Szisztrum
Szisztrum | |
Más nyelveken | |
egyiptomi: sḫm vagy sššt görög: σείστρον latin: sistrum | |
Besorolás | |
idiofon rázó | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 112.112 |
Hangolás | meghatározatlan |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szisztrum témájú médiaállományokat. |
A szisztrum (egyiptomi nyelven sḫm vagy sššt) egy idiofon hangszer, amit főként az ókori Egyiptomban és Irakban használtak. Egy U alakú réz- vagy bronzkeretből áll, amire fémpálcákat erősítenek, ezek csörögnek, amikor a hangszert rázzák. Neve a görög σείω, szeio, azaz 'rázni' és σείστρον, szeisztrón, 'amit ráznak' szóból ered.
Az ókori Egyiptomban
[szerkesztés]Szisztrum (sḫm) | ||
|
Szisztrum (sššt) | |||
|
A szisztrum az ókori Egyiptomban szent hangszernek számított, gyakran használták templomi szertartások során. Básztetet, a vidámság és tánc istennőjét gyakorta ábrázolják szisztrummal,[1] de a hangszert leginkább Hathor kultuszával hozzák összefüggésbe; U alakja a tehén formában is ábrázolt istennő szarvaira emlékeztette az egyiptomiakat.[2] Gyakran készültek olyan szisztrumok is, melyek Hathort ábrázolták. Rázták a szisztrumot azért is, hogy Széthet, a káosz istenét elűzzék.[3] Íziszt is gyakran ábrázolták egyik kezében szisztrummal, másik kezében a Nílus áradását jelképező vödörrel.[4] Említik az Amenemope intelmei néven ismert írásban is.[5]
A szisztrum ma
[szerkesztés]Szisztrumokat ma is használnak a kopt és etióp egyház szertartásain.[6] A 19. századi nyugati zenekari zenében időnként írnak elő „szisztrumnak” nevezett hangszert, például Hector Berlioz 1856 és 1858 közt írt A trójaiak című operája első felvonásában, illetve Gioachino Rossini A sevillai borbély című operájának partitúrájában is feltűnik, ma azonban leggyakrabban egy közeli rokonát, a tamburint használják helyette.
-
Tauszert fáraónő (XX. dinasztia) szisztrummal
-
Hathor-fejes szisztrum (XXVI. dinasztia)
-
Római kori Ízisz-szobor
-
Kopt szisztrum
Források
[szerkesztés]- ↑ George Hart, The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses, Routledge 2005, p.47
- ↑ Hart, op.cit., p.65
- ↑ Plutarkhosz, Isis and Osiris , Vol. V of the Loeb Classical Library edition, 1936, cap.63
- ↑ Carolyn Merchant, Radical Ecology: The Search for a Livable World, Routledge 1992, p.115
- ↑ The Instruction of Amenemope in: Miriam Lichtheim, Ancient Egyptian Literature, Vol.2, p.149
- ↑ Edith Borroff, Music in Europe and the United States: A History, Prentice-Hall, 1971, p.9