Szabolcsi Miklós
| Szabolcsi Miklós | |
| Született | 1921. március 3.[1] Budapest |
| Elhunyt | 2000. szeptember 2. (79 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Margules Hedvig |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Szülei | Szabolcsi Lajos |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | igazgató (1981–1988, Országos Pedagógiai Intézet) |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1939–1943) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető[2] |
| Országos Pedagógiai Intézet 4. főigazgatója | |
| Hivatali idő 1981 – 1989 | |
| Előd | Vajó Péter |
| Utód | Benedek András |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | irodalomtudomány |
| Kutatási terület | József Attila életműve |
| Tudományos fokozat |
|
| Szakintézeti tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1976–) |
| Munkahelyek | |
| Kossuth Lajos Tudományegyetem | 1962–1964 |
| Sorbonne | 1965–1966 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | 1964–1994 |
| Tudományos publikációk száma | 487 (2017. június 30.)[3] |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 1976) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | 1980-as Állami Díjasok - Szabolcsi Miklós. MTI Zrt. Fotóarchívum |
Szabolcsi Miklós (Budapest, 1921. március 3. – Budapest, 2000. szeptember 2.) állami díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
A szocializmus idejének nagy irodalomtörténész-triumvirátusából (Király István, Pándi Pál és Szabolcsi Miklós) ő volt az, aki József Attila-kutatóként tevékenykedett. Részt vett József Attila művei kritikai kiadásának előkészítésében, kiadta a rá vonatkozó emlékezéseket, majd kutatásainak összegzéseképpen – négy kötetben – megrajzolta a költő élet- és pályaívét.[4] Szabolcsi Miklós munkája a József Attila-kutatásban máig megkerülhetetlen. Minden további vizsgálódás alapja, kiindulópontja.[5] A szocialista korszak elvárásainak megfelelően bizonyos ideológiai futamok óhatatlanul fel-felbukkannak írásaiban, ám ha ezektől eltekintünk, elemzései és filológiai leírásai mai szemmel is helytállóak.[6]
József Attila mellett kutatási területe volt a magyar és az európai avantgárd is. Máig világszerte idézett kutatásait később kiterjesztette a neoavantgárdnak nevezett jelenségcsoportra is.[4]
Életpályája
[szerkesztés]1939-ben érettségizett, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–francia szakára, ahol 1943-ban szerzett diplomát. 1945-től középiskolai tanárként dolgozott 1953-ig. Közben két évig (1948–50) a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. Ezt követően 1953 és 1956 között a Csillag című folyóirat főszerkesztő-helyettese volt. 1950–1955 között az Óbudai Árpád Gimnáziumban magyar irodalmat tanított. 1956-ban az MTA Irodalomtörténeti Intézetébe került tudományos főmunkatársi, később osztályvezetői beosztásban. Közben 1959 és 1961 között az Élet és Irodalom felelős szerkesztőjeként is dolgozott. 1967-ben az intézet ügyvezető igazgatójává nevezték ki (az intézetet 1968-tól Irodalomtudományi Intézetnek hívják). Tisztét 1980-ig töltötte be. 1981-ben átvette az Országos Pedagógiai Intézet vezetését, amelyet 1988-ig irányított. Kutatóintézeti munkáin kívül 1962 és 1964 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára,[7] 1965 és 66 között a párizsi Sorbonne vendégtanáraként működött.[7] 1964-től 1994-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktatott, ahol 1988 és 1994 között a 20. századi magyar irodalom tanszék egyetemi tanára, majd 1995-ig tudományos tanácsadó.[7] 1998-ban professor emeritus lett.
1960-ban védte meg az irodalomtudomány kandidátusi, 1963-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választották. 1970 és 1973 között az akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnökhelyettese, majd 1985-ig elnöke volt. Ezt követően 1995-ig a Tudományos Minősítő Bizottság, annak megszűnése után 1998-ig pedig a Doktori Tanács tagja volt. Akadémiai tisztségein túl 1981 és 1984 között a Modern Nyelvek és Irodalmak Nemzetközi Szövetségének elnöki tisztét töltötte be, ezt követően tiszteletbeli elnökké választották.
Szabolcsi Miklós nem zárkózott be a tudomány elefántcsonttornyába. Sokat tett a magyar közoktatás fejlesztéséért is. Büszke volt rá, hogy ott bábáskodhatott az első általános iskolai tantervek készítésénél, mint ahogy minden befolyását latba vetette annak érdekében, hogy a közoktatásban elindulhasson az 1985-ös paradigmaváltás, az a folyamat, mely nagy lépés volt előre annak a sokszínűségnek az irányába, melyet napjainkban az oktatás egyik legfőbb értékének tekintünk.[8]
Halálakor Rónay László a Szabolcsi Miklós halála és maradandósága című cikkében így összegezte a Szabolcsi Miklósról alkotott véleményét: ''„Européer” volt, abból a fajtából, amelynek képviselői minden fontos és értékes művészeti jelenséget számon tartanak, s azokkal igyekeznek megtermékenyíteni a közgondolkozást, a nemzeti kultúrát."[9]
Családja
[szerkesztés]Szabolcsi Miklós a magyar kultúrában elévülhetetlen érdemeket szerzett Szabolcsi-dinasztia sarja. Édesapja Szabolcsi Lajos író, költő, újságíró; nagybátyja Szabolcsi Bence zenetudós volt. 1948-ban vette el Margules Hedvig művészettörténészt, aki 1969-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Fia Szabolcsi János tanár, sakknagymester, szakíró.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1949)
- Akadémiai Jutalom (1958)
- József Attila-díj (1959, 1964)
- Állami Díj (1980) – A József Attila-életmű kutatásában elért eredményeiért, a huszadik századi magyar irodalommal foglalkozó tanulmányaiért.
- Akadémiai Pálmák tiszti fokozata (Franciaország, 1987)
- Demény Pál-emlékérem (2005)[10]
- József Attila-emlékplakett (társasági, 2005)[10]
Főbb publikációi
[szerkesztés]- Az irodalmi stílusvizsgálat XX. századi módszerei; Egyetemi Ny., Budapest, 1943
- Cserkészek francia nyelvkönyve; összeáll. Schrank Endre, Szabolcsi Miklós; Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, Budapest, 1947 (Jamboree füzetek)
- József Attila (1952)
- A valóságábrázolás és pártosság kérdései; Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Budapest, 1955 (Újságírók szakmai előadásai és vitái)
- Irodalom és felelősség. Tíz év irodalmi kritikáiból; szerk. Szabolcsi Miklós; Művelt Nép, Budapest, 1955
- Költészet és korszerűség (1959)
- Kis magyar irodalomtörténet (Klaniczay Tiborral és Szauder Józseffel, 1961)
- Fiatal életek indulója. József Attila pályakezdése (1963)
- Elődök és kortársak (1964)
- Jel és kiáltás. Az avantgárd és a neoavantgárd kérdéseihez (1971)
- A clown mint a művész önarcképe (1974)
- Érik a fény. József Attila élete és pályája (1923–1927) (1977)
- A neoavantgárd (1983)
- Világirodalom a 20. században. Főbb áramlatok (1987)
- "A hetedik te magad légy!". Újabb József Attila versértelmezések. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén készült dolgozatok; szerk. Szabolcsi Miklós; ELTE BTK XX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Budapest, 1991
- "Kemény a menny". József Attila élete és pályája 1927–1930 (1992)
- Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930–1937 (1998)
- Füst Milán-dialógusok; szerk. Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós; Anonymus, Budapest, 2000 (Belépő)
- József Attila élete és pályája I–II. (együttes kiadás, 2005)
- József Attila Párizsban / Attila József à Paris; szerk. Szabolcsi Miklós, franciára ford. Günther L. Schreiber ford.; Fekete Sas, Budapest, 2005
- A clown, mint a művész önarcképe; 2. megújított kiad.; Argumentum, Budapest, 2011
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. augusztus 15.
- ↑ Szabolcsi Miklós publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2017. június 30. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ a b A Magyar Tudományos Akadémia akadémikusainak adatlapjai - Szabolcsi Miklós
- ↑ Péter László: A József Attila-kutatás helyzete és tennivaló i (Tiszatáj)
- ↑ Egy kommunista tudós és kultúrpolitikus a Kádár-korban - Száz éve született Király István - benne Szabolcsi Miklós értékelése - Schein Gábor tanulmánya; Mérce, 2021. június 25.
- ↑ a b c Kozák Péter: Szabolcsi Miklós. nevpont.hu, 2013. (Hozzáférés: 2018. május 4.)
- ↑ Szabolcsi Miklós professzor emlékére; Fenyő György írása az Oktatási Hivatal Tudástárában
- ↑ Szabolcsi Miklós halála és maradandósága - Rónay László írása a Szombat című zsidó kulturális lapba; 2000. október 1.
- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1191–1192. o.
- Köpeczi Béla: Szabolcsi Miklós (1921–2000). Magyar Tudomány, (2000. december)
- Bejegyzés a Kortárs magyar írók 1945–1997 c. lexikonban
