Ugrás a tartalomhoz

Sváb Gyula-féle iskolaépítési program

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sváb Gyula-féle iskolaépítési program
(139 vidéki iskolaépület)
A nagymarosi elemi iskola (ma: Kittenberger Kálmán Általános Iskola) egyike a program során épült iskoláknak
A nagymarosi elemi iskola (ma: Kittenberger Kálmán Általános Iskola) egyike a program során épült iskoláknak
Településld. a listában
Építési adatok
Építés éve1908–1914
Építési stílusnépies
Tervezőld. a listában
Hasznosítása
Felhasználási területprojekt
Sablon • Wikidata • Segítség

A Sváb Gyula-féle iskolaépítési program egy 1910-es évekbeli nagyarányú magyar vidéki iskolaépítési akció volt.

Története

[szerkesztés]

Sváb Gyula korábban a magyar parasztházak építészetét tanulmányozta. Ezt követően nevezték ki a vallás- és közoktatásügyi minisztérium újonnan felállított műszaki ügyosztálya élére Kertész K. Róberttel, hogy vezessék a vidéki iskolák építésének új programját.[1]

Irányítása alatt 1908 és 1914 között[2] 139 vidéki iskola épült fel, amelyek közül többet ő maga tervezett. A költségek 4 millió koronát tettek ki.[1] Az építkezés során elvárt volt, hogy a telket az adott község biztosítsa, illetve, hogy a tervezett épületben a tantermen kívül előtér, és tanítói lakás (2 szoba, konyha) legyen.[1] (Ugyanakkor épültek külön tanítói lakások is.) Az építkezésekhez számos korabeli ismert építészt sikerült megnyerni (ld. alább).

Munkájáról Újabb állami népiskolák címen a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében számolt be. A cikket számos rajz és fénykép illusztrálta.[3][1] Az iskolák magyar népies stílusban épültek fel.

Sváb így hangsúlyozta az iskolaépítészet fontosságát:

„Én nem azt mondom, hogy így kell építenünk, inkább azt, hogy valahogy így. Nem tudok szebb feladatot, szívet betöltőbbet egy ilyen kis népiskolai építkezésnél. Elismerem, hogy a nagy bérház nagyobb feladat. De száz ember is elfut mellette, míg egy is megtekinti. A népiskola a népnek büszkesége és gyönyörűsége. A falu dísze. És a népiskola építkezése nem is olyan könnyű feladat. Itt nem lehet nagyokat mondani. Itt nincsenek nagy dölyfös tornyok, puffogó frázisok, — az egyszerű, mint a jóreggelt. – Minden alkotórésze gondot kíván, mert minden része érvényesül. A népiskola tervezésével is úgy van az ember, mint a tudós a tudományával. Mennél többet tud, annál inkább látja, mennyit kellene még tudnia. Mennél több iskolát tervezek, annál inkább látom, mennyivel jobban lehetne azt még megcsinálni. Csak sablont ne csináljunk.”[1]

A program a Bárczy István-féle budapesti kislakás- és iskolaépítési programmal párhuzamosan zajlott. Az első világháborút követően bizonyos tekintetben folytatása volt Klebelsberg Kunó népiskola-építési programja.

Elkészült iskolaépületek

[szerkesztés]

Sváb Gyula által tervezett épületek

[szerkesztés]

A Sváb Gyula által tervezett számos iskolaépületet a róla szóló szócikk sorolja fel.

Egyéb építészek által tervezett épületek

[szerkesztés]

Sváb Gyulán kívül a következő építészek terveztek még a program keretében épületeket (ahol ismert, a tervezett épület települése is szerepel):[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám
  2. ↑ Gerle, i. m., 185. o.
  3. ↑ Dénes Eszter: Téglával és malterral tudásberuházás – Iskolaépítési kampányok a 20. század első felében
  4. ↑ Gerle, i. m., 184-185. o.

Források

[szerkesztés]

Egyéb irodalom

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sváb_Gyula-féle_iskolaépítési_program&oldid=27543092”