Tonke Dragt
Tonke Dragt | |
1963-ban | |
Született | Antonia Johanna Willemina Dragt 1930. november 12. Batavia , Holland Kelet-India jelenleg Jakarta, Indonézia |
Elhunyt | 2024. július 12.[1] (93 évesen) Hága, Hollandia |
Álneve | Tonke Dragt |
Állampolgársága | holland |
Nemzetisége | holland |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Tonke Dragt aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tonke Dragt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Antonia "Tonke" Johanna Dragt (Batavia, 1930. november 12. – Hága, 2024. július 12.) holland gyermekkönyvíró és illusztrátor.
Életrajza
[szerkesztés]Gyermekkor Batáviában
[szerkesztés]Antonia Johanna Dragt, ismertebb nevén Tonke Dragt 1930-ban született a Holland Kelet-Indián lévő Batáviában (ma Jakarta, Indonézia) egy ottani holland biztosítási ügynök legidősebb lányaként. Kezdetben „Tonneke”-nek hívták (hollandul 'dongó'), ami nem tetszett neki, „mert magas és vékony voltam.”[2] A Nassau iskolába járt (Carpentier Alting Stichting Nassau School).[2] Családi környezete kreatív volt: apja és egyik nővére is érdeklődött az írás iránt, és családnak saját „házi könyvtára” volt. Több korai regényének, például a De brief voor de koning és Geheimen van het Wilde Woud címűnek az ihletét a Puncakban és Situgunungban töltött éves nyári vakációi adták.[3]
A második világháború alatt Dragt, az édesanyja és két nővére a Tjideng japán fogolytáborban voltak internálva. A táborban kedvezőtlen volt a helyzet, hiány volt az élelmiszerben és más alapvető dolgokban. Mivel az olvasás volt a legnagyobb hobbija, Dragt gyakran unatkozott, mivel nem voltak regények. E probléma megoldására 13 évesen barátnőjével, Tineke-vel elhatározta, hogy Tito Drastra írói álnéven regényt ír De jacht op de touwkleurige (Vadászat a kötélszínűre) címmel. Dragt illusztrációkat is készített ehhez a regényhez. Egy második, soha be nem fejezett könyve, a De Florentijnse ring (A firenzei gyűrű) a debütáló regénye, a De verhalen van de tweelingbroers egy részének motívuma lett volna.[3] Mindkét regényt megfelelő jegyzetfüzetek híján használt papírlapok és WC-gurigák laza lapjaira írta.[4]
A második világháború befejezte után újra együtt lett apjával, és családja Hollandiába költözött, ahol először 1949-ben Dordrechtbe, majd Hágába költöztek.[5]
Hollandiában
[szerkesztés]Hollandiában befejezte középiskolai vizsgáit, majd beiratkozott a hágai Vizuális Művészeti Akadémiára. Az volt az álma, hogy főállású művész legyen, de a szülei arra bíztatták, hogy olyasmit csináljon, amivel elég jövedelemre tehet szert ahhoz, hogy gondoskodni tudjon magáról, ezért arra összpontosított, hogy művésztanár legyen.[2]
Dragt ezután leginkább éjszaka írt, míg nappal általános iskolákban dolgozott rajztanárként. Tanárként gondot okozott neki az osztályterem irányítása, mivel a babyboom miatt gyakran negyven-ötven gyerekkel teltek meg az osztályok. Hamar észrevette, hogy meséléssel le tudja nyugtatni a diákjait.[2] Ez a tapasztalat adta az ihletet Frans van der Steghez, De zevensprong című regényének főhőséhez.[6]
1956-ban első munkáit több magazin és újság is befogadta, leginkább a Kris Kras című folyóirat. Öt évvel később jelent meg debütáló könyve, amelyet a kritikusok kedvezően fogadtak.[7] 1962-ben második regényével, a De brief voor de koning (Levél a királynak) című regényével szerzett nagy hírnevet, amely elnyerte az év legjobb holland gyermekkönyvének járó díjat. Az 1960-as években továbbra is nagy ütemben termelt, de a következő évtizedekben masszívan csökkentette az új művek kibocsátását, bár a régebbi novellák gyűjteményei sok hiányt pótoltak.[8]
A saját könyvei írása és illusztrálása mellett Tonke Dragt néhány más könyvhöz is készített illusztrációkat, többek között Paul Biegel , E. Nesbit , Rosemary Sutcliff és Alan Garner Elidor című regényéhez.[9]
Az évtized során Tonke Dragt munkáit számos nyelvre lefordították, többek között németre, afrikaansra, csehre, spanyolra, dánra és indonézre. Egészen 2013-ig kellett várni arra, hogy első regényét lefordítsák angolra.
Stílusa és témái
[szerkesztés]Tonke Dragt számos könyve és története fantasy vagy sci-fi környezetben játszódik, bár általában szorosan kapcsolódik a való világhoz, vagy összefonódik azzal.[7] A De brief voor de koning, a Geheimen van het Wilde Woud és néhány novella egy fiktív középkori világban játszódik. A Torenhoog en mijlenbreed, az Ogen van tijgers és a kapcsolódó történetek a közeljövőhöz közeli sci-fi történetek, ahol a cselekmény a Vénuszon és a Földön játszódik. A De torens van februari a mi világunk és egy párhuzamos világ között váltakozik. A De zevensprong leginkább egy realista környezetben játszódik.
