Ugrás a tartalomhoz

Toyota Prius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toyota Prius
Gyártási adatok
GyártóToyota
Darabszám10 750 000[forrás?]
Gyártás helyeJapán
Gyártás éve1997–napjainkig
ModellvariánsokSzedán és ferde hátú
Kategória
  • hybrid electric vehicle
  • kiskategóriás autó
  • kompakt autó
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz4275-4600 mm
Szélesség1695-1780 mm
Magasság1420-1490 mm
Tömeg1240-1480 kg
Tengelytáv2550-2750 mm
Üzemanyagtartály45-50 l
Teljesítmény
Motorvillanymotor, belső égésű motor
Váltóe-CVT
Teljesítmény70-98 kW (95-134 LE)
Gyorsulás0-100: 10-11 másodperc
Max. sebesség170-180 km/h

Kapcsolódó modellek
Toyota Prius+, Toyota Prius Plug-in Hybrid
Toyota Prius weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toyota Prius témájú médiaállományokat.

A Toyota Prius[1] egy hibrid hajtású személyautó, amelyet a japán Toyota Motor Corporation gyárt 1997 óta. Összesen 4 generációja van. Ez az egyik első ilyen sorozatgyártású személygépkocsi.[2] A United States Environmental Protection Agency (EPA) szerint 2007-ben a Toyota Prius volt a leginkább üzemanyag-takarékos autó az Amerikai Egyesült Államokban.[3]

Története

[szerkesztés]

1997-ben Japánban adták el az első Prius járművet, amelyet a Toyota Motor Corporation készített. 2001 körül terjedt el jobban a világban, 2003-ra közel 160 000 darab készült a típusból. 1997–98-ban lett az Év autója Japánban, 2004-ben lett az Év autója Észak-Amerikában, a következő évben pedig az Év autója Európában kitüntetést nyerte el.[4][5]

2013 júniusának végéig az autóból világszerte több mint 3 000 000 darabot értékesítettek.[6]

Működése

[szerkesztés]
A második generációs Priust egy magához képest modern érintőképernyővel szerelték fel

Induláskor a villanymotor nagy nyomatékkal hajtja az autót néhány méteren át, 40 km/h-s sebességig. Azután egyenletes, közepes fordulaton beindul a belső égésű motor, de nincs zúgás és erős zaj. Fékezésnél, amikor megállunk a forgalomban, leáll a másfél literes benzinmotor, és nem indul újra addig, amíg újra fel nem gyorsul az autó. Induláskor újra a csendes elektromos motor veszi át a meghajtást, amely indítási energiáját részben a lejtmenetből és a fékezésből visszanyert akkumulátortöltésből kapja. Kisebb üzemanyagtartályát csupán 1000 kilométerenként kell újratölteni. A hibrid kategóriában ez a megoldás bocsátja ki a legkevesebb szén-dioxidot.

Akkumulátorok

[szerkesztés]
A második generációs Prius akkumulátora

Két akkumulátorral szerelik az autótː egy nagyfeszültség (HV), ún. meghajtó akkuval és egy 12 voltos, kisfeszültségűvel (LV). A tölthető HV-akku mechanikusan elválasztva, 38 modulból álló, 273,6 voltos feszültségű, 6,5 Ah kapacitású és 53,3 kg tömegű, japán Panasonic gyártmányú nikkel-metál-hidrid akkumulátor (NiMH).[7] Élettartama megnövelése érdekében csak teljes kapacitása 40–60%-ára tanácsos feltölteni, hogy maradjon hely a fékezési energia-visszatáplálásnak. Minden telep 10–15 kg lantánt, és minden Prius-villanymotor 1 kg neodímiumot tartalmaz; így elmondható, hogy a termék a ritkaföldfémek legnagyobb felhasználója a világon.[8] Az LV akkumulátor elengedhetetlen az indításhoz, mivel az biztosítja a számítógép áramellátását.

A második generációs Priusnak 1,310 kWh-s, 28-modulos meghajtó akkumulátora van. Minden modul hat db, sorbakapcsolt, egyenként 1,2 V-os, 6,5 Ah-s Prismatic NiMH cellából áll, 7,2 V-on, 46 Wh/kg-os energiasűrűséggel és 1,3 kW/kg-os kimenő teljesítménnyel.[9] Minden modul beépített töltésvezérlőt és relét tartalmaz. Belőlük 28-at sorbakapcsolva kapjuk a 201,6 V; 6,5 Ah-s meghajtótelepet, amelyet energiatároló rendszernek is neveznek. A számítógép által felügyelt töltésvezérlő az akkumulátor töltését 38% és 82% között tartja, átlagosan 60% körül. Kevés töltési ciklus esetén a telepnek csak kis nettó tárolókapacitása (kb. 400 Wh) hasznosul a hibrid meghajtórendszerben és drámaian növelhető az élettartama a hőelvezetéssel. Az aktív hűtést ventilátorral, míg a passzív hőelvezetést a fémház kiképzésével oldják meg.

