Ugrás a tartalomhoz

Tormafalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tormafalu (Krensdorf)
Tormafalu címere
Tormafalu címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNagymartoni járás
Alapítás éve1367
PolgármesterKarl Izmenyi (ÖVP)
Irányítószám7031
Körzethívószám02626
Forgalmi rendszámMA
Népesség
Teljes népesség642 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület7,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 16° 24′ 51″47.786111°N 16.414167°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 16° 24′ 51″47.786111°N 16.414167°E
Tormafalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormafalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Emléktábla a templom falán

Tormafalu (németül: Krensdorf, horvátul: Kreništof) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kismartontól 17 km-re délnyugatra, a Lajta és a Rozália-hegység között fekszik fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a 14. században bukkan fel az írásos forrásokban. 1367-ben "Poss. Hereyngh al. nom. Keresdorff", 1433-ban "Cweynsthorf. Fundus eurie wlgo Tkormaskeer", 1435-ben "Poss. Thormaskeer", másutt "Poss. Hereen al. nom. Krenesdorff" alakban szerepel a korabeli okiratokban.[2]

1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után részben horvátokkal telepítették be, akik később fokozatosan elnémetesedtek. Lakói a reformáció hatására 1580-ban evangélikusok lettek 1683-ban bécsi hadjárata során a török újra elpusztította. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.

Vályi András szerint " TORMAFALU. Krensdorf. Horvát, és német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hiermnek szomszédságában, Sopronhoz pedig 2 2/8 mértföldnyire; határja inkább térséges, mint hegyes, 2 nyomásbéli, rozsot, árpát, és zabot terem, szőleje középszerű, erdeje tsekély."[3]

Fényes Elek szerint " Tormafalu, németül Krensdorf, német falu, Sopron vmegyében, a német-ujhelyi országutban, Sopronhoz 2 1/2 mfld, 850 kath. lak., paroch. templommal. Határa termékeny; s van 1030 4/8 hold szántófölde, 139 4/8 h. rétje, 692 4/8 kapa szőlőhegye, kevés erdeje, vizimalma és vendégfogadója, s 43 2/8 urbéri telke. Gyümölcse nem sok; bora savanyu. Birja h. Eszterházy."[4]

1910-ben 889, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Selegd felé eső határában 11–12. századi kis méretű földvár, ún. „motte” maradványai találhatók.
  • Szent Zsigmond tiszteletére szentelt plébániatemploma.
  • Szentháromság-oszlop
  • Szent Sebestyén-oszlop
  • Szent János-oszlop

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.