Ugrás a tartalomhoz

Szép Ernő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szép Ernő
Szép Ernő 1915-ben
Szép Ernő 1915-ben
Élete
Születési névSchön Ezékiel
Született1884. június 30.
Huszt
Elhunyt1953. október 2.[1] (69 évesen)
Budapest
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiSchön Sámuel, Lőwenstein Matild[1]
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elbeszélés, dráma, impresszionista líra
Fontosabb műveiPatika
Vőlegény
Lila ákác
Aranyóra
KitüntetéseiBaumgarten-díj (1933)
Irodalmi díjaiBaumgarten-díj
Szép Ernő aláírása
Szép Ernő aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szép Ernő témájú médiaállományokat.
Szép Ernő emléktáblája egykori lakhelyén, a Liszt Ferenc tér 11. szám alatt

Szép Ernő (Schön Ezékiel)[2] (Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.) magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő. Nevét ma egy drámaírói díj is viseli.[3]

Élete

[szerkesztés]

Schön Sámuel és Lőwenstein Matild varrónő fiaként, a Máramaros vármegyei Huszton született.[1] Apja 1888-tól néptanító volt Hajdúszoboszlón, az izraelita iskolában, ahol elemi osztályait Ernő is járta. Középiskolai tanulmányait is abban a városban kezdte (1894–1896), majd Debrecenbe költözésük után az ottani Kossuth utcai algimnáziumban folytatta (1896–1899), és a mezőtúri Tisza István Református Gimnáziumban fejezte be (1899–1902). Az utolsó évben magántanuló volt, érettségi vizsgát nem tett. 1902-ben megjelent Első csokor című verseskötete.

Budapestre költözése után csak írásaiból élt A Hét, a Budapesti Napló (1903–1910), majd Az Est (1910–1925) munkatársaként. 1907-től a fővárosi Cabaret Bonbonnière állandó szerzője volt. 1908-tól rendszeresen publikált a Nyugatban. A hazai kabaréirodalom úttörőjeként behatóan foglalkozott a sanzon műfajával (Kabaret-dalok, 1909). Medgyaszay Vilmát (1885–1972) a neki írt dalai tették országosan ismert színésznővé. Eleinte a festészet, a rajzolás és a művészettörténet iránt is érdeklődött, néhány képzőművészeti kritikát is írt, leginkább Szinyei Merse Pál munkáiról. Babits Mihály és a Nyugat költői 1912-ben megjelent, Énekeskönyv című verseskötete nyomán fogadták maguk közé. 1914-ben az első világháborúba önkéntesnek jelentkezett. Jó kapcsolatban volt Ady Endrével is. Bohém agglegényéletet élt, ami pénze volt, azt elutazgatta, elszórakozta. A nagyvárosi lét magányát, elidegenedését rajzolta meg írásaiban. Sikeres színdarabjainak tapsolhattak a Monarchia egykori városaiban. A Patika című darabjának 1920-as bemutatóján megnyilvánult antiszemita hecckampány után egy évre Bécsbe emigrált. 1925-től Az Újság szerkesztőjeként a polgári liberális eszmék szószólója volt.

1944 augusztusában az egyik csillagos házba internálták, ahonnan a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre kiszabadult. Az év október 20. és november eleje között munkaszolgálatra hívták be. 1948 után szegénységben élt; a Petőfi Társaság tagjai közé választotta.

1953 októberében, gyomorrákban hunyt el.[1] Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” saját maga költötte mottó áll.

