Ugrás a tartalomhoz

Vah

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vah
Közigazgatás
OrszágokOroszország
Földrajzi adatok
Hossz964 km
Vízhozam504 m³/s
Vízgyűjtő terület76 700 km²
ForrásNyugat-Szibériai-alföld
é. sz. 61° 18′ 13″, k. h. 85° 41′ 25″61.303611°N 85.690278°E
TorkolatOb
é. sz. 60° 48′ 56″, k. h. 76° 47′ 22″60.815556°N 76.789444°E
Elhelyezkedése
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Vah (oroszul: Вах) folyó Nyugat-Szibériában, Oroszország Hanti- és Manysiföldön. Az Ob északi, jobb oldali mellékfolyója.

Földrajz

[szerkesztés]

Hossza: 964 km; vízgyűjtő területe: 76 700 km²; évi közepes vízhozama: 504 m³/s (665 m³/s?).

Forrása az Ob, a Jenyiszej és a Taz folyók vízválasztóján található. Innen kezdetben északnyugatra, majd délnyugat – nyugat felé halad és Nyizsnyevartovszk várostól 10 km-re ömlik az Obba. A Nyugat-szibériai-alföld lapos középső területén, nagyobb részt elmocsarasodott tajgán folyik keresztül, medencéjében sok a nagy kiterjedésű mocsár és az eltőzegesedett tó.

Medre rendkívül kanyargós. Folyása lassú, a folyó teljes esése a közel 1000 km-es hosszához képest nagyon kicsi, csupán 125 m.[1]

November elejétől április végéig befagy. Magasvíz idején az Ob vize visszafelé folyik a Vah medrébe, ilyenkor szélesen elterülő völgye teljesen víz alá kerül.

Larjak településtől a torkolatig, 453 km-en át hajózható.

Mellékfolyói

[szerkesztés]
  • Balról a Nagy Mektigjegan
  • Jobbról a Kulinyigol, a Szabun, a Kolikjegan.

A Vah völgyében először 1962-ben bukkantak földgázmezőre. Később a medencéjében található Szamotlor-tónál Oroszország egyik legnagyobb kőolajlelőhelyét tárták föl, kitermelése napjainkban is nagy ütemben folyik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Székely András. Szovjetunió, I. kötet. Budapest: Gondolat Kiadó, 145. oldal. o. (1978). ISBN 9632803035 

Források

[szerkesztés]