Az akkumulátortelep életciklusa

[szerkesztés]

Amikor a Prius már tíz éve kapható volt az amerikai piacon, 2011 februárjában a Fogyasztói Jelentések megvizsgálták az akkumulátortelep élettartamát és cseréje költségeit. A magazin egy 2002-es Toyota Priust vizsgált 200 000 mérföldes futásteljesítmény után, és összehasonlította annak eredményeit egy 2001-es Prius 2000 mérföldes futás után, a cég által tíz évvel korábban elvégzett teszt eredményeivel. Az összehasonlítás csak egy kis különbséget mutatott ki az üzemanyag-felhasználás és a gyorsulás tekintetében. A 2001-es modell 5,79 l/100km, míg a 2002-es nagy futásteljesítmény után 5,82 l/100km értéket mutatott. A vizsgálat megállapította, hogy az akkumulátor hatásfoka nem csökkent hosszú használat után sem.[10] Az elsőgenerációs akkutelep cseréje Toyota-forgalmazónál 2200 és 2600 amerikai dollárért, de autóbontóban már 500 dollárért is megejthető.[10][11]

A HVAC légkondicionáló

[szerkesztés]

A HVAC-rendszerű autóklíma indukciós motort használ a zárt rendszerű görgős kompresszor meghajtására, amelyet általában nem alkalmaznak az autóiparban. A görgős kompresszor használata növeli a rendszer hatékonyságát, az rugalmasabbá válik, így a klímaberendezés működni fog akkor is, ha a motor ki van kapcsolva. Mivel a hűtőközeggel együtt alkalmazott olaj a nagyfeszültségű motoros tekercsek körül is folyik, a folyadéknak elektromosan szigetelőnek kell lennie, hogy elkerülje a villamos áram áthúzását a rendszer fémes részeihez. Ezért a Toyota megszabja a betöltendő POE-olaj típusát (ND11).[12][13] A rendszert nem lehet a gépkocsikhoz általában használt berendezésekkel ellátni, amelyek tipikusan PAG-(ásvány)olajat használnak, mivel a berendezés szennyezné az ND11-olajat PAG-olajjal. A SAE J2843 szabvány szerint a karbantartási berendezésekből származó olajnak kevesebb mint 0,1% PAG-ot szabad tartalmaznia a töltés során. Egy százaléknyi PAG-olaj kb. tízszeres elektromos ellenálláscsökkenést eredményezhet.[14]

Generációi

[szerkesztés]

XW10 (1997–2003)

[szerkesztés]

Az XW10 az első generáció. A gyár 1997-től 2003-ig készítette a modelleket.

NHW10 (1997–2000)
Toyota Prius 19972000
Az NHW10 az első fázis. A gyár 1997-től 2000-ig készítette a modelleket.
NHW11 (2000–2003)
Toyota Prius 20002003
Az NHW11 a második fázis. A gyár 2000-től 2003-ig készítette a modelleket.

XW20 (2003–2009)

[szerkesztés]
Toyota Prius 20032009

Az XW20 a második generáció. A gyár 2003-től 2009-ig készítette a modelleket.[15]

XW30 (2009–2015)

[szerkesztés]
Toyota Prius 20092015

Az XW30 a harmadik generáció. A gyár 2009-től 2015-ig készítette a modelleket.[16]

XW50 (2015–2022)

[szerkesztés]

Az XW50 a negyedik generáció. A gyár 2015-től készíti a modelleket.[17]

Pre-Facelift (2015–2018)
Toyota Prius 20152018
Az első fázis. A gyár 2015-től 2018-ig készítette a modelleket.
2018 XW50 Facelift (2018-2022)
Toyota Prius 20182022
A második fázis. A gyár 2018-tól készíti a modelleket.

XW60 (2022-től)

[szerkesztés]
Toyota Prius 2022-től

Az XW60 az ötödik generációs Toyota Prius, melyet 2022. november 16-án mutattak be.[18] Európában a kiszállítások 2023 első negyedévében kezdődtek.[19] Európában csak plug-in hibrid hajtással elérhető,[20] mely 2,0 literes M20A-FXS motort, villanymotort és lítium-ion akkumulátorokat ötvözve 164 kW összteljesítményt nyújt.[21]


További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az új PRIUS ami MENŐ! (magyar nyelven). youtube.com, 2022. november 24.
  2. Toyota - Prius I (NHW10) - 1.5 16V (58 Hp) - Technical specifications, Fuel economy (consumption) (angol nyelven). www.auto-data.net. (Hozzáférés: 2018. október 17.)
  3. 2007-08-20
  4. A Prius története (magyarul)
  5. Nem kérdés, hogy melyik a jobb – de milyenek egymás mellett
  6. Worldwide Prius sales top 3-million mark; Prius family sales at 3.4 million – greencarcongress.com, 2013. július 3. (angolul)
  7. Toyota Prius II Battery Pack. The Clean Green Car Company. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 30.)
  8. Gorman, Steve. „As hybrid cars gobble rare metals, shortage looms”, 2009. augusztus 31.. [2011. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. április 17.) 
  9. Battery Module NP2. Primearth EV Energy Co., Ltd.. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
  10. a b Fisher, Jake. „The 200,000-mile question: How does the Toyota Prius hold up?”, Consumer Reports, 2011. február 16.. [2011. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. február 26.) 
  11. Failure analysis of some Toyota Prius battery packs and potential for recovery. Waikato University Research Commons. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. Van Batenburg, Craig: Hybrid A/C Repair. ToolingUp, 2009. április 1. (Hozzáférés: 2009. április 1.)
  13. Safety Data Sheet – ND-11 A/C Compressor Oil POE Type. Mopar, 2015. június 12. [2017. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  14. Mavrigian, Mike: Hybrid vehicle air conditioning service. Auto Service Professional, 2013. április 10. [2014. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  15. Toyota Prius XW20 (magyarul)
  16. Toyota Prius XW30 (magyarul)
  17. Toyota Prius XW50 (magyarul)
  18. Toyota Global (2022-11-16). "World Premiere of All-New Prius in Japan". Sajtóközlemény.
  19. 2023 Toyota Prius Unveiled In Europe As A Plug-In Hybrid Only. InsideEVs
  20. 2023 Toyota Prius Coming To Europe Solely As A 220 HP PHEV. Carscoops , 2022. november 16.
  21. 2023 Toyota Prius Makes The Iconic Plug-In Hybrid Better In All Areas. Carscoops , 2022. november 16.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Toyota Prius című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]