Székely Ferenc (jogász)

	Székely Ferenc
	Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
	Hivatali idő; 1910. január 17. – március 1.
Előd	Apponyi Albert
Utód	Zichy János
	Magyarország igazságügy-minisztere
	Hivatali idő; 1910. január 17. – 1913. január 4.
Előd	Wekerle Sándor
Utód	Balogh Jenő
Született	1842. március 11.; Szombathely
Elhunyt	1921. március 17. (79 évesen); Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Nemzeti Munkapárt
Foglalkozás	politikus; ügyész;
Vallás	unitarianizmus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Ferenc témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a jogászról szól. Hasonló címmel lásd még: Székely Ferenc (egyértelműsítő lap).

Székely Ferenc (Szombathely, 1842. március 11. – Budapest, Erzsébetváros, 1921. március 17.)^[1] jogász, miniszter.

Élete

Székely József és Pintér Julianna fia. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a jogot Pesten végezte. A pesti királyi táblánál letöltött egyéves joggyakornokoskodás után 1866-ban jogi doktorátust szerzett. 1870-ben köz-, 1871-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. 1867-ben az Igazságügyi Minisztérium a királyi táblához segédfogalmazónak, még ugyanazon évben fogalmazóvá, 1871-ben titkárra, decemberben főügyész-helyettessé nevezte ki. 1876-ban a IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus II. szakosztályának titkára volt, 1876-tól az ügyvédvizsgáló bizottság tagja, később másodelnöke lett.

1877-ben megnősült, Clark Ádám özvegyét, Áldásy Máriát (1837–1921) vette feleségül.^[2]

1889-től a budapesti egyetem jogi karánál fennálló jogtudományi államvizsgálati bizottságának kültagja; a Magyar Jogászegyesület igazgatóválasztmányának tagja. 1890-től az Országos Statisztikai Tanács tagja. 1890-ben a kúria bírójává hívta meg. 1891 májusában a sajtóügyek előadásával, 1892 márciusában a királyi ítélőtáblai döntvények ellenőrzésével és az alkotandó kúriai döntvények előadásával bízták meg. Tevékeny részt vett a Magyarországi Rabsegélyző Egyesület 1875-ös megalakításában és szervezésében, valamint a kőbányai menedékház felállításában és ügyeinek intézésében, melynek több évtizedig igazgatója és ügyvezető alelnöke, 1890-től tiszteletbeli elnöke, 1896-tól elnöke volt. Részt vett még a budapesti unitárius egyház alapításában és gondnokká is választották. 1897–1899-ben az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott: feladatai közé tartozott többek között a büntetőeljárási törvények életbe léptetése, az ítélőtáblák decentralizálásával kapcsolatos jogszabályok, fogházrendeletek, börtönügyek. 1900 – 1902-ig budapesti főügyész, 1902–1910-ben koronaügyész, 1910. január 17-étől 1913. január 4-éig Khuen-Héderváry Károly gróf és Lukács László kormányában igazságügyminiszter, 1910. január 17-étől március 1-jéig vallás- és közoktatásügyi miniszter.

A budai vízivárosi temetőben helyezték nyugalomra az Áldásy család sírjába, majd 1930-ban a temető felszámolásakor a kerepesi temetőbe szállították az ő hamvait is feleségének, Clark Ádámnak és az Áldásy család tagjainak hamvaival.^[3]

Munkái

A budapesti és marosvásárhelyi kir. főügyészeknek a főfelügyeletük alá tartozó fogházak 1872-86. állapotáról szóló Jelentése. Budapest, 1887. (Névtelenül)
A magyar büntető törvénykönyv büntetési és börtönrendszerének jelenlegi végrehajtása és ennek eddigi eredményei. Budapest, 1889. (Magyar Jogászegyleti Értekezések V. 3.) Online
Büntetési és börtönrendszerünk reformja. Budapest, 1891. (M. Jogászegyleti Értekezések 61. Többekkel együtt)

Kitüntetései

1900-ban megkapta a Lipót Rend középkeresztjét.

Jegyzetek

↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 472/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
↑ Fővárosi Lapok 1877. június 6. 127. szám, 623. oldal
↑ Nemzeti Ujság, 1930. szeptember 21. 214. szám, 12. oldal

További információk

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.

