Ugrás a tartalomhoz

Sugár András (újságíró)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Sugár András (egyértelműsítő lap).
Sugár András
Sugár András 2008-ban
Sugár András 2008-ban
Született1933. május 7.
Budapest
Elhunyt2021. augusztus 9. előtt (88 évesen)
nem ismert
Állampolgárságamagyar
HázastársaNovák Henriette
Foglalkozásaíró, újságíró
IskoláiLeningrádi Egyetem (–1956)
KitüntetéseiRózsa Ferenc-díj (1974)
A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1986)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugár András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sugár András (Budapest, 1933. május 7. – 2021. augusztus 9. előtt) magyar író, újságíró, az MTV első utazó tudósítója.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

Poliglott (több nyelven beszélő) személy volt.

Beszélt nyelvei: magyar, latin, német, orosz, angol, szerb, horvát, bolgár, mongol, indonéz, francia, olasz, lengyel, román, spanyol, portugál, eszperantó, szlovák, ukrán, belorusz, szlovén.[1]

„Először a latinnal találkoztam. Szívesen és könnyen tanultam....[1]

...Édesanyám gépírónő. Egyedül nevel engem és egy évvel idősebb bátyámat...Elég jól tanulok, főleg a nyelvekből kapok gyakran egyeseket. Az egyes akkor kitűnőt jelentett, a négyes volt az elégtelen, vagy ahogy mi hívtuk - a „daci”. Latin, angol elég jól megy. Oroszul már folyékonyan beszélek. 1945 tavaszán kezdtem tanulni Puskin és Tolsztoj nyelvét, mégpedig az utcán, a katonáktól. Az első két szó így hangzott: „Dajtye hleba”. Adjatok kenyeret..[2]”

Középiskolai tanulmányait 1946-tól a Madách Imre Főgimnáziumban kezdte, majd 1948-ban beiratkozott a tízosztályos Gorkij iskolába, ahol orosz nyelven tanítottak. Gimnáziumi magyartanára terelgette az újságírás felé, biztatására kezdett írással foglalkozni. A Pajtás című úttörőlapban jelentek meg első írásai. A lap ifjúsági külső munkatársa lett, kortársai, többek között Kulcsár István és Almár Iván mellett. A Gorkij fasori iskolában 17 évesen leérettségizett, majd ösztöndíjas diákként továbbtanulni a Szovjetunióba küldték. Szverdlovszkban kezdte felsőfokú tanulmányait, majd 1952-től a leningrádi egyetemen tanult. Itt, az orosz, angol és francia nyelv mellé az orientalisztiai karon vendéghallgatóként felvette az indonéz (maláj) nyelvet. Nemzetközi jogi diplomáját a leningrádi egyetemen szerezte. Vörös diplomával végzett, ami itthon summa cum laude doktorátust jelentett.

1958-tól a Magyar Távirati Iroda külpolitikai fordítói-újságírói munkatársa volt, majd 1961-től moszkvai, 1966-tól pedig londoni tudósítójaként dolgozott. 1971-ben került az Magyar Televízióhoz mint főmunkatárs és lett a televízió első utazó tudósítója. 1994-ben nyugdíjazták; a bíróság két perben igazat adott neki, törvényellenesnek nyilvánította elbocsátását és jelentős kártérítést ítélt meg neki.

„Részletek egy 2002-es interjúból:

– 1994 nyarán többek között téged is kiraktak a Magyar Televízióból.

– Méghozzá törvényellenesen. Bírói ítéletek igazolják ezt, még a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy törvényellenesen távolítottak el a televízióból, felrúgva az érvényes munkaszerződésemet. […] Eltávolításom után sikerült bíróságon érvényt szerezni az igazamnak, rehabilitációban részesültem. Ez a része rendben is van, de soha egyetlen szerkesztőség sem kért fel, hogy a Magyar Televízióban végezzek bármilyen alkotómunkát. Csupán egyetlen magántelevízió ajánlotta fel, hogy dolgozzak a számukra.[3]”

Talán ezért: az MTV későbbi vezetői rendszeresen figyelmen kívül hagyták személyét a cég évfordulóin, az örökös tagok listájának összeállításában stb.

Sugár 102 országban forgatott riport- és dokumentumfilmeket A Hét, a Panoráma és több más műsor számára, több száz alkalommal volt műsorvezető A Hét, a Panoráma, a Fórum című műsorokban. Mintegy tíz nyelven készített interjúkat. Sok államférfi, akikkel több interjút is készített, személyes barátjának tekintette. 1987-től 1988 végéig A Hét főszerkesztője is volt. Tíz könyve jelent meg itthon, Londonban, New Yorkban és Torontóban.

Magyar és lengyel érdemrendeken kívül négy tévéfesztiválon nyert nagy-, illetve kategóriadíjat.

Sugár András felesége Novák Henriette újságíró, televíziós műsorvezető-szerkesztő-riporter, a Módi, Főtér, Stúdió, Halló vasárnap! és sok más tévés, rádiós műsor munkatársa. Egy fiuk van, aki 1975-ben született, jelenleg médiatervező. Első házasságából két gyermeke született.

Halálhírét 2021. augusztus 9-én közölték.

Interjúalanyainak nem teljes listája

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • A távolságot, mint üveggolyót. Budapest: Gondolat. 1977. = Világjárók, 113. ISBN 963-280-472-4  
  • Angolai tükör. Budapest: Kossuth. 1978. = Ország-Világ, ISBN 963-09-1165-5  
  • Nyílt titkaim. Budapest: szerzői kiadás. 1985. ISBN 963-500-392-7  
  • Gép indul! Budapest: Gondolat. 1986. = Világjárók, 174. ISBN 963-281-707-9  
  • Dubček megszólal: Tankokkal a tavasz ellen: A szenzációs maratoni tévé-interjú teljes, csonkítatlan szövege Sugár András helyszíni riportjával, a nemzetközi polémia krónikájával. Budapest: szerzői kiadás. 1989. ISBN 963-400-006-1  
  • Dubček speaks. London; New York: Tauris. 1990. ISBN 1-85043-208-2  
  • És mit mond a román király? Budapest: Új Idő. 1990. ISBN 963-7950-07-9  
  • Ötven év titkai: A hatalom és én. Budapest: Kairosz. 2008. ISBN 978-963-662-138-4  

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]
  • Rózsa Ferenc-díj
  • A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (az egyetlen akkori magyar kitüntetés, amellyel nem járt pénzjutalom), 1986[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Brian Storming: Soknyelvűek és az eszperantó
  2. ↑ Sugár András: Nyílt titkaim című könyvéből
  3. ↑ Stefka István: Kitérők – Sugár Andrással, a volt sztárriporterrel. Ki sírt Brezsnyev temetésén? Magyar Nemzet, LXV. évf. 22. sz. (2002. január 26.) 28. o.
  4. ↑ Április 4. alkalmából adományozott kitüntetések. Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám) 1986-04-04 / 79. szám

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sugár_András_(újságíró)&oldid=27057467”