Torgyán József
Torgyán József | |
2016-ban | |
Magyarország földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere | |
Hivatali idő 1998. július 8. – 2001. február 15. | |
Előd | Nagy Frigyes |
Utód | Boros Imre |
Született | 1932. november 16.[1] Mátészalka |
Elhunyt | 2017. január 22. (84 évesen)[2] Budapest[3] |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
Házastársa | Cseh Mária (1959–2017) |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Halál oka | szívelégtelenség |
Vallás | görögkatolikus[4] |
Torgyán József aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Torgyán József témájú médiaállományokat. |
Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. – Budapest, 2017. január 22.) magyar politikus és ügyvéd. 1990–2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A rendszerváltás utáni évtized politikájának emblematikus alakja.
Élete
[szerkesztés]Fiatalkora, tanulmányai
[szerkesztés]Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos és Papp Erzsébet óvónő első gyermekeként látta meg a napvilágot 1932. november 16-án, Mátészalkán. Anyai ágon beregsziklási görögkatolikus papi családból, míg apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Testvérei közül Eliz gyermekkorában elhunyt, Sándor osztályvezető belgyógyász főorvos, míg Mária hegedűtanár lett Németországban.
1936-ban a család Budapestre költözött. A középiskolát az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte, de az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le, amivel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte. 1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába.
Tanulmányai alatt szinte minden pályázatot megnyert, amit lehetett, egy éven át az Állam- és Jogelméleti Tudományos Diáktársaság elnöke, majd három éven át a Nemzetközi Közjogi Tudományos Diáktársaság elnöke volt, már hallgatóként gyakorlatokat vezetett a nemzetközi jogi tanszéken. Tanulmányai befejeztével lehetősége lett volna a Külügyi Akadémián való továbbtanulásra, ha belép a Magyar Dolgozók Pártjába. Mivel ezt visszautasította, segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban.
A forradalomtól a rendszerváltozásig
[szerkesztés]Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából, s e döntés ellen nem fellebbezhetett. Az Antall József által a kisgazda vezetőknek átadott dokumentumok szerint kezdő jogászként (bírói jegyzőként) részt vett az 1956-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában.[5]
Kamarai kizárása után néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.
1959-ben házasodtak össze Cseh Máriával, a Pécsi Nemzeti Színház operettszínésznőjével, egy gyermekük született, Attila, aki szintén ügyvéd.
Politikai szerepvállalása
[szerkesztés]Kisgazdapárti kötődését nagy mértékben befolyásolta személyes jóbarátja, Arany Bálint, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Magyar Közösség vezetője, akinek évtizedeken át családi ügyvédje is volt. 1988-ban bekapcsolódott a FKGP újjászervezésébe, 1990 áprilisától decemberig a párt főügyésze és budapesti szervezetének elnöke volt.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választás második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. sz. választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett ugyan, de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott az Országgyűlésbe. Előbb az alakuló kisgazda frakció, majd 1991-ben a párt elnökévé választották.
1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit, leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták, aminek alkotmányos alapjait az 1867-es Földművelés-és Vidékigazgatási törvényben találták meg.
1992 augusztusában az Antikommunista Világliga (ma Világliga a Szabadságért és Demokráciáért) elnökévé választották, mely tisztséget 1993. október 23-áig töltötte be.
1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt. Szókimondó stílusáért számos kritika érte, ugyanakkor a viták mellett jó személyes viszonyt ápolt politikai ellenfeleivel, többek között Horn Gyulával is, bár később a volt miniszterelnök temetésén nem vett részt.[6]
A Független Kisgazdapárt 1990-ben 44 (11,4%), 1994-ben 26 (6,74%), 1998-ban 48 mandátumot (12,44%) szerzett az országgyűlési választásokon, ebből két alkalommal (1990–1992 között az MDF-fel, míg 1998–2002 között a Fidesszel) lépett kormánykoalícióra, így 1998 és 2001 között Torgyán József mint földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tevékenykedett.
Amikor az FTC súlyos anyagi válságba került, több százmillió forintos állami támogatást utalt ki a klub részére, amiért rengeteg kritika érte.
Hosszabb szünet után visszatért a politikai életbe, és 2006 szeptemberében új pártot alapított Magyar Megújulás Mozgalom néven.[7]
A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a „Torgyán–Kisgazda–Koalíció” nevű formáció jelölésében vett részt Csongrád 4. választókerületében,[8] ahol 2,71%-ot ért el.[9]
2016 decemberében szívproblémák miatt kórházi ellátásra szorult, majd 2017. január 22-én otthonában hunyt el.[10] 2017. február 14-én a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
2020 februárjában emléktáblát avattak néhai lakhelyén, Budapesten a Méra utcában.[11]
Sportvezetőként
[szerkesztés]Torgyán József 1999 és 2001 között a Ferencvárosi TC elnöke volt.[12]
Könyvei
[szerkesztés]- Pancser-puccs, avagy Fegyveres támadás a Kisgazdapárt székháza ellen. 1992. június 11-én; szöveg Torgyán József, közrem. FKGP Sajtóosztálya, szerk. Keserű József; Árpád Vezér, Budapest, 1992 (Kisgazda füzetek)
- Szemben az árral. Parlamenti felszólalások. 1994. június 28.–december 27.; Vetés, Bp., 1995
- A magyarság sorskérdései. Elhangzott Vasszécsényben, 1996. augusztus 29-én, a Független Kisgazdapárt háromnapos kibővített politikai tanácskozásán; FKGP, Budapest, 1996
- Kormánybúcsúztató; FKGP, Budapest, 1996
- Országunk csak egy van. Parlamenti felszólalások; Liber Politicus, Bp., 1998 (Liber politicus)
- Napirend előtt, a nép előtt; Kisgazda Jövő Alapítvány, Budapest, 2002
- Választási trükkök és titkok 2006. Ki nyeri meg a választásokat, és mi lesz utána?; Masszi, Budapest, 2005
- Antalltól Orbánig; Magyar Könyvklub, Budapest, 2005
- Kereszténység az ezer vallás világában. Nagy valláskönyv; szerzői, Budapest, 2006
- Humor a házban. Humoros történetek a politika világából; szerzői, Budapest, 2008
- Száll a Turul Fészkére. Visszaemlékezéseim; Arany Korona Alapítvány, Budapest, 2016 ISBN 9789631239683
Videófelvételek
[szerkesztés]- Torgyán Józsefre emlékezünk (1932-2017) ATV – Youtube.com, Közzététel: 2017. január 30.
- Beszélgetés Torgyán Józseffel 1. rész. Cs. Szabó Béla szerkesztő-riporter és Neszveda Péter Kristály Média és Film – Youtube.com, Közzététel: 2023. január 12.
- Beszélgetés Torgyán Józseffel 2. rész. Cs. Szabó Béla szerkesztő-riporter és Neszveda Péter Kristály Média és Film – Youtube.com, Közzététel: 2023. január 23.
- FRIDERIKUSZ SHOW: Torgyán József, volt kisgazda politikus és felesége, Cseh Mária, 1992./F.A. 202. – Youtube.com, Közzététel: 2023. szeptember 27.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ József Torgyán, https://historygreatest.com/jozsef-torgyan-hungarian-politician-died-at-84
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2023. május 8.)
- ↑ Torgyán József újra nősül. blikk.hu, 2009. február 11.
- ↑ Origo: Torgyán 10 éve a magyar politikában. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ Torgyán 1 forintért venné vissza Kárpátalját (magyar nyelven). 888.hu. (Hozzáférés: 2019. június 6.)
- ↑ Torgyán József visszatér, Index.hu, 2006. szeptember 15.
- ↑ 2010 évi Országgyűlési választási program – szövetség a Megújuló Magyarországért Torgyán – Kisgazda – Koalíció (TKK). Torgyán József weboldala - torgyanjozsef.hu. [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Torgyán és a kertjét árammal védő gazda is lebőgött. origo.hu, 2010. április 12. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
- ↑ Koncz Tamás: Meghalt Torgyán József. origo.hu, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
- ↑ Felavatták Torgyán József budapesti emléktábláját (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- ↑ FTC: elhunyt Torgyán József, a klub korábbi elnöke. nemzetisport.hu, 2017. január 22. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
További információk
[szerkesztés]- Rövid életrajz
- Választás.hu
- Az 'Antalltól Orbánig' rövid bemutatása
- 1991: az FKGP társelnökévé választják Torgyán doktort, Index, 2008. április 26.
- Torgyán József interjú – Torgyán-Kisgazda-Koalíció, Magyarpartok, 2010. február 9.
- Torgyán; szerk. Tarján Miklós; Danube Budapest Rt., Budapest, 1991
- Ómolnár Miklós: Torgyán a kapuk előtt; Héttorony, Budapest, 1992
- Maczó Ágnes: Isten, haza, Torgyán család; Inter Leones, Bp., 1999
- Benkő Péter: A Független Kisgazdapárt, 1988–2000; Villányi Úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, Budapest, 2000
- Liebmann Katalin: A Nagy Szerszám. Patakvér a Belgrád rakparton. Kis politikai pornográfia; Filius Bt.–Gulliver, Budapest, 2001
- Molnár Róbert: Az elnök embere voltam; Totem, Budapest, 2001
- Virágh Ferenc: A magyarok elvesztett évtizede. Ilyen volt a századvég Torgyánnal. Kisgazdapárti küzdelmek és a közpolitika, 1990–2002; szerzői, Budapest, 2003
- Győriványi Sándor: A Kisgazdapárt regénye a kezdetektől napjainkig; Útmutató, Bp., 1995 (Változó világ)
- Ifj. Korsós Antal: Politikus jogászok. Bánk Attila, Boross Péter, Demszky Gábor, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gál Zoltán, Gálszécsy András, Horváth Balázs, Kiss Elemér, Toller László, Torgyán József; Helikon, Bp., 2005
- 1932-ben született személyek
- 2017-ben elhunyt személyek
- Magyar jogászok
- Magyarország földművelésügyi miniszterei
- Az FKGP korábbi tagjai
- Országgyűlési képviselők (FKGP)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Mátészalkaiak
- Az első Orbán-kormány tagjai
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek