Ugrás a tartalomhoz

Szorb nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szorb nyelv
felső szorb / alsó szorb
(hornjoserbšćina / dolnoserbšćina)
BeszélikLausitz, Németország
TerületOberlausitz és Niederlausitz
NyelvcsaládIndoeurópai
   Balti szláv nyelv
    Szláv nyelv
     Nyugati szláv nyelv
Ágakfelső szorb
alsó szorb
Írásrendszerlatin
Hivatalos állapot
Hivatalosmint kisebbségi nyelv
Brandenburg, Szászország
Nyelvkódok
ISO 639-1-
ISO 639-2wen
ISO 639-3hsb/dsb
Szorb nyelvet beszélő régió Németországban
Szorb nyelvet beszélő régió Németországban

A szorb nyelv (felső szorbul: serbsce ; alsó szorbul: serbski) két szorosan kapcsolódó a szláv kisebbség (szorbok) által beszélt nyelv a Lausitz régióban, Németország keleti részén. A szorb az indoeurópai nyelv nyugati szláv ágához tartozik. Történelmileg a nyelv mint vend vagy luzsicai volt ismert. A közös ISO 639-2 kód: wen. A nyelv közeli rokonságban van a lengyel, kasub, cseh és szlovák nyelvekkel.

A felső szorbot (hornjoserbsce) kb. 40 000-en beszélik Szászországban, míg az alsó szorbot (dolnoserbski) csak kb. 10 000-en Brandenburgban. A vidék, ahol a két nyelvet beszélik, Luzsica[1] néven ismert (Łužica felső szorbul, Łužyca alsó szorbul illetve Lausitz németül).

Története

[szerkesztés]

Miután a szorbok szláv ősei az 5. és a 6. században letelepedtek a korábban germán területeken (a rész nagyjából egybeesik a volt Kelet-Németország területével), a szorb nyelv (vagy elődei) több évszázadon keresztül használatban volt Kelet-Németország déli felében, és még mindig tartja magát (felső és alsó) Lausitz-ban, ahol nemzeti védelmet és támogatást élvez a mai napig. Luzsicán kívül a nyelv eltűnt és a német vette át a helyét, a 13. században indult hivatalos diszkrimináció következtében. A nyomtatott nyelv a Biblia szorb fordítása alkalmával alakult ki.

Földrajzi elterjedése

[szerkesztés]
Bautzen kétnyelvű helységnévtáblája

Németországban a felső és alsó szorb hivatalosan elismert és védett nyelv. A szorbok lakta területeken mindkét nyelv hivatalos kisebbségi nyelv.

Bautzen város, Felső-Lausitz és a felső szorb kultúra központja. Kétnyelvű táblák láthatók mindenhol a városban, beleértve a város nevét: Bautzen/Budyšin.

Cottbus várost (Chóśebuz) tartják az alsó szorb kultúra központjának. Itt is kétnyelvű táblák találhatók.

Szorbot beszéltek Serbin kis szorb (vend) településen a texasi Lee megyében, és lehetséges, hogy még ma is vannak egy páran akik még mindig szorbul beszélnek. Egészen a közelmúltig az újságok ott szorb nyelven jelentek meg. A helyi nyelvjárást erősen befolyásolták a körülvevő angol és német nyelvű közösségek.

Míg a régi német eredetű "vend" megnevezést, amely valamikor általánosan "szlávot" jelölt, megtartották az amerikai és ausztrál közösségek, többnyire nem használják a szorb közösségekre Németországban, mert sok szorb sértőnek fogja fel ezt a elnevezést.

Nyelvi jellegzetességek

[szerkesztés]

A felső és alsó szorb megőrizte a kettős számot (duális) a főnév, névmás, melléknév és az ige esetében amit nagyon kevés élő indoeurópai nyelv tartott meg. Például a ruka szót használják egy kéz, a ruce szót két kéz és a ruki szót több mint két kéz esetében. Mint a legtöbb szláv nyelv, a szorb sem használ névelőket.

Ragozás

[szerkesztés]

A szorb nyelvben 6 vagy 7 nyelvtani eset fordul elő:

Eset nan
apa
štom
fa
bom
fa
wokno
ablak
  Felső szorb Alsó szorb Felső szorb Alsó szorb Felső szorb Alsó szorb
1. Alany nan nan štom bom wokno wokno
2. Birtokos nana nana štoma boma wokna wokna
3. Részes nanej nanoju štomej bomoju woknu woknoju, woknu
4. Tárgy nana nana štom bom wokno wokno
5. Eszközhatározói z nanom z nanom ze štomom z bomom z woknom z woknom
6. Locativus wo nanje wó nanje na štomje na bomje na woknje na woknje
7. Megszólító nano štomo
Eset ramjo
váll
ramje
váll, hónalj
žona
asszony
žeńska
asszony, feleség
ruka
kéz
  Felső szorb Alsó szorb Felső szorb Alsó szorb Felső szorb Alsó szorb
1. Alany ramjo ramje žona žeńska ruka
2. Birtokos ramjenja ramjenja žony žeńskeje ruki
3. Részes ramjenju ramjenjeju, ramjenju žonje žeńskej ruce
4. Tárgy ramjo ramje žonu žeńsku ruku
5. Eszközhatározói z ramjenjom z ramjenim ze žonu ze žeńskeju z ruku
6. Locativus wo ramjenju wó ramjenju wo žonje wó žeńskej w ruce

Összehasonlítás

[szerkesztés]

Néhány szorb szó összehasonlítása a többi szláv nyelvekkel.

Magyar Felső szorb Alsó szorb Horvát Cseh Lengyel Elbai szláv Kasub Szlovák Sziléziai Ukrán Szerb
ember čłowjek cłowjek čovjek člověk człowiek clawak człowiek človek człowiyk чоловік (čolowik) човек (čovek)
este wječor wjacor večer večer wieczór vicer wieczór večer wiyczōr вечір (wečir) вече (veče)
fivér bratr bratš brat bratr brat brot brat brat bracik брат (brat) брат (brat)
nap dźeń źeń dan den dzień dôn dzéń deň dziyń день (deń) дан (dan)
kéz ruka ruka ruka ruka ręka ręka rãka ruka rynka рука (ruka) рука (ruka)
sněh sněg snijeg sníh śnieg sneg sniég sneh śniyg сніг (snih) снег (sneg)
nyár lěćo lěśe ljeto léto lato ljutü lato leto lato літо (lito) лето (leto)
nővér sotra sotša sestra sestra siostra sestra sostra sestra szwestra сестра (sestra) сестра (sestra)
hal ryba ryba riba ryba ryba raibo rëba ryba ryba риба (ryba) риба (riba)
tűz woheń wogeń vatra *oganj oheň ogień widin òdżin oheň ôgiyń вогонь (vohoń) ватра *огањ
víz woda wóda voda voda woda wôda wòda voda woda вода (woda) вода (voda)
szél wětr wětš vjetar vítr wiatr wjôter wiater vietor wiŏter вітер (witer) ветар (vetar)
tél zyma zyma zima zima zima zaima zëma zima zima зима (zyma) зима (zima)
* tűzhely

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sorbian languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]