Művei

[szerkesztés]
Szép Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-10-28
  • Első csokor. Költemények és műfordítások; Braun Ny., Mezőtúr, 1902
  • Kabaret-dalok; Schenkl, Bp., 1909 (Mozgó könyvtár)
  • Kucséber kosár; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
  • Énekeskönyv; Nyugat, Bp., 1912
  • Irka-firka; Franklin, Bp., 1913
  • Az egyszeri királyfi; Franklin, Bp., 1914
  • Sok minden; Athenaeum, Bp., 1914
  • Élet, halál – karcolatok (1916)
  • Emlék; Pallas Ny., Bp., 1917
  • Egy kis színház; Dick, Bp., 1917
  • Kávécsarnok – dráma (1917)
  • A jázminok illata; Tevan, Békéscsaba, 1917
  • Kenyér; Légrády, Bp., 1917 (Az Érdekes Újság könyvei)
  • Május – dráma (1918)
  • Lila ákác. Egy fővárosi fiatalember regénye; Athenaeum, Bp., 1919
  • Október; Rózsavölgyi, Bp., 1919
  • Patika. Színdarab; Athenaeum, Bp., 1919 (Korunk mesterei)
  • Régi kedvünk. Szép Ernő krónikás versei; Pallas, Bp., 1919
  • Szilágyi és Hajmási. 3 kis színpadi munka; Athenaeum, Bp., 1920 (Korunk mesterei)
  • Szegény, grófnővel álmodott; Hellas, Bécs, 1921
  • Az Isten is János; Pegazus, Wien, 1921 (Kis magyar könyvek)
  • Magyar könyv. Egy csapat elbeszélés; szerzői, Bécs, 1921
  • A világ. Versek; szerzői, Bécs, 1921
  • Hetedikbe jártam; Libelli, Bécs, 1922
  • Vőlegény; Pegazus, Leipzig–Wien, 1922
  • Kétfelől angyal. Új novellák; Új Modern Könyvtár, Bécs, 1922 (Új modern könyvtár)
  • Bűneim; Athenaeum, Bp., 1924
  • Elalvó hattyu. Szép Ernő válogatott versei; Amicus, Bp., 1924
  • Hetedikbe jártam; Grill, Bp., 1926 (A toll mesterei)
  • Egy falat föld, egy korty tenger; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár)
  • Valentine. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1927
  • Május. Színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1928 (A magyar irodalom jelesei)
  • Jó szó. Versek; Singer-Wolfner, Bp., 1929
  • Azra. Mese; Singer-Wolfner, Bp., 1930
  • A Hortobágy; rajz Mühlbeck Károly; Singer-Wolfner, Bp., 1930
  • Magyar drámák a bécsi színpadokon; Egyetemi Ny., Bp., 1930 (A Bécsi Collégium Hungaricum füzetei)
  • Aranyóra. Mese; Singer-Wolfner, Bp., 1931
  • Lila akác. Egy pesti fiú históriája; Pantheon, Bp., 1932
  • Dali dali dal; Pantheon, Bp., 1934 (Jó könyvek)
  • Ádámcsutka; Athenaeum, Bp., 1935
  • Szívdobogás – színmű (1936)
  • Szeretném átölelni a világot; Athenaeum, Bp., 1936
  • Édes. Egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát. Serdülő fiúknak, lányoknak írta Szép Ernő; Dante, Bp., 1937
  • Háromlevelű lóhere – dráma (1937)
  • Mátyás király tréfái; összegyűjtötte Szép Ernő, képekkel ékesítette Kolozsvári Sándor; Dante, Bp., 1937
  • Ballet. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1938 (Szép könyvek)
  • A tajtékpipa története; Kner Ny., Gyoma, 1938
  • A Kecskeméti Ref. Gr. Tisza István Gimnázium ifjúsági könyvtárának könyvtárjegyzéke; összeáll. Szép Ernő; Tisza István Gimnázium, Kecskemét, 1938
  • Szép Ernő összes költeményei (1908–1938); Athenaeum, Bp., 1938
  • A negyedik nyúlláb; Grünberger Ny., Balassagyarmat, 1940
  • Úrinóta. Ötven bánatos és jókedvű chanson; Rózsavölgyi, Bp., 1940
  • Mátyás király tréfái; Dante, Bp., 1940
  • Felnőtteknek; Hungária, Bp., 1941 (Tábor könyvek)
  • Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
  • Zümzüm; May Ny., Bp., 1942
  • Emberszag; Keresztes, Bp., 1945
  • Czüpős Kis János; Szikra, Bp., 1947 (Szikra regénytár)
  • Jósika Miklós: Abafi; eredeti szöveg lerövid., jegyz. Szép Ernő; Püski, Bp., 1948
  • Vétkeztem. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1951
  • Úriemberek vagyunk. Válogatott elbeszélések; vál., bev. Réz Pál; Magvető, Bp., 1957
  • Gyereknek való… – versek (1958)
  • Add a kezed! Összegyűjtött versek; bev., sajtó alá rend. Hatvany Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Egyszer volt Budán kutyavásár; Móra, Bp., 1972
  • Színház; vál., sajtó alá rend., utószó Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1975
  • De kár… – versek, karcolatok (1978)
  • Szép Ernő válogatott versei; vál., előszó Zelk Zoltán, életrajz, jegyz. Sinka Erzsébet; Kozmosz Könyvek, Bp., 1978 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Most szeretnék gyerek lenni; Móra, Bp., 1983
  • Járok-kelek, megállok. Szép Ernő válogatott művei; vál., szerk., utószó Tandori Dezső; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Két kezdő bohóc; vál., sajtó alá rend. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Felnőtteknek; Városi Tanács, Hajdúszoboszló, 1988
  • Hét szín; vál., szöveggond. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1989
  • Kispanasz; vál., sajtó alá rend. Benedek Mihály és Márványi Judit; Gondolat–Nyilvánosság Klub–Századvég, Bp., 1992 (Ars scribendi)
  • Összegyűjtött versek; utószó Bárdos László; Unikornis, Bp., 1995 (A magyar költészet kincsestára)
  • Az Isten is János és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar próza klasszikusai)
  • Szép Ernő összes versei; összeáll., szerk. Urbán László; Szukits, Szeged, 2003
  • Fehér rózsa meg piros rózsa. Válogatott novellák; vál. Réz Pál; Noran, Bp., 2005
  • Fiú, leány. Elfeledett drámák; vál., szerk., utószó, jegyz. Győrei Zsolt, szerk. Végh Ildikó; Európa, Bp., 2006
  • Natália; Noran, Bp., 2008
  • Mátyás király Palotán; Szindbád, Várpalota, 2010

