Svábfalva
Svábfalva (Švábovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Poprádi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1268 | ||
Polgármester | Ján Mlynár | ||
Irányítószám | 059 12 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | PP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1589 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 134 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 676 m | ||
Terület | 9,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″49.026389°N 20.358333°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″49.026389°N 20.358333°E | |||
Svábfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Svábfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Svábfalva (1899-ig Svabócz, szlovákul: Švábovce, németül: Schwabsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 5 km-re délkeletre, a Hernád és a Poprád között fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a kora bronzkorban lakott volt.
A 10-11. században vár is állt itt. A falu a 13. század első felében keletkezett, 1268-ban „villa Sweui” néven Fülöp esztergomi érsek oklevelében említik először. 1294-ben a Sváby család szerezte meg, amely névadója is lett. Ekkor „Suap” néven szerepel II. András király adománylevelében. Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma ekkor már állt. A 16. századtól egyike volt a Szepesség legtöbb adót fizető falvainak. A Svábyaktól 1578-ban a Horváth-Stanczitz család vásárolta meg. 1598-ban temploma szerepel a szepesi káptalan vizitációjában. 1635-ben 14 jobbágy és 16 zsellérház állt a községben. 1787-ben 44 házában 272 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVABÓCZ. Schwabsdorf. Tót falu Szepes Várm. földes Urai Horvát Stancsics Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Strázsa, és Kisótz között; határja középszerű, lenet haszonnal termesztenek lakosai.”[2]
1828-ban 42 háza és 305 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Svabócz, tót falu, Szepes vgyében, Poprádhoz keletre egy órányira, 69 kath., 227 evang. lak. Jó föld. Gyolcsszövés. Két vizimalom. Kathol. paroch. templom. F. u. Marjássy. Ut. p. Horka.”[3]
Az 1870-es években határában mangánércet bányásztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 325, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 994 lakosából 906 szlovák és 71 cigány volt.
2011-ben 1228 lakosából 1185 szlovák volt.
2021-ben 1589 lakosából 2 magyar, 45 (+76) cigány, (+1) ruszin, 1513 (+15) szlovák, 15 (+2) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1690 körül Ignati György ágostai evangélikus lelkész.
- Itt született 1833-ban Bielek Miksa gépészmérnök, műegyetemi tanár.
- Itt született 1915-ben Ján Juraj Korenko író, katonatiszt.
- Innét származik Michal Korenko
- Itt szolgált Daniel Štefan Veselý (1929-2000) evangélikus lelkész, történész.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt gótikus, római katolikus templomát a 13. század első felében építették. Szentélyében 14. századi festmények vannak.
- Evangélikus temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk