Szirti sas
Szirti sas | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Figyelő példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aquila chrysaetos (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szirti sas elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szirti sas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti sas témájú médiaállományokat és Szirti sas témájú kategóriát. |
A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Egyéb neve: kőszáli sas.
A szirti sas Albánia[1] és Skócia nemzeti madara.[2]
Előfordulása
[szerkesztés]A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, habár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon.[3] Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 6 darab szirti sast találtak Magyarországon.[4]
2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 2 itthon telelő szirti sast figyeltek meg a madarakat számlálók.[5]
Alfajai
[szerkesztés]- eurázsiai szirti sas (Aquila chrysaetos chrysaetos) - Európa, az Ibériai-félsziget és Nyugat-Szibéria kivételével
- déli szirti sas (Aquila chrysaetos homeyeri) - Ibériai-félsziget, Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Kaukázus, Arab-félszigettől Iránig; valamivel kisebb és sötétebb, mint az előző alfaj
- szibériai szirti sas (Aquila chrysaetos daphanea) - Irán nyugati részétől Afganisztánon, Pakisztánon, Észak-Indián és Nepálon keresztül Közép- és Nyugat-Kínáig és Mongóliáig; a legnagyobb alfaj, sötétebb
- japán szirti sas (Aquila chrysaetos japonica) - Japán és Korea; sötét színű és a legkisebb alfaj
- kanadai szirti sas avagy arany szirti sas (Aquila chrysaetos canadensis) - Észak-Amerika, a legsötétebb alfaj[6]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 75–90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190–220 centiméter, testtömege pedig 3–6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas, erős tépőcsőr.
Életmódja
[szerkesztés]Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 km2 is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 46 éves kort is Európában.[7] Az idősebb madarak költőhelyükön maradnak, a fiatalok messze elkóborolnak. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző (csak a legerősebb fióka marad életben, a másikat megöli).
Szaporodása
[szerkesztés]Ivarérett csak 4–5 éves korában lesz, költési időszaka februártól júniusig tart. A sasfészek akár 3,5 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Sziklapárkányokra és magas fákra készíti a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 barnán pettyezett tojást rak, melyeken 43-45 napig kotlik. Gyakran csak az egyik fióka marad meg. A fiatal madár 65–70 nap múlva repül ki a fészekből.
Közeli rokon faj
[szerkesztés]A szirti sas legközelebbi rokona a parlagi sas (Aquila heliaca).
Képek
[szerkesztés]-
A sas feje közelről
-
A zsákmány
-
A tojásai
-
és egy kikelt fióka
-
A fiatal szirti sasok tarkóján még nincsen szalmasárga tollazat, farkukban viszont fehér szín is van
-
Kitömött példány
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Robert Elsie: Albania. Countries and Their Cultures. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
- ↑ Reynolds, James. „Golden eagle is our national bird”, The Scotsman, 2011. június 8.
- ↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
- ↑ Elkészült a magyarországi sasleltár. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
- ↑ Fesztáv (Wingspan)
- ↑ Gordon, S. (1955). The Golden Eagle; king of birds. 1st Am. ed. Citadel Press, New York.
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6