Jogportál
Politikaportál

[1] Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 472/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)

[2] Fővárosi Lapok 1877. június 6. 127. szám, 623. oldal

[3] Nemzeti Ujság, 1930. szeptember 21. 214. szám, 12. oldal

[1]

[2]

[3]

Székely Ferenc

Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő 1910. január 17. – március 1.
Előd	Apponyi Albert
Utód	Zichy János
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1910. január 17. – 1913. január 4.
Előd	Wekerle Sándor
Utód	Balogh Jenő

Született	1842. március 11. Szombathely
Elhunyt	1921. március 17. (79 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Nemzeti Munkapárt

Foglalkozás	politikus ügyész
Vallás	unitarianizmus

A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Ferenc témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Tasnádi Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence

m v sz Magyarország oktatásügyi miniszterei
Nevelésügyi miniszterek, vallás- és közoktatási miniszterek	Eötvös József (1848) Batthyány Lajos (1848) Szász Károly (1848–1849) Horváth Mihály (1849)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Eötvös József (1867–1871) Szlávy József (1871) Pauler Tivadar (1871–1872) Trefort Ágoston (1872–1888) Baross Gábor (1888) Csáky Albin (1888–1894) Eötvös Loránd (1894–1895) Wlassics Gyula (1895–1903) Berzeviczy Albert (1903–1905) Lukács György (1905–1906) Tost Gyula (1906) Apponyi Albert (1906–1910) Székely Ferenc (1910) Zichy János (1910–1913) Jankovich Béla (1913–1917) Apponyi Albert (1917–1918) Zichy János (1918) Lovászy Márton (1918) Juhász Nagy Sándor (1918–1919)
Vallásügyi miniszter	Vass János (1919)
Közoktatásügyi miniszter	Kunfi Zsigmond (1919)
A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosai	Lukács György (1919) Pogány József (1919)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Teleki Pál (1919) Garbai Sándor (1919) Imre Sándor (1919) Huszár Károly (1919) Haller István (1919–1920) Vass József (1920–1922) Klebelsberg Kuno (1922–1931) Ernszt Sándor (1931) Karafiáth Jenő (1931–1932) Hóman Bálint (1932–1938) Teleki Pál (1938–1939) Hóman Bálint (1939–1942) Szinyei Merse Jenő (1942–1944) Antal István (1944) Rakovszky Iván (1944) Rajniss Ferenc (1944–1945) Szálasi Ferenc (1945) Teleki Géza (1944–1945) Keresztury Dezső (1945–1947) Ortutay Gyula (1947–1949)
Népművelési, vallás- és (köz)oktatásügyi miniszter	Ortutay Gyula (1949–1950)
Népművelési miniszterek	Révai József (1950–1951) Darvas József (1950–1951)
Közoktatási miniszter	Darvas József (1951–1953)
Felsőoktatási miniszter	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953)
Oktatásügyi miniszterek	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953) Darvas József (1953–1956) Kónya Albert (1956) Lukács György (1956)
Oktatás- és művelődésügyi miniszter	Kónya Albert (1956–1957)
Művelődésügyi miniszterek	Kállai Gyula (1957–1958) Benke Valéria (1958–1961) Ilku Pál (1961–1973) Nagy Miklós (1973–1974) Polinszky Károly (1974–1980) Orbán László (1974–1976) Pozsgay Imre (1976–1982) Köpeczi Béla (1982–1988) Czibere Tibor (1988–1989) Glatz Ferenc (1989–1990)
Oktatási és kulturális miniszterek	Andrásfalvy Bertalan (1990–1993) Mádl Ferenc (1993–1994) Fodor Gábor (1994–1995) Magyar Bálint (1996–1998) Pokorni Zoltán (1998–2001)
Nemzeti kulturális örökség miniszterei	Hámori József (1998–1999) Rockenbauer Zoltán (2000–2002) Görgey Gábor (2002–2003) Hiller István (2003–2005) Bozóki András (2005–2006)
Oktatási miniszterek	Pálinkás József (2001–2002) Magyar Bálint (2002–2006)
Oktatási és kulturális miniszter	Hiller István (2006–2010)
Nemzeti erőforrás minisztere	Réthelyi Miklós (2010–2012)
Emberi erőforrások miniszterei	Balog Zoltán (2012–2018) Kásler Miklós (2018–2022)
Belügyminiszter	Pintér Sándor (2022–)

Sablon:Magyarország főügyészei m v sz Magyarország főügyészei
koronaügyészek (1872–1944)	1872–1896: Kozma Sándor (helyettesként) 1896–1902: Hammersberg Jenő 1902–1910: Székely Ferenc 1910–1923: Pongrácz Jenő 1923–1930: Vargha Ferenc 1930: Dabasi Halász Lajos 1930–1934: Magyar István 1934–1935: Gáll Endre 1935–1940: Finkey Ferenc 1940–1944: Timkó Zoltán 1944: Mendelényi László
legfőbb ügyészek (1945–)	1945–1953: Domokos József 1953–1955: Czakó Kálmán 1955–1956: Nonn György 1956–1975: Szénási Géza 1975–1990: Szíjártó Károly 1990–2000: Györgyi Kálmán 2000–2006: Polt Péter 2006–2010: Kovács Tamás 2010–: Polt Péter