Dragt a legendák és mesék elemeit használja, a legvilágosabban a Verhalen van de tweelingbroers című művében. Történetei főként egy vagy néhány férfi főszereplőre, gyakran tinédzserekre koncentrálnak. Ők személyes keresésre indulnak, egy olyan keresésre, amely egy tárgyban, például a Levél a királynak-ban szereplő levélben külsődleges, de amely saját személyiségük felfedezéséhez vezet.[7] Dragt elismerte, hogy férfi szereplőket használ, mivel ez logikusabb volt történelmi helyszínein, például a középkorban a De brief voor de koning-ban, ahol a nők kisebb szerepet játszottak. Ráadásul a korabeli hagyományos „lánykönyveket” „lassúnak” nevezte, inkább fiúknak szóló könyveket olvasott.[2]
Stílusa és témái egyedülállónak számítottak a holland gyermekirodalomban, mivel az 1960-as évekig a legtöbb holland gyermekirodalom a mindennapi realista környezetben játszódott, kisgyermekek bevonásával. Az 1960-as években Dragt Thea Beckmannal együtt úttörő szerepet kezdett betölteni a gyermekirodalomban a történelmi fantasy és sci-fi környezetben játszódó főhősöket tartalmazó vastag könyveikkel.[10]
Dragt sokáig csodálta a brit gyermekirodalmat a fantasy hagyományaiért, és kijelentette, hogy a holland irodalom realizmust követel.[11] 2019-ben egy interjúban ezért felidézte első beszélgetését Miep Diekmannal , aki akkoriban a Leopoldnál dolgozott szerkesztőként, és akit az első Verhalen van de tweelingbroers kézirat nem győzött meg teljesen, mondván, hogy a mesék kimentek a divatból. Diekmannt a könyv vastagsága is aggasztotta, hiszen összesen több mint 350 oldalas, ami akkoriban szokatlan volt egy gyermekkönyv esetében. Az illusztrációk és a mesélőkészség azonban elbűvölte, Dragtot „tehetségesnek” nevezte.[2]
Első könyveit és azok illusztrációit főként batáviai gyermekkora és a középkor ihlette,[6] a hollandok által egzotikusnak tartott helyszíneket épített be történeteibe, a Geheimen van het Wilde Woud és a De brief voor de koning részben esőerdőben és hegyeken játszódik, lovagok láncinges páncélban.[11] A Verhalen van de tweelingbroers-ben a történet fő helyszíne, Bainoe városa az illusztrációkban erősen hasonlít Bataviára, a történet illusztrált szereplői pedig olasz reneszánsz divat szerinti öltözéket hordanak,[2] a főszereplők, Jiacomo és Laurenzo giorneát[12] és sapkát viselnek.
A Levél a királynak sikere
[szerkesztés]A De short voor de Koning című könyv eddig több mint 1 millió példányban kelt el.[13] A könyvet sokszor lefordították, és 2007-ben a 22. holland kiadást,[14] 2021-ben pedig a 61. kiadást érte el.[15]
2007-ben zenés színházi darabként mutatták be. Ez volt a második színházi produkció, amely Tonke Dragt művei alapján készült, a De Zevensprong adaptációja után.[14]
2015-ben a Geheimen van het Wilde Woud című folytatását lefordították angolra.
