Ugrás a tartalomhoz

Tiszakanyár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakanyár
A II. Rákóczi Ferenc közúti Tisza-híd
A II. Rákóczi Ferenc közúti Tisza-híd
Tiszakanyár címere
Tiszakanyár címere		 Tiszakanyár zászlaja
Tiszakanyár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterHáda György (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4493
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1493 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség102,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′, k. h. 21° 58′48.250000°N 21.966667°EKoordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 21° 58′48.250000°N 21.966667°E
Tiszakanyár (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszakanyár
Tiszakanyár
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszakanyár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakanyár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszakanyár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Rétközben, Dombrád kisváros mellett, attól északkeletre, a Tisza mellett, annak bal partján fekvő település.

A szomszéd települések: észak felől Ricse, északkelet felől Szabolcsveresmart, kelet felől Kékcse, dél felől Pátroha, délnyugat felől Dombrád, nyugat-északnyugat felől pedig Cigánd. Közigazgatási területe délkelet felől egy ponton érintkezik Rétközberencs határszélével is.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. Központján azonban csak a 3834-es út vezet végig, ezen érhető el Dombrád és Kékcse felől is. A Tisza túlsó partjával a 381-es főút II. Rákóczi Ferenc Tisza-hídja köti össze.

Története

[szerkesztés]

Tiszakanyár nevét a korabeli oklevelek 1381-ben említik először, nevét már az 1300-as évek végén is mai alakjában írták.

1446-ban a falu birtokosa a Bezdédy család volt.

1477-ben a leleszi konvent is részbirtokokat szerez a településen.

A 16. századtól a 20. század elejéig nagyobb birtokosa a leleszi konvent volt.

1876-ban a faluban nagy árvíz volt, mely a falu nagy részét elpusztította, azonban a település hamarosan újra felépült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balogh Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Lenyu Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Kovács Tibor (Fidesz)[5]
  • 2002–2006: Dr. Kovács Tibor (Fidesz)[6]
  • 2006–2010: Dr. Kovács Tibor László (független)[7]
  • 2010–2014: Háda Krisztián Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Háda György (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Háda György (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Háda György (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1599
1587
1576
1456
1498
1495
1493
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 23,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% ukránnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,3%, református 55%, görögkatolikus 1,7%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,4% (20,7% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak, 0,3% bolgárnak, 0,1-0,1% lengyelnek és szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 37,5% református, 1,9% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 2,3% felekezeten kívüli (48,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma, mely 1813-ban épült.
  • Honfoglalás Park

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ Tiszakanyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Tiszakanyár Helységnévtár
  13. ↑ Tiszakanyár Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszakanyár&oldid=27481156”