Szamba (zene)
A szamba (portugál: samba [ˈSɐ̃bɐ]) egy brazil zenei műfaj, amely Rio de Janeiro afro-brazil közösségeiben keletkezett a 20. század elején.[1][2] Különböző stílusú zenék gyűjtőfogalma, például a karneváli felvonulások samba enredo-ja, a hagyományos, vidéki samba de roda vagy a samba canção stb.
Nyugat-Afrika kulturális megnyilvánulásaiban és a brazil népi hagyományokban gyökerezik.[3] Brazília legfontosabb kulturális jelenségei közé sorolják [1] és az ország egyik szimbóluma. [4][5][6][5]
A portugál nyelven legalább a 19. század óta jelen lévő "szamba" szót eredetileg a "néptánc" jelölésére használták.[1] Az idők folyamán jelentését kiterjesztették a "batuque-szerű körtáncra", a táncstílusra és a "zenei műfajra" is. [1] [7] A zenei műfajként való megalapozásának a folyamata az 1910-es években kezdődött [4] és az első mérföldkőnek számított az 1917-ben alkotott "Pelo Telefone" című dal. [1] [8] Annak ellenére, hogy a széleskörű közönség és a zeneipar úgy azonosította, mint "szamba", ez a zenei stílus ritmikailag és instrumentális szempontból sokkal inkább a maxixe tánchoz kapcsolódott, mint magához a szambához. [4] [1] [9]
Stílusok
[szerkesztés]A szambából sok alstílus jött létre. A főbb irányzatok portugál nevükön a következők:
- La samba de roda;
- La samba de coco;
- La samba-canção;
- La batucada;
- La samba do enredo ; a brazíliai karneválok zenéje;[10] az 1920-as évek vége óta fokozatosan fejlődött a szamba iskolák keretein belül, különösen Rio de Janeiróban.
- La samba rock; az 1960-as években indult stílus keveri a brazil szamba, a bebop, a dzsessz és a soul elemeit.
- La samba-reggae, amely Bahia államban 1985 körül alakult ki, a jamaikai reggae hatására.
Hangszerek
[szerkesztés]A városi szambát ütős és vonós hangszerek kísérik. Bizonyos területeken fúvós hangszereket is hozzáadnak.
-
Pandeiro -
Surdo -
Tamborim -
Cuíca -
Ganzá
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
|