A könyv alapján készült film[16] Derek de Lint főszereplésével 2008 nyarán jelent meg.[17] 2020-ban a Netflix bemutatott egy hat epizódos sorozatot[18] lazán a könyv alapján, Amir Wilson főszereplésével.[19]
Halála
[szerkesztés]93 éves korában, 2024. július 12-én halt meg Hágában.[20][21]
Bibliográfia
[szerkesztés]- 1961 Verhalen van de tweelingbroers (A 15. kiadásban De goudsmit en de meesterdief címmel)
- 1962 De brief voor de koning
- 1964 De blauwe boekanier
- 1965 Geheimen van het Wilde Woud (A De short voor de koning folytatása)
- 1966 De zevensprong (Később tévésorozat lett belőle[22])
- 1967 De trapeze (Novellagyűjtemény)
- 1968 De blauwe maan (8 rövid könyvből álló sorozat)
- 1969 Torenhoog en mijlenbreed
- 1973 De torens van februari
- 1977 Water is gevaarlijk (Novellagyűjtemény)
- 1979 Het gevaarlijke venster en andere verhalen (Novellagyűjtemény. A De short voor de koning és a Geheimen van het Wilde Woud folytatása)
- 1982 Ogen van tijgers (A Torenhoog en mijlenbreed folytatása)
- 1989 Het geheim van de klokkenmaker, of De tijd zal het leren, of De tijd zal je leren
- 1992 Aan de andere kant van de deur (A Het geheim van de klokkenmaker folytatása: a bejelentett harmadik rész nem jelent meg)
- 2001 De robot van de rommelmarkt / Route Z (Két történet, az egyik a Torenhoog en mijlenbreed előzménye)
- 2005 De blauwe maansteen
- 2005 Het dansende licht (Novellagyűjtemény)
- 2007 Wat niemand weet (Illusztrálta: Annemarie van Haeringen )
- 2009 Dichtbij ver van hier
- 2017 Als de sterren zingen
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Levél a királynak (De brief voor de Koning) – Kolibri, Budapest, 2020 · ISBN 9789634377320 · Fordította: Wekerle Szabolcs (Kolibri klasszikusok sorozat)
- A Nagy Vadon titkai (Geheimen van het Wilde Woud; Levél a királynak 2.) – Kolibri, Budapest, 2018 · ISBN 9789634373780 · Fordította: Wekerle Szabolcs
- A Hetedik Út titka (De zevensprong) – Kolibri, Budapest, 2023 · ISBN 9789634377726 · Fordította: Wekerle Szabolcs
Díjai
[szerkesztés]- 1963: Kinderboek van het Jaar (Az év gyerekkönyve – a Gouden Griffel elődje – a De brief voor de koning-ért.)[7]
- 1971: Nienke van Hichtum-prijs for Torenhoog en mijlenbreed[23]
- 1976: Staatsprijs voor kinder- en jeugdliteratuur (A Theo Thijssen-prijs a legmagasabb díj a holland nyelvterületen egy ifjúsági szerző számára, szerzőnként csak egyszer nyerhető el.)[23]
- 1995: Buxtehude Bull, Buxtehude városa által az ifjúsági irodalomnak adott díjat a De torens van Februari német fordításáért[24]
- 2004: Griffel der Griffels, a De brief voor de koning-ért (az elmúlt ötven év legjobb holland gyerekkönyvének díja)[23]
- 2005: Victorine Hefting Award, egy díj azoknak a hágai nőknek, akik hozzájárultak a nők kulturális emancipációjához[23]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jeugdboekenschrijfster Tonke Dragt (93) overleden. Nos.nl. 2024. júl. 13.
- ↑ a b c d e f g „'De brief voor de koning' krijgt een Netflix-serie. 'Nu moet ik nog een poosje blijven leven'”, Trouw, 2019. március 30. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ a b Terhell; Akveld, Annemarie; Joukje. ABC Dragt (dutch nyelven). Amsterdam: Leopold, 19. o. (2013). ISBN 978-90-258-6114-8
- ↑ Pena Wormer - Surat untuk Raja. www.wormerjaya.co.id
- ↑ Dragt, Tonke. Als de sterren zingen (dutch nyelven). Amsterdam: Leopold, 19. o. (2017). ISBN 978-90-258-7374-5
- ↑ a b Literatuur zonder leeftijd. Jaargang 15 · dbnl. DBNL
- ↑ a b c d Tonke Dragt (dutch nyelven). Leopold. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 16.)
- ↑ Van Gool, Jef. Refleks, 76. o. (1977)
- ↑ Van Gool, Jef. Refleks, 77. o. (1977)
- ↑ Huseman, Jonathan: Schrijfster Tonke Dragt gaat uit van de intelligentie van het kind. Trouw , 2001. április 28.
- ↑ a b Pauli, Michelle. „Tonke Dragt interview: 'I was born a fairytale teller'”, The Guardian , 2015. szeptember 19.
- ↑ A giornèa (nappali, valószínűleg a "mindennapi ruha" értelmében) egy olyan felöltő, amelynek olaszországi használatát a 14. századtól a 15. század közepéig dokumentálják, és oldalsó nyílásai jellemzik.
- ↑ De ambassade van Tonke Dragt (dutch nyelven). De Standaard, 2005. november 10. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
- ↑ a b Sonja De Jong: Tonke overtuigd: ridders zingen toch (dutch nyelven). Het Parool, 2007. szeptember 25. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
- ↑ Stichting Geef Mij Maar Een Boek 2021. ISBN 978-90-83120-80-5
- ↑ Levél a királynak (film)
- ↑ Derek de Lint in De brief voor de koning (dutch nyelven). Trouw, 2008. január 17. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
- ↑ Levél a királynak (TV-sorozat)
- ↑ Carta al rey | Sitio oficial de Netflix. Netflix
- ↑ Jeugdboekenschrijfster Tonke Dragt (93) overleden (holland nyelven). NOS , 2024. július 13. (Hozzáférés: 2024. július 13.)
- ↑ https://www.dutchnews.nl/2024/07/letter-to-the-king-author-tonke-dragt-dies-at-93/
- ↑ A hetedik út titka (TV-sorozat)
- ↑ a b c d Victorine Hefting-prijs 2005 voor Tonke Dragt (dutch nyelven). The Hague, 2005. május 13. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
- ↑ Buxtehuder Bulle für "Lagune der Galeeren" (german nyelven). Abendblatt, 2005. szeptember 30. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tonke Dragt című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Honlapja
- Tonke Dragt az Internet Movie Database oldalon (angolul)