Ugrás a tartalomhoz

Utrera

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Utrera egy Spanyolországban található város, az Andalúziai autonóm közösség tizedik legnagyobb települése, Sevilla tartományban. A város a La Campiña mezőgazdasági régióhoz tartozik, 51 145 lakossal rendelkezik (INE 2021).[1]

A település központja 2002-ben a spanyol kulturális örökség emlékhelyévé (Bien de Interés Cultural) nyilvánították. A város a flamenco egyik történelmi bölcsőjeként tartják számon, és a harci bika (toro bravo) eredete szempontjából is hivatkozási pont, mivel a településen több híres szarvasmarhatelep található.[2] Említésre méltó még a város lótenyésztése, amely rangos helyi ménesek biztosítanak.[3]

Utrera
Utrera címere
Utrera címere
Utrera zászlaja
Utrera zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségAndalúzia
TartománySevilla
Rangspanyol község
SzékhelyUtrera
PolgármesterFrancisco Jiménez Morales
Irányítószám41710
Népesség
Teljes népesség51 718 fő (2023)[4]
Népsűrűség75,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság49 m
Terület684,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 10′ 57″, ny. h. 5° 46′ 54″37.182465°N 5.781751°WKoordináták: é. sz. 37° 10′ 57″, ny. h. 5° 46′ 54″37.182465°N 5.781751°W
Utrera weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Utrera témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajzi elhelyezkedés

[szerkesztés]

A város átlagos tengerszint feletti magassága 49 méter, területe 651,24 km². Utrera Alcalá de Guadaíra, Los Palacios y Villafranca, Los Molares, Arahal, El Coronil, Las Cabezas de San Juan, La Puebla del Río, Dos Hermanas, Villamartín és Espera községekkel határos. A város teljesen körülveszi El Palmar de Troya települést.

Domborzata változatos, a tartomány délkeleti vidékének dombságai, valamint a környék egyetlen meghatározó folyója a Guadalquivir alsó folyásának morfológiája a meghatározó. A település északi és keleti területinek nagy részét síkságok teszik ki. A várost, annak központját is érintve átszeli a Calzas Anchas patak keletről nyugatra, ami víztakarékossági okból már a föld alatt folyik.

Éghajlata

[szerkesztés]

Az év nagy részét tiszta égbolt jellemzi, a napsütéses órák száma magas. A terület éghajlata szubtrópusi mediterrán - a szubhumid mezotermikus éghajlathoz is sorolható -, amelyre a forró, száraz nyarak és enyhe, csapadékos telek jellemezők. A száraz nyári időszak több mint négy hónapig tart. Az éves csapadékmennyiség 41 százaléka ősszel esik.[5]

A terület éves átlaghőmérséklete 17,5 °C. Az abszolút maximális hőmérséklet átlagosan 41,9 °C, a legmelegebb hónap a július, ekkor az átlaghőmérséklet 41,2 °C. Január az év leghidegebb hónapja, az átlagos abszolút minimumhőmérséklet 0,8 °C.[6]

Januárban és februárban az uralkodó széljárás északkeleti irányú. Az év többi részében az uralkodó szelek délnyugati irányból fújnak, különösen május és augusztus között.[6]

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
45 862
46 774
48 222
50 665
51 630
52 437
52 674
50 728
51 145
51 718
2001200420062009201120142016201920212023
Adatok: Wikidata

A népesség alakulásának története

[szerkesztés]

Utrerában a 13. században jelentős muszlim és zsidó kolónia telepedett le. Miután III. Ferdinánd meghódította az országot, a területen élő muszlim családok közül sokan mudejarokként maradhattak, akik főként a mezőgazdaságban és egyéb kézműves szakmákban dolgoztak. A cigánytelepek a 15. század óta ismertek a településen (utrai roma közösség), mára azonban teljesen integrálódtak a spanyol társadalomba.[7]

A 17. században a pestis járvány kitörésével a lakosság drasztikusan csökkenni kezdett, ami közel egy évszázadon át tartott. Utrerát többször kellett újra betelepíteni, utoljára erre III. Károly uralkodása alatt, 1759 és 1788 között került sor.

A 20. században a város lakossága a tartomány többi mezőgazdasági településéhez hasonlóan alakult. A spanyol polgárháború alatt a katonaköteles korú férfiak körében bekövetkezett népességcsökkenés jelentős eltérést okozott a nemek szerinti megoszlásban. 1960-as évekig lassú ütemben nőtt a város népessége, ezt követően a kivándorlás és a születési ráta csökkenése azonban a népesség számának erőteljes csökkenése követte. Az 1980-as évektől kezdve a kivándorlás mértékének csökkenésével a város lakosságának száma stagnáló, a utóbbi években pedig a népesség fokozatos növekedése jellemzi.[8]

Külföldi lakosság

[szerkesztés]

A 2008-as népszámlálás során regisztrált 50 098 főből 1113 fő volt külföldi állampolgárságú. A városban regisztrált bevándorlók minden kontinensről megtalálhatók. Számuk szerint a románok (166), a marokkóiak (130), a lengyelek (70), az ecuadoriak (64) és a bolíviaiak (64) a legnépesebb kolóniák.[9]

Gazdaság

[szerkesztés]

Utrera városa korábban fontos közlekedési és vasúti csomópont volt Sevilla, Cádiz és Malaga városai között. Ennek köszönhetően a város jelentős számú állandó munkahelyet tartott fenn a vasúti ágazatban. A vasútvonal átalakítását követően a csomópont a közeli Dos Hermanas városba került.[10]

A település gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül. Jelentős olajfaültetvényekkel rendelkezik, itt termesztik a gordal nevű Spanyolország szerte kedvelt asztali olajfajtát, amelyet ősszel kézzel szüretelnek. A település területe mintegy 65 174 hektár, amelyből a 2019-es adatok szerint 5904 hektáron szántóföldi növényeket, 1459 hektáron pedig fás szárú növényeket termesztenek. Emellett napraforgó-, gabona-, hüvelyes-, gumós-, zöldség-, citrusfélék, gyapot- és cukorrépa-termelés is folyik.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Instituto Nacional de Estadística. (Hozzáférés: 2022. január 25.)
  2. Web Oficial del Ayuntamiento de Utrera - Cultura y Turismo en Utrera. (Hozzáférés: 2009. május 28.)[halott link]
  3. Web Oficial del Ayuntamiento de Utrera - Economía. [2010. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
  4. Municipal Register of Spain of 2023
  5. Utrera - Situación geográfica'. (Hozzáférés: 2009. június 2.)
  6. a b Web Oficial del Ayuntamiento de Utrera - Geografía. [2010. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
  7. Web Oficial del Ayuntamiento de Utrera - Población. [2010. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  8. Web Oficial del Ayuntamiento de Utrera - Población. [2010. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 2.)
  9. Población por sexo, municipios y nacionalidad (principales nacionalidades) (2008) Utrera. (Hozzáférés: 2009. szeptember 12.)
  10. Utrera - Datos socio-económicos'. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  11. Web Oficial del Ayuntamiento de Utrera - Economía. [2010. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)

További információk

[szerkesztés]