mariinszkij balett és zenekar Mariinsky
2015 Gala Mariinsky II Mariinszkij ArtHaus Musik
2016 Sosztakovics: A „Háború” szimfóniák Kirov EuroArts
2016 Stravinsky: Tavaszi áldozat; Tűzmadár Mariinszkij Bel Air
2016 Live from the 2016 BBC Proms at the Royal Albert Hall (Behzod Abdurajmov, Alekszej Petrenko) Müncheni Filharmonikusok Naxos
2017 Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas Mariinszkij Mariinsky
2017 Rimszkij-Korszakov: Mese Szaltán cárról Mariinszkij Mariinsky
2018 Sommernachtskonzert (Summer Night Concert) 2018 Bécsi Filharmonikusok Sony
2018 Prokofjev összes szimfóniája és versenyműve Mariinszkij Arthaus
2018 Gergiev At the Proms Müncheni Filharmonikusok Naxos
Verdi: Attila Mariinszkij Mariinsky
A Tribute to Krzysztof Penderecki (+Charles Dutoit, Krzysztof Urbański) ? Accentus
Scsedrin: The Left-Hander Mariinszkij Mariinsky
In Rehearsal & Performance, Vol. 2 (többen) több EuroArts
Nobuyuki Tsujii at White Nights Mariinszkij EuroArts
Strauss: Az árnyék nélküli asszony Mariinszkij Mariinsky
Stravinsky: Tűzmadár Mariinszkij Euroarts
Prokofjev: Szemjon Kotko Mariinszkij Mariinsky
Prokofjev: A játékos Mariinszkij Mariinsky
Prokofjev: Háború és béke Mariinszkij ArtHaus Musik

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Davos 2014 Participant List
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ a b c d e f g O’Mahony
  8. ↑ a b c d München
  9. ↑ a b c d e f Cosmopolis
  10. ↑ a b c d e f g h i j Lenta
  11. ↑ a b c Duchen
  12. ↑ Palmyra
  13. ↑ Валерий Гергиев назначен на пост директора Большого театра вместо Владимира Урина (bbc.com/russian, 2023-12-02. Hozzáférés: 2023-12-02)
  14. ↑ Alekszej Navalnij: Дирижёр путинской войны. youtube (oroszul) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  15. ↑ Anna Tarassova: The Maestro’s ATM: Alexei Navalny’s team investigates the finances of Valery Gergiev. van-magazine.com (angolul) (2022. április 14.) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  16. ↑ Elisabetta Andreis: Valery Gergiev, il tesoro immobiliare a Milano e l’eredità Ceschina: il maestro russo ha 20 palazzi sul mercato. milano.corriere.it. (olaszul) Corriera De Serra (2021) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  17. ↑ ntv
  18. ↑ Alex Ross: Imperious: The problem with Valery Gergiev. newyorker.com (angolul) (2013. október 28.) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  19. ↑ Mark Brown: Valery Gergiev concert picketed by gay rights supporters. theguardian.com. (angolul) The Guardian (2013. október 7.) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  20. ↑ afp/BaM: Auch Stars wie Valery Gergiev schwören Putin Treue. Die Welt Online, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
  21. ↑ Christine Lemke-Matwey: Dirigent Valery Gergiev. Putins Liebling. In: Die Zeit. Nr. 20/2014.
  22. ↑ csm
  23. ↑ Hernández, Javier C.. „Valery Gergiev, a Putin Ally, Fired as Chief Conductor in Munich”, The New York Times, 2022. március 1. (Hozzáférés: 2022. március 1.) (amerikai angol nyelvű) 
  24. ↑ Гергиев отстранен от должности главного дирижера Мюнхенского оркестра. EurAsia Daily. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  25. ↑ Munich Philharmonic sacks conductor Valery Gergiev over failure to denounce Putin. The Guardian, 2022. március 1. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  26. ↑ Mariinsky
  27. ↑ a b Allmusic
  28. ↑ Presto

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Valerij_Abiszalovics_Gergijev&oldid=27167541”