Fordításai

[szerkesztés]
  • Galsworthy: Úriemberek (1920)
  • Verneuil: Imádom (1924)
  • Jaques Bousquet–Paul Armond: A színésznő. Vígjáték (Comédienne); ford. Szép Ernő; Marton, Bp., 1925 (Marton Sándor színpadi kiadóvállalat könyvtára)
  • Bernard: Jónás, Juci, János (1929)

Idegen nyelven

[szerkesztés]
  • Lila Akazien. Ein altmodischer Roman (Lila ákác); németre ford. Stefan J. Klein; Drei Masken, München, 1922
  • Sünden. Ein Buch des Gewissens (Bűneim); németre ford. Stefan J. Klein; Merlin, Heidelberg, 1928
  • Marriage for one; angolra ford., előszó Lengyel Emil; Maculay, New York, 1929
  • Autunnale (Ádámcsutka); olaszra ford. Filippo Faber, előszó Balla Ignác; Genio, Milánó, 1936 (Maestri del romanzo)
  • Dali dali dal. La bella canzone; olaszra ford. Emilio Marcuzzi; Capelli, Bologna, 1938
  • Drei Wochen in 1944 (Emberszag); Panorama, Bécs, 1947
  • The smell of humans. A memoir of the Holocaust in Hungary (Emberszag); angolra ford. John Bátki, előszó Tandori Dezső; CEU Press, Bp.–London–New York, 1994
  • Abaq adam (Emberszag); újhéberre ford., utószó Avi Dekel; Karmel, Jeruzsálem, 2005
  • Die Liebe am Nachmittag. Roman (Ádámcsutka); németre ford. Zeltner Ernő; DTV, München, 2008
  • La manzana de Adán (Ádámcsutka); előszó Alejandro Gándara, spanyolra ford. Szijj Mária, Miguel González Trevejo; Lengua de Trapo, Madrid, 2010
  • L'odeur humaine (Emberszag); franciára ford. Marc Martin; Cambourakis, Párizs, 2010
  • Zerbrochene Welt. Drei Wochen 1944 (Emberszag); németre ford., jegyz. Zeltner Ernő, utószó Paul Lendvai; DTV, München, 2014
  • L’odore umano (Emberszag); olaszra ford. Giorgio Pressburger; Jaca book, Milánó, 2016 (Calabuig)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Purcsi Barna Gyula: Szép Ernő. Budapest, 1984, Akadémiai Kiadó
  • Varga Lajos: Szép Ernő és Mezőtúr; Városi Tanács, Mezőtúr, 1987 (Mezőtúri helytörténeti füzetek)
  • Vida Lajos: Szép Ernő-könyv. Szép Ernő élet- és pályarajza; Csokonai, Debrecen, 2007
  • Tandori Dezső: Szép Ernő. A titkos világtipp; Pro Die, Bp., 2008 (Szalamandra könyvek)
  • "Álom visszhangja hangom". Tanulmányok Szép Ernőről; szerk. Palkó Gábor; PIM, Bp., 2016 (PIM studiolo)

Lexikonok, életrajzgyűjtemények

[szerkesztés]
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]
  • Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999 (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.)
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Tarsoly Kiadó, Bp., 2001
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., [Bp., 1937]
  • Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997, 2000
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Magyar Nemzeti Filmarchivum, Bp., 2005
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8–) Akadémiai Kiadó, Bp., 1993–
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Makkabi, Bp., 1997
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Zsidó Lexikon, Budapest, 1929
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Bp., 2004

Cikkek

[szerkesztés]

Online

[szerkesztés]

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • Szép Ernő = Albert TEZLA: Hungarian Authors. A Bibliographcial Handbook, Cambridge (Massachusetts), Harvard University Press, 1970. 125–131. o.
  • Szathmáry Györgyné: Szép Ernő. 1884–1953; bev. Szurmay Ernő; Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1974 (Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár bibliográfiái)

Nagylemez

[szerkesztés]
  • Szép Ernő versei. Elmondja Tandori Dezső; Hungaroton, Bp., 1984 (SLPX 13996)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szép_Ernő&oldid